| Téma: Határterületek a tudományban |
|
|
|
|
| mackó |
|
|
Én úgy tudom, hogy a Föld is begyűjtött belőlük, de ha ez nem igaz, akkor csöndben maradok. |
|
| Rendes Kis |
|
|
A többi űrszikla a Nap körül kering, nem ? |
|
| mackó |
|
|
És mióta hold egy űrszemét, vagy szikladarab? Ebből kismillió kering a Föld körül. (A cikket nem olvastam...) |
|
| Bátky János |
|
http://index.hu/tech/urkutatas/2hold07054/
Nyáron távozik a Föld második holdja
Stöckert Gábor
2007. május 03., csütörtök 22:16
Tavaly szeptemberben átmenetileg Föld körüli pályára állt egy néhány méter átmérőjű égitest. Az objektum egyelőre a 6R10DB9 nevet viseli, két kört már megtett bolygónk körül, a harmadik után azonban búcsút vesz tőlünk. Valószínűleg magával viszi a titkait.
|
|
|
|
|
| HAME |
|
???
Idézet:
Mivel a Mars fele akkora átmérőjű, mint a Föld, ezért felszíne negyede, a tömege kb. nyolcada a Földének. A Mars légköre nagyon ritka: a felszíni légnyomás mindössze 7,5 millibar szemben a földi 1013 millibarral. A légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban van oxigén és víz.
|
|
| HAME |
|
|
Mit kell rajta átgondolni? Egy izzó testnek nincs egy jellemző színe, mert az egyes molekulák valós hőmérséklete között eléhg nagy a különbség, azaz a spektrumgörbéje egy gauss-görbe szerűség lesz. Ezért nincs a valós (=izzó testek által kibocsájtott) fénynek színe, hanem színhőmérséklete. Ha a gauss-görbe közepe kb. a zöld szín felett van, akkor beszélünk 6000 °K színhőmérsékletű fényről, itt a spektrum intenzitása a vörös és a kék felé is egyenletesen csökken (egy keveset), ez az a színkeverék, amit kb. fehérnek látunk. Ha a test melegebb, akkor több a kék, mint a vörös, ha hidegebb akkor fordítva. |
|
| onogur |
|
Na de a Marsnak nem azért nincs légköre, mert túl kicsi. Hanem azért nincs, mert csak.
Nem kizárt, hogy régebben volt légköre. |
|
|
|
| HAME |
|
Zöld csillag azért nincs, mert egy csillag színképtartománya széles, szélesebb, mint a látható fény tartománya. Ha a színképtartomány csúcsa az infravörös tartományban van, akkor a látható sugárzási spektrumban a frekvencia emelkedésével erősen csökken az intenzitás, tehát vörösbe tolódik a fény. Ahogy emelkedik a csúcs frekvenciája, a jellemző árnyalat sárga, fehér(!) lesz, majd kékbe megy át. Kéknél a csúcs már az ultraibolya tartományban van.
Ahhoz, hogy valami zöld legyen igen szűk tartományban kell sugároznia. |
|
| Bátky János |
|
|
Azt hiszem, igazad van. Ha a molekulák termikus átlagsebessége meghaladja a bolygóra vonatkoztatott szökési sebességet, akkor a légkör előbb-utóbb fogja magát és elpárolog... először a kisebb tömegű molekulák majd a többi is, ha a feltételnek megfelelnek. |
|
| Bátky János |
|
Nem tudod, hogy a zöld miért marad ki a színképből? Zöld csillag sincs...
1316: A Mars tömege kb. fele-harmada a Földének, a Vénuszé csak néhány százalékkal kisebb. |
|
| mackó |
|
Nono.
Idézet:
ás azonban az Élet feltételének jelenléte és megint más magának az Életnek a jelenléte. Ha például nagymennyiségű oxigén molekula van jelen, feltételezhető annak élő organizmusok által történő fejlesztése. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek a megfigyelések az érzékelhetőség végső határterületén történnek. Éppen ezért a legnyerőbb eredmény az ózon (O3) érzékelése lenne, aminek spektrális vonala egy határozott keskeny csík az ultraibolya tartományban. Mivel ózon csak akkor keletkezik, amikor oxigén molekulába (O2) ultraibolya foton ütközik, jelenléte (esetleg másképp nem érzékelhető) oxigén jelenlétére utal. Viszont az ózonnak ezt a spektrális vonalát az infravörös teleszkóp nem érzékeli. Igaz az ózonnak van spektrális vonala az infravörös tartományban is, de ezzel csak az ózon abszolút jelenlétét lehet érzékelni, relatív mennyiségét nem. Ez azért kritikus, mert az Életre csupán az oxigén magas szintű jelenléte utal. Itt tehát egy csapda van elhelyezve. Ugyanis egy Vénuszhoz hasonló forró bolygón az ultraibolya fény a vízmolekulákat felbonthatja oxigénre és hidrogénre. Csalóka eredményt adhat egy fagyos bolygó is. Ugyanis az oxigénnel könnyen vegyülő ásványi anyagok fagyott állapotban reakció képtelenek.
A fenti példák szélsőséges hőmérsékleti viszonyokra jellemzőek. Éppen ezért a következő lépés a vizsgált bolygó felületi hőmérsékletének a meghatározása. Ezt az infravörös spektrum általános képe árulja el. Alacsonyabb hőmérsékletű bolygó több fényt bocsát ki a hosszabb hullámhossz tartományban. Mivel a látható fény ilyen információval nem rendelkezik, a legtöbb kutató ezt az infravörös teleszkóp alkalmazására megfelelő oknak tartja.
Igen ám, de Traubnak van ötlete arra vonatkozólag, hogyan lehet egy bolygó felületi hőmérsékletét a látható fény tartományára hangolt teleszkóppal felfedni. Tudni illik egy bolygóról érkező fény ereje a bolygó fényvisszaverő képességéről árulkodik. Az anyacsillagról érkező fény azon része, amely nem verődik vissza a bolygóról, annak felmelegítésére fordítódik. Ennek egyetlen szépséghibája, hogy információt csupán a bolygó atmoszférájának felső rétegéről szolgáltat. A Föld esetében ezen a helyen a hőmérséklet fagypont alatti. A bolygó felületi hőmérsékletének felfedésére a kutatóknak feltételezéseket kell tenni arra vonatkozólag, milyen mértékben változik a bolygó atmoszférája az alsóbb rétegekben. Ez pedig annál nehezebb lesz, minél felhősebb a bolygó
|
|
| HAME |
|
Fogalmam sincs.
Azt tudom, hogy a Holdnak elmételig sem lehet légköre, mert túl kicsi a gravitáció a felszínén, így még a leglustább gáz is megszökik róla. Bizonyára nem mindegy a felszíni hőmérséklet sem, hisz a gázmolekulák átlagos sebességét ez azért erősen behatárolja. |
|
| onogur |
|
Az lehet, de hol a határ?
A Mars és a Vénusz tömege kisebb a Földnél, az egyiknek van légköre, a másiknak nincs... |
|
| HAME |
|
|
Amúgy a tévéképeken volt egy görbe is, ill. egyenes a közepén egy mély völggyel. Lehet, hogy a csillag jellegzetes hőmérséklete, közepén a bolygó takarásával |
|
| onogur |
|
|
Az mind haggyán, de életük során nemet is tudnak váltani, időjárástól függően nőstényekre vagy hímekre van inkább szükség. Elképesztő! |
|
| onogur |
|
|
A bolygónak nincs általunk látható fénye. |
|
| HAME |
|
|
A három napos évszakot nem tudom hogyan visel el akármi, de láttam már természetfilmet - nem is növényekről, nem is rovarokról, hanem már egy magasabb fokú életminőséget (ír, olvas, szinházba jár) képviselő sivatagi békákról, melyek ikrái(? mittomén mivel szaporodik a brekeke) évekig várnak egy kis esőre, majd az első pocsolya kialakulásánál gyorsan ebihalasodnak, békává vállnak, szexelnek, szaporítóanyagot raknak és már ki is száradt a pocsolya. Aztán megint évekig lesés a szárazságból. |
|
|