| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| gyaloggos |
|
Kriptonitot találtak a Földön - már nem fikció! 2007-04-24 10:47:00
A kriptonit többé már nem csupán egy fikció, mely legyengíti a világ egyik legismertebb szuperhősét. Szerbiában ugyanis olyan kőzetet találtak, amilyet a Szupermen visszatér című filmben írtak le.
A fikcióval szemben a valódi kőzet fehér és ártalmatlan - közölte Dr. Chris Stanley, a londoni Természetrajzi Múzeum kőzetszakértője. "Az ásvány se nem zöld, se nem ragyog - habár reagál az ultraibolya fényre, melynek hatására rózsaszínes-narancsásrgás fényben világít" - mondta el a BBC-nek.
A Rio Tinto bányászati csoport kutatói fedezték fel a szokatlan kőzetet, és Dr. Stanley segítségét kérték, amikor semmilyen, korábban ismert ásvánnyal sem tudták azonosítani. Amikor a londoni szakértő kiderítette az ásvány vegyi képletét, megdöbbent, hogy talált róla leírást, igaz, csak a fikció szintjén.
A filmek és a képregények szerint a kriptonit kiszívja Szupermen erejét, amint a világ megmentője a zöld kristály közelébe kerül.
Kutatásaim vége felé a neten beírtam az ásvány vegyi képletét és alkotóelemeit - nátrium, lítium, bór, szilikát, hidroxid - és szinte sokkolt, amikor ugyanezt a leírást találtam arról a kődarabról, melyet Lex Lutor lopott el egy múzeumból, a Szupermen visszatér című filmben - nyilatkozta tudós.
A különbség csupán annyi, hogy az új ásvány nem tartalmazz fluort (melyet a filmben igen), és inkább fehér, mint zöld, egyébként a vegyület megegyezik azzal a kővel, amit kriptonitként írnak le a könyvben.
Az ásvány viszonylag kemény, habár apró szemcsés. Minden egyes kristály kevesebb, mint 5 mikron hosszú.
Az ásványok kémiai és fizikai tulajdonságainak vizsgálatakor meg tudják állapítani, hogy valóban egyedi kőzetről van-e szó.
Atomszerkezetének meghatározásához kifinomult analízisre van szükség, melyet a Kanadai Nemzeti Kutató Bizottságnál végeznek el. "Egy kőzet kristályszerkezetének ismerete azt jelenti, hogy a tudósok ki tudják számítani az anyag más tulajdonságait is, mint például a rugalmasságát, vagy a termodinamikai jellemzőit" - mondta DrYvon Le Page.
Jadar annak a szerbiai bányának a neve, ahol az ásványt megtalálták.
A kőzetet a nemzetközi szakkifejezések szabályozása szerint nem lehet kriptonitnak nevezni, mivel nincs köze a kriptonhoz, ahhoz a létező gáznemű anyaghoz, mely a periódusos táblázatban is megtalálható. Hivatalosan Jadarite-nek fogják nevezni, amikor majd a European Journal of Mineralogy című szaklapban megjelenik róla a leírás. |
|
| mandala |
|
Szvsz, az Univerzum az olyan mint Lenin: "Élt, él, élni fog!" .. 
|
|
|
| gajo |
|
Éppen a kezdeti pontot kérdeztem alant. Nem emlékszem, hogy valahol olvastam volna. |
|
| gajo |
|
Banánért tolakodott, oszt meglökték.  |
|
| Bátky János |
|
Legutóbb azt olvastam, az Univerzumnak nincs kezdete. Tehát Nagy Bumm sem lehetett.
Az izotróp tágulás nem működik. Pl. miért közeledik hozzánk 270 km/s-os sebességgel a kétmillió fényévnyire lévő Androméda köd, ha minden egy kezdeti pontból indult? |
|
| gajo |
|
És a nagy reccsnél megint a közepe leszünk! Persze, ha a vákum elméletet nézzük...  |
|
| onogur |
|
|
Csak egy biztos: ha valóban volt 15 milliárd évvel ezelőtt ősrobbanás, akkor abban az időben mi voltunk az Univerzum közepe! |
|
| mandala |
|
hmm.., a Föld Nap távolságot sem könnyű "felfogni" ...
|
|
|
|
| gajo |
|
"A távolságot mint üveggolyót...
 |
|
|
| mandala |
|
Keleten, a kommunisták csapdájában!...
|
|
| gajo |
|
|
Hm. 8 milliárd fényévre "látunk" el. Ha a világegyetemet gömb formában képzeljük el, akkor mi hol tartózkodunk ebben a gömbben? Nyilván nem a középpontjában. Erről nem olvastam. Tud valaki valamit? |
|
| Rendes Kis |
|
|
Benne volt ... 15 mrd évvel ezelőtt ... Egy ezredmásodpercig ... |
|
| Bátky János |
|
|
A jómultkorában a Spectrum-on vagy hol néhány fizikus azt fejtegette, néhány jelenséget jól lehet magyarázni, ha feltesszük, hogy a fénysebesség és egyéb univerzális fizikai állandók az időben változhattak... |
|
| Bátky János |
|
|
Húha... most azt kellene írnom, hogy azon, amit a csiszár nyomni tud? |
|
| onogur |
|
Na és?
A XIX. században még tényként kezelték azt, hogy az emberi szervezet nem bír elviselni 60 km/h feletti sebességet. |
|
| gajo |
|
" Az 1. korszakban nem volt érvényes az általunk ismert fizika."
Ez így nem magyaráz meg semmit , hisz ezen alapon a világmindenségben benne van
a fénysebesség feletti sebesség lehetősége. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Meglehet ... Node min van rajta a csiszár képe ? |
|
| Bátky János |
|
|
Elbizonytalanítasz... talán azt, ami a csiszáré? |
|
|
| Bátky János |
|
|
Nemtom... szvsz a császár és a csiszár nem ugyanaz... |
|
| Rendes Kis |
|
|
Az "add meg a császárnak, ami a császáré" kérdésében bizonytalan vagyok: ez császár ?? |
|