| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| Bátky János |
|
51-re
>Bocs, hogy ilyen "későn" válaszolok, de dolgozom is, meg ezek a témák úgyse szaladnak el.
Sebaj. Így igaz.
>Köszi a sok infót. A Hamvas művel nem találkoztam, ezt majd bepótolom.
Szívesen. Nem biztos, hogy ezek a legjobbak, hozzám ezek jutottak el. De Hamvas mindenesetre jelentékeny szerintem, még ha esszéket ír is.
>Az idő létezik-e: ebben nem jutottam dűlőre, talán inkább objektív valóság (a maga relatívisztikus jellemzőivel), de sokáig azon az állásponton voltam, hogy csak az elme terméke.
Ez nekem is mindig furcsa volt és hajlanék arra, hogy mondjuk a világ nem is objektív, se nem relatív, hanem van egy jó nagy szubjektív része. Az idővel kicsit gond, hogy a mechanika (amihez mindig vissza lehet nyúlni, mert a makrovilágban szemléletes) olyan dinamikai egyenletekkel operál, amelyek másodrendűek, úgy is van értelmük, ha az idő helyett mínusz időt írunk be. Viszont a valóság azt mutatja, hogy széles skálán az időbeli folyamatok irreverzibilisek, ezt pedig csak a termodinamikai mondja ki.
>A háromdimenziós dolog (Gorelik) nekem új info, ha adsz erre valamit (gondolatot, linket) engem érdekel.
Gorelikre linkem nincs. Magyarul jelent meg a Gondolatnál kb. 20 éve. A fizikai tér dimenziószáma kutatásának történetét foglalja össze a görögöktől kb. Ehrenfestig és Einsteinig, picit rajtuk túl is. Valamit írnak benne fraktáldimenziókról is.
Clifford Pickover, az IBM matematikusának nagyon látványos honlapja: www.pickover.com. Játszik például olyannal, hogy milyen lenne a többdimenziós lények szerkezete (majdnem középiskolai alapon egyszerű számítással igen érdekes eredményre jut .
Az egyik lehető legjobb link egy kb. 1000 oldalas angol nyelvű fizikakönyv, amelyet egy kiváló fizikus, Christoph Schiller ír már vagy 10 éve, mindenkinek, ingyen (csak pénzszerzésre tilos használni). www.motionmountain.org, innen le tudod tölteni a pdf file-t, kereshető index-szel, baromi szép. Majdnem mindenről ír, ami itt szóba került, vagy remélhetőleg még fog. Most a húrelmélet leírásánál tart. Én nem vagyok fizikus, de elég sok mindent megértettem belőle. A legérdekesebb rész az, ami már majdnem filozófia vagy vallás... Az, hogy van-e valami a Planck-hossz alatt, illetve, hogy ott már nem különböztethető meg anyag és vákuum, nincs megszokott értelemben vett idő és tér sem. A kozmikus méretekről is ír és olyasmit ír, hogy a világ ott olyasmi, mint kicsiben. Tehát kb. egy nagy fa törzsén élünk (3+1D), messze a gyökerektől (3+1+6D, Calabi-Yau sokaság) és a koronától. A részecskék ebben a felállásban olyanok, mint a spagetti forró vízben, amely ha összegubancolódik, fekete lyuk lehet belőle. Mindez érvekkel, megfigyelésekkel és elméleti munkával van megtámogatva, elképesztő irodalommal.
Egyszer megkérdeztem, mit lehet tudni a dimenziók közötti átmenetről, diszkrét-e vagy folytonos, azt válaszolta, nagy challenge, egy repülőjegyet megér Skandináviába, ha sikerül megtudni.
Még egy: http://www.rmki.kfki.hu/~lukacs/dimensio.htm az egyik legnagyobb és legszélesebb látókörű kortárs magyar elméleti fizikus angol nyelvű írása a problematikáról. Fizikai tudásunk alapján extrapolál, ahol kell.
Amit magam összeszedtem a dologról innen-onnan, hogy Landau bebizonyította, 1D-ben (vonalon) nem létezhet egyszerre két külön fizikai fázis. 1 és 2D-ben nem jönnek létre bonyolult biológiai struktúrák. A nagy ugrás a 3D. Pólya bolyongási tétele szerint 2D-ben a véletlen bolyongás 1 valószínűséggel visszatér egyszer a kiindulópontba, 3D-ben és fölötte ez a valószínűség 0. Tanultam, hogy a kéttest-probléma megoldása 3D-ig stabil, ha Newton-Coulomb potenciált használunk (1/r). Tehát efölött sem a Hold nem maradhatna a Föld körül, sem az elektron a proton körül. Ha pedig a hidrogénatom spontán ionizálódik, az azt jelenti, az anyag nem lenne stabil többdimenzióban. Vagyis, ha lokálisa megfigyeléseink extrapolálhatóak, nagy valószínűség szerint nem jönnek idegen lények leigázni minket odaátról...
off
Ajaj. De sokat írtam. Ha valaki sok hülyeséget fedez fel benne, feltétlenül szóljon.
on |
|
| onogur |
|
"Abban mi az igazság, hogy azért nem használták az órori írások a magyar nevet, mert minden keleti népet leszkítáztak?"
Semmi.
A bizánci forrásokban a magyarok elnevezése: turkok. Az orosz évkönyvekben: ugrok.
Nyugat-Európában mindenhol az onogur népnévből származik népünk elnevezése ( ungar, hungarian, stb ).
Korabeli egyházi forrásokban találkozhatunk szkíta elnevezéssel, például Regino évkönyvében. De mivel tudosításának alapja a II. században élt Justinus történetíró beszámolója a kelet-európai síkságon élő népekről, nem lehet csodálkozni azon, hogy számára mindenki szkíta, aki keletről jött. |
|
|
| onogur |
|
"a Volga Bizánc fölötti szakaszát besenyők és magyarok birtokolják,"
Ez számomra értelmezhetetlen. A Volga a Kaszpi-tengerbe folyik, a folyóhoz legközelebbi bizánci település is több mint ezer kilométerre volt.
Az arab utazó biztos, hogy nem 600 körül utazgatott, ugyanis a varégok csak a IX. században jelentek meg a Volga környékén.
Nem vagyok nyelvész, de kérdezz, hátha tudok segíteni. |
|
| mpd |
|
Hát kérem, topikcím szüli a magvas gondolatokat.
Olyan területre merészkedtem forradalmi gondolataimmal, hogy külön fejezetet érdemel.
Utánam, fiaim, a szomszéd rovatba. |
|
| mpd |
|
Hejh, de gyönyörű.
És vajjon hol vannak már az aláírók.... |
|
| mpd |
|
Afrikából két kirajzás történt.
Az első úgy egymillió éve, a második százezer éve.
Az első hullámmal kivándorolt korai Homók kerülnek elő Ázsiából, meg Európából (pl. a neanderek). Hogy ezek erectusok vagy sapiensek, az vitatható, és hát új élőhelyükön is fejlődtek valamicskét, de nem sokat.
Éppen ezért nem volt esélyük a második hullám úttörői ellen. Ők időközben rommá fejlődték magukat Afrikában, és meghódították az összes kontinenst.
Azaz, a korábbi leletek NEM a mai emberek ősei, inkább afféle oldalági felmenők. |
|
| glens |
|
Ehun-e*:
*mpd akkoriban illegalitásba vonult Ishmael néven. |
|
| glens |
|
Azt hát.
Derivált, mint a gép. Azt nagyon tud. |
|
| kujtorgo |
|
53-ra
A modellekkel kapcsolatban ("jós" versus magyarázó modell) a következőkre gondoltam:
A napi hőmérséklet ingadozást egy szinusz alapú matematikai összefüggés viszonylag jól jelezheti. Egy másik modell a napsütés, a szél stb.paramétereit fogja össze. Ez utóbbi az okokon keresztül póbálja megfogni a problémát, míg az első (a tudomány egy bizonyos fejlettsége mellett) pontosabb eredményt, jóslatot adhat, pl. hogy május 16-án 16 órakor hány fok lesz.
Ez csak a Te folyékony fém-csepp lehűlésének előrejelző modelljével kapcsolatban jutott eszembe.
|
|
| kujtorgo |
|
51-re
Bocs, hogy ilyen "későn" válaszolok, de dolgozom is, meg ezek a témák úgyse szaladnak el.
Köszi a sok infót. A Hamvas művel nem találkoztam, ezt majd bepótolom.
Az idő létezik-e: ebben nem jutottam dűlőre, talán inkább objektív valóság (a maga relatívisztikus jellemzőivel), de sokáig azon az állásponton voltam, hogy csak az elme terméke.
A háromdimenziós dolog (Gorelik) nekem új info, ha adsz erre valamit (gondolatot, linket) engem érdekel. |
|
|
| lapis lazuli |
|
Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha 600 körül lett volna egy arab utazó, aki a varégokig feljutott a Volga mentén, és írta, hogy a Volga Bizánc fölötti szakaszát besenyők és magyarok birtokolják, sarcolják. De lehet, hogy csak a magyar fordítás ferdített...
Abban mi az igazság, hogy azért nem használták az órori írások a magyar nevet, mert minden keleti népet leszkítáztak?
Van köztetek gnyelvész? Mert lenne néhány kérdésem, ha van. |
|
| onogur |
|
|
Én ezt úgy ismerem, hogy a jövőnknél csak a múltunk bizonytalanabb. |
|
| mpd |
|
Persze, vannak ilyenek mindig, ld. Kammerer vagy Liszenkó. Ezért nem kell a hirtelen új elméleteknek azonnal felülni, a "hivatalos" tudományos elméletek azért elég megbízhatóak.
Gondolom. |
|
| onogur |
|
Nem az én "szakterületem"
Csak hát azt is érdeklődéssel olvasom, hogy állítólag a Homom Sapiens úgy ötvenezer évvel ezelőtt kezdte benépesíteni Európát, keményen harcolva a neandervölgyiekkel, ugyebár, aztán meg mostanában Kínában tömegével gyünnek elő a fődből a több mint 300ezer éves Homo Sapiens leletek.
Szóval akkor hogy is van ez? |
|
| mpd |
|
Remélem, nem olyasmi lesz a megdöntés, mint a cáfolhatatlan pre-clovisi leletek......
Egy megdöntésnél alapkövetelmény, hogy valamit mondjon is a megdöntött elmélet helyett. |
|
| Bátky János |
|
|
Nemtom, ki mondta, hogy semmi sem változik olyan gyorsan, mint a változatlan múlt. |
|
| Bátky János |
|
Nem vicceltem. Semmi misztika és bugrisság. Egyszer a Desszertben beszéltek az írókról, két amerikai régész fazonról, akik szerint a régészet tele van csalásokkal, összemosásokkal, amelyeket a karrier érdekében követtek el tudósok. Példaként felhozták, hogy a jávai előember csontjait egy tisztásnyi területről gyűjtötték be, majd összerakták a csóka csontvázát. Volt köztük majomtól is csont.
Nem tudom, igaz-e, de elég gáz. |
|
| mpd |
|
|
De könyörgök, ki dönti meg, és mi az új elmélet? |
|
| onogur |
|
Hát nemtom.
Érdeklődéssel figyelgetem a felröppenő híreket.
Mint hallom, az afrikai ősmutter elmélet már annyira ezer sebből vérzik, hogy nem adok 10 évet, és az egész hóbelevancot a megdőlt elméletek könyvtárába száműzik. |
|
| mpd |
|
|
Többmillió éves elődeink? Vagy az ufók? Az atlantisziak? Vagy Mú kontinens titokzatos lakói? |
|
| Bátky János |
|
|
Bár ha igaz az a könyv a Tiltott történelemről, akkor a többmillió évvel ezelőtti csontokkal is manipuláltak. |
|
| mpd |
|
Könnyebb volt a négymillió éves ősünkről bizonyítani egyet s mást (kétlábon járás, leszállt gégefő azaz beszédkészség meg effélék), mint őseink 3000 évvel ezelőtti lakhelyét behatárolni +- 5000 km pontossággal. |
|
| onogur |
|
Testvérem, ez nem úgy müx, mint a természettudományoknál, hogy X felállít egy elméletet és az jó esetben 100-300 évig kitart, amíg Y le nem rombolja új elméletével.
Mivel ebben a témában - középiskolai tantárgyakkal szólva - a nyelven, történelmen, földrajzon kívül még a biológia, a kémia és a fizika is ringbe szállt, nem lehet csodálkozni, hogy az egyes tudományágak képviselői néha egymással homlokegyenest ellenkező következtetésre jutnak.
De hidd el, tanulnak egymástól.
Csak először vitatkoznak egy kicsit, próbálják menteni a mundér becsületét. |
|
|