Téma: Határterületek a tudományban |
|
Bátky János |
|
Nem tudod, hogy a zöld miért marad ki a színképből? Zöld csillag sincs...
1316: A Mars tömege kb. fele-harmada a Földének, a Vénuszé csak néhány százalékkal kisebb. |
|
mackó |
|
Nono.
Idézet: ás azonban az Élet feltételének jelenléte és megint más magának az Életnek a jelenléte. Ha például nagymennyiségű oxigén molekula van jelen, feltételezhető annak élő organizmusok által történő fejlesztése. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek a megfigyelések az érzékelhetőség végső határterületén történnek. Éppen ezért a legnyerőbb eredmény az ózon (O3) érzékelése lenne, aminek spektrális vonala egy határozott keskeny csík az ultraibolya tartományban. Mivel ózon csak akkor keletkezik, amikor oxigén molekulába (O2) ultraibolya foton ütközik, jelenléte (esetleg másképp nem érzékelhető) oxigén jelenlétére utal. Viszont az ózonnak ezt a spektrális vonalát az infravörös teleszkóp nem érzékeli. Igaz az ózonnak van spektrális vonala az infravörös tartományban is, de ezzel csak az ózon abszolút jelenlétét lehet érzékelni, relatív mennyiségét nem. Ez azért kritikus, mert az Életre csupán az oxigén magas szintű jelenléte utal. Itt tehát egy csapda van elhelyezve. Ugyanis egy Vénuszhoz hasonló forró bolygón az ultraibolya fény a vízmolekulákat felbonthatja oxigénre és hidrogénre. Csalóka eredményt adhat egy fagyos bolygó is. Ugyanis az oxigénnel könnyen vegyülő ásványi anyagok fagyott állapotban reakció képtelenek.
A fenti példák szélsőséges hőmérsékleti viszonyokra jellemzőek. Éppen ezért a következő lépés a vizsgált bolygó felületi hőmérsékletének a meghatározása. Ezt az infravörös spektrum általános képe árulja el. Alacsonyabb hőmérsékletű bolygó több fényt bocsát ki a hosszabb hullámhossz tartományban. Mivel a látható fény ilyen információval nem rendelkezik, a legtöbb kutató ezt az infravörös teleszkóp alkalmazására megfelelő oknak tartja.
Igen ám, de Traubnak van ötlete arra vonatkozólag, hogyan lehet egy bolygó felületi hőmérsékletét a látható fény tartományára hangolt teleszkóppal felfedni. Tudni illik egy bolygóról érkező fény ereje a bolygó fényvisszaverő képességéről árulkodik. Az anyacsillagról érkező fény azon része, amely nem verődik vissza a bolygóról, annak felmelegítésére fordítódik. Ennek egyetlen szépséghibája, hogy információt csupán a bolygó atmoszférájának felső rétegéről szolgáltat. A Föld esetében ezen a helyen a hőmérséklet fagypont alatti. A bolygó felületi hőmérsékletének felfedésére a kutatóknak feltételezéseket kell tenni arra vonatkozólag, milyen mértékben változik a bolygó atmoszférája az alsóbb rétegekben. Ez pedig annál nehezebb lesz, minél felhősebb a bolygó
|
|
HAME |
|
Fogalmam sincs. Azt tudom, hogy a Holdnak elmételig sem lehet légköre, mert túl kicsi a gravitáció a felszínén, így még a leglustább gáz is megszökik róla. Bizonyára nem mindegy a felszíni hőmérséklet sem, hisz a gázmolekulák átlagos sebességét ez azért erősen behatárolja. |
|
onogur |
|
Az lehet, de hol a határ? A Mars és a Vénusz tömege kisebb a Földnél, az egyiknek van légköre, a másiknak nincs... |
|
HAME |
|
Amúgy a tévéképeken volt egy görbe is, ill. egyenes a közepén egy mély völggyel. Lehet, hogy a csillag jellegzetes hőmérséklete, közepén a bolygó takarásával |
|
onogur |
|
Az mind haggyán, de életük során nemet is tudnak váltani, időjárástól függően nőstényekre vagy hímekre van inkább szükség. Elképesztő! |
|
onogur |
|
A bolygónak nincs általunk látható fénye. |
|
HAME |
|
A három napos évszakot nem tudom hogyan visel el akármi, de láttam már természetfilmet - nem is növényekről, nem is rovarokról, hanem már egy magasabb fokú életminőséget (ír, olvas, szinházba jár) képviselő sivatagi békákról, melyek ikrái(? mittomén mivel szaporodik a brekeke) évekig várnak egy kis esőre, majd az első pocsolya kialakulásánál gyorsan ebihalasodnak, békává vállnak, szexelnek, szaporítóanyagot raknak és már ki is száradt a pocsolya. Aztán megint évekig lesés a szárazságból. |
|
mackó |
|
Idézet: A hőmérséklet meghatározza a színkép csúcsának hullámhosszát. Gáztűzhelyeken szoktak használni fémlemezt vagy hálót a láng szétterítésére. Ha láttál már ilyet felhevülni, akkor van valami érzésed arra vonatkozóan, miért is van ez így. Kezdetben nem látszik fény, csak a hőt lehet érezni. Ha tovább melegszik, akkor először halvány vörös lesz, aztán egyre jobban kifényesedik, a színe narancs, sárga aztán kék lesz. Ha ezután leveszed a tűzről és hagyod lehűlni, ugyanezek a színek megjelennek fordított sorrendben. A jobbra lévő animáció bemutatja a színek változását a felmelegedés és a lehűlés során.
Mi is történik valójában. A gázra tett fémlemez ugyanúgy atomokból áll, mint minden a világegyetemben. A forró testekben az atomok állandóan mozognak, és fényt bocsátanak ki. Minél melegebb valami, annál gyorsabban mozognak atomjai, annál nagyobb energiájú fényt sugároznak.
A meleg hatására felgyorsult atomok miatt ezt a fényt hőmérsékleti sugárzásnak nevezik. A forró test igazából minden hullámhosszon sugároz fényt, de a legtöbbet egy bizonyos csúcs hullámhossznál sugározza ki. Ez a csúcs hullámhossz egyre rövidebb lesz a hőmérséklet emelésével. Szobahőmérsékleten a sugárzás nem látható, az infravörös tartományba esik. Fokozatosan melegítve, az egyre rövidebb hullámhosszakhoz tartozó sugárzás már látható: kezdetben vörös, aztán narancs, sárga, majd kék. Ha tovább melegítenénk a fémlemezt (erre már a közönséges gázláng nem képes), végül vakító lila színben tündökölne.
Mivel tehát a világon minden test atomokból áll, minden test bocsát ki hőmérsékleti sugárzást. Így nyilván a csillagok hőmérsékleti sugárzása ugyanolyan fajta sugárzás, mint a gáztűzhelyen izzó fémlemezé. A különböző csillagoknak azért más és más színűek, azért van máshol és máshol a csúcs hullámhosszuk, mivel más és más hőmérsékletűek.
|
|
HAME |
|
Hogyan, hogyan? Természetesen hőmérővel, hogyan másképp! |
|
Bátky János |
|
Légy üdvöz, Hame mester Szerinted hogyan állapították meg a Gliese 581c felszíni hőmérsékletét? |
|
HAME |
|
Szerintem a bizonyos méretnél nagyobb égitestek javarészének van légköre. Ez a gázok szökési sebességével és a felszíni gravitációs erő nagyságával van kapcsolatban. |
|
onogur |
|
Na igen, erre nem is gondoltam. Vajon milyen növények viselnék el, hogy egy évszak 3 napig tart? |
|
HAME |
|
Parancsolj kérlek, mit akarsz tudni? |
|
Bátky János |
|
Igen, elképzelem a Gliese-lakókat, ahogy egyik beszól a másiknak: holnap nyár lesz, menjük ki a strandra |
|
onogur |
|
Furi egy bolygó, na. 13 földi nap alatt megkerüli a saját napját... "A kutatók becslése szerint" van szó a hőmérsékletről. De szerintem elfelejtették odaírni, hogy a becslés abban az esetben érvényes, ha a bolygónak van légköre, tengely körüli forgása nem kisebb X-nél és nem nagyobb Y-nál valamint nem szociálliberális kormány vezeti útján. |
|
|
Bátky János |
|
OK.
A kutatók becslése szerint a Gliese 581c felszíni hőmérséklete 0 és 40 Celsius-fok közötti, így – a méretét is figyelembe véve – alkalmas lehet arra, hogy felszínén folyékony állapotú víz legyen.
Valamiből akkor is becsülték a felszíni hőmérsékletet... mittomén a csillag teljesítményéből, a bolygó-csillag távolságból vagy ilyesmi... |
|
|
onogur |
|
STOP...STOP...STOP...
A bolygót NEM rádiócsillagászok fedezték fel. Hanem az ESO csillagászai egy chilei 3,6 méteres távcsővel, amihez hozzá van csatlakoztatva a HARPS spektográf. |
|
Bátky János |
|
Nem vagyok rádiócsillagász, úgyhogy feelingeket írok.
Mit jelent az, hogy látni? Nemcsak szemmel lehet, hanem pl. rádióteleszkóppal. A gyenge jeleket fel lehet erősíteni.
A hőmérsékletet infravörös felvételekből lehet mérni. A mért hőmérséklet függ a ugyan forgástól, de a mért hőmérséklet már csak a többféle hatás eredőjét adja hőmérsékletként, ezt a forgás is befolyásolja.
Belenéztem az alábbi könyvbe:
Hey, James Stanley: Rádiócsillagászat Kiadás: Budapest, 1976 Kiadó: Gondolat Kiadó
Ebből a könyvből mérési eljárás teljes menete ugyan nem derül ki világosan, de közli a Naprendszer bolygóinak rádióteleszkóppal mért felszíni hőmérsékleteit.
A Merkúrról például azt írja, hogy kiszámították a felszíni hőmérsékletet -az éjszakai és a nappali oldalon egyaránt- majd mérték is. A nappali oldal a mérés szerint hűvösebbnek, az éjszakai melegebbnek adódott. Korábban úgy hitték, a Merkúr tengelye körül nem forog. Így éppen a rádióteleszkópos méréssel bizonyították, hogy de, ha lassan is, forog.
A bolygóról: http://gondola.hu/cikkek/54088 |
|
onogur |
|
Értsd meg, a csillagászok nem látták, ilyen távolságból nem is láthatják a bolygót. Ők csak egy "árnyék" elvonulását látják a vörös törpe előtt, melyből következtetni tudnak az égitest nagyságára és a csillag körüli keringési idejére. |
|
Bátky János |
|
Megpróbálok utánanézni a Kulin-féle Távcső világában...
Abból, hogy milyen fény esik rá és abból mit ver vissza szerintem elég sok mindent meg lehet mondani. |
|
onogur |
|
Ja és kösz, már túl vagyok rajta! |
|
onogur |
|
Igen, egy csillag esetén. Erről a bolygóról viszont csak azért tudnak, mert a vörös törpéje időnként rövid időre elhalványul, amikor elhalad előtte a bolygó. Mivel a bolygónak nincs saját általunk látható fénye, nincs mit elemezni. |
|
|