| Téma: Határterületek a tudományban |
|
|
| Bátky János |
|
|
Nem tudom. Logikailag... talán a semminek nincs. Nem vagyok egy Gödel. |
|
|
| mpd |
|
Tehát? Mindennek van oka.
Én már ezzel nem értek egyet, ha az okot szándékként, célként érted. |
|
| Bátky János |
|
Tehát? Mindennek van oka. De a kauzalitás nem mindig érthető.
Barátommal sokszor vitatkozunk az emberi történelemről. A rengeteg hiábavalónak tűnő áldozatról. Ám amikor feltételezzük beszélgetésünkben, hogy van egy elmondhatatlan entitás, aki mindenről tud, akkor a következő kérdés: miért hagyta, hogy így legyen? A lehetséges választ senki sem tudja persze, de akkor valami őrült komoly, nagy projekt kell, hogy legyen, ha emberek százmilliói, milliárdjai halnak meg, mert nem lehet értelmetlen az áldozat, főleg ha saját képmásra teremtett emberekről van szó.
Ílymódon az egyetlen értelmes kérdés a kiinduló feltételből: mi a cél?
És most egy nagyon vad spekuláció.
Ha van, akkor mindannyian részesei vagyunk. Az is, aki kiválasztottnak tartja magát és az is, aki nem, vagy nem tudja, hogy az-e. Biztos van más út is, amit én elképzeltem, az oda vezet, hogy outsiderként már el tudom képzelni, miért-mire "kiválaszt(at)ott" Izrael, mert az egyik szent könyvükben van egy olyan fizikai analógia, amely az előző nem természettudományos és korábbi fizikai feltevések-analógiák értelmében elmeséli, milyen munka van hozzájuk rendelve.
Úgy láttuk a barátommal, hogy a cél elfogadásából kiindulva: a dolgukat végzik. Ha meg nem így van, egy spekulációval kevesebb. |
|
| HAME |
|
A magfúzió egy permanens forradalom.
Először szét kell rombolni az atommagot, hogy egy másik, magasabbrendűt hozhassunk létre.
Ez mindjárt válasz is a kérdésedre. Társadalmilag ilyen folyamat a Nemzetközi Kommunista Mozgalom (továbbiakban NKM) az ő permanens forradalmával.
Persze a társadalmi folyamatok sohasem tökéletesek. Így az NKM is - a majdnem tökéletessége ellenére is - még csak a rombolásig jutott. |
|
| Bátky János |
|
Bocsánat. Myblog.
off
Van egy olyan bomba, amit atombombának hívnak és kb. azon alapszik, hogy egy kalapáccsal kidobjuk az ablakot. Pontosabban egy golyóval belelövünk egy nagyobba és az a nagyobb golyó szétmegy. Ha gyors a kicsi, olyasmi, mint puskagolyó az ablaküvegnek. Ha lassú, akkor rombol , kb. az a fisszió vagy maghasadás. Ha kellő mennyiségű anyagban történik mindez (kritikus tömeg) és szabályozatlan, az a láncreakció. Az ilyen bomba tehát az atombomba vagy tisztán fissziós bomba. Ha az ablak hasonlatot vesszük csak figyelembe, akkor is vandálság.
Nevezhetjük ezt differenciális bombának is magunknak, mert széttör.
Elmésebb emberek nem elhanyagolható presszúra hatására kitalálták, hogy ennél komolyabb bombát is lehet észíteni, ha a XX. századi fizika haladó vívmányait az előző atombombánál is komolyabb dologra használják. Mi lehet más, mint a Napot lehozni a Földre. Mindenki vágyott erre a nagyszerű dologra, jó meleget csinál a lökéshullámon kívül, bár a radioaktív sugárzás elhanyagolhatóbb, mint a fenti esetben. Ez a bomba az úgynevezett hidrogénbomba a fúziós bomba, amely csodák csodájára azt használja ki, amiből Napunk hőt nyer. Atommagok állnak össze új maggá és energiát adnak le. Összeállás.
Legyen ez az integrális bomba, mert egyesít.
Az érdekesség az, ha az ismeretterjesztő filmeknek hinni lehet, hogy atombomba gyújtja be a hidrogénbombát. Egy differenciális, széttörő az egyesítő, integrálist.
Elvileg ez az analógia alkalmazható lenne máshová is. Pl. lehet-e ilyen máshol a természetben? A társadalomban? Mondjuk egyik nép lehet-e katalizátora, differenciálója egy másiknak, kritikus tömegét elérve, úgy hogy a másik népet begyújtsa? Mi lenne az? Milyen Napot hozna a Földre??? Kik, mely népek lehetnek összetevők???
on Myblog switched off. |
|
| Bátky János |
|
Van egy cikk itt:
http://mathom.dura.hu/duran/index.php?mode=cikk&id=698
György Lajos: Miszticizmus és rendszerelmélet
Ajánlom a következőt megvitatásra/megfontolásra, Hame mester:
Eleje: "Néhány szót kell szólnunk az ih..."
Ír egy kicsit Ramanujanról, a zseniális autodidakta indiai matematikusról, majd Paul Davies fizikust idézi, aki nagy fizikusokkal példálózva érzékelteti, hogyan lehet eljutni a hogyantól a miértig.
A vége: "Hoyle szerint ez a matematikai vagy zenei ihlet alapja." Hoyle elég neves brit csillagász, most tudtam meg, hogy hívő is volt, és van két elég jó sci-fije : a Fekete felhő és az Androméda. Ebben van egy feeling az univerzum szerkezetére Hoyle-tól, ami érdekes.
És még Ramanujanról itt: http://www.lelkititkaink.hu/almaink.html:) |
|
|
| HAME |
|
Nekem untig elég volt anno decibel Öveges József néhány könyve, Az Érdekes fizika most is megvan valahol, mintha a Színes atomfizika torzójával is találkoztam volna valahol, a többi a számtalan költözködés prédájává vállt... |
|
| Bátky János |
|
Van viszont egy tök jó könyv:
George Gamow: Tompkins úr kalandjai a fizikával (Gondolat, Budapest, 1976)
Játékosan és értően mutatja be, milyen lenne világunk, ha a fénysebesség sokkal kisebb lenne, a gravitációs állandó és a Planck-állandó pedig sokkal nagyobb. Pl. hogyan nézne ki közelről a kvantumőserdőben a kvantumelefánt, milyen lenne a vadászat a kvantumtigrisre a kvantumőserdőben vagy hogyan nézne ki a zárt világegyetem egy könyv elhajításán keresztül... Lebilincselő
Még néhány irodalom: http://niche.elte.hu/oktatas/fizika/irod.html |
|
| Bátky János |
|
|
Egyszer gondolkodtam azon, hogy valami dögös tudományos könyvet át kellene írni szövegbe úgy, hogy gyerekek is vagy laikusok is értsék - ahogy én megértettem (oops!)... Aztán rájöttem, nem vagyok egy Paganini |
|
|
| HAME |
|
elképzelni el lehet, csak az már nem fizika, hanem szépirodalom.  |
|
| Bátky János |
|
|
Én nem tudom másként megérteni a modern fizikát, csak analógiákkal és asszociációkkal játszva. Ezért nem vagyok fizikus |
|
| Bátky János |
|
Nem figyelsz? Két dologról beszéltünk:
- elektron
- vízfelszín
Az elektronnak, amit látunk belőle, kettős természete van. Amit nem látunk, más dolog, de a teljes térre számolják az 1-et.
A víznél más a helyzet, de arra hoztam fel példaként, hogy egyetlen felfreccsenő vízcsepp is az egész óceán része. Vagy adnál neki külön elnevezést?
Egy óceán milliárdnyi vízcseppel mutatja, hogyan lehet elképzelni a sok elektront egyetlen elektronként. Matematikailag ugyan nem látom - a kvantummechanikát meg elfogadom -, de így nekem szemléletes. Te hogyan képzelnéd? |
|
| HAME |
|
Ha nem tudod felosztani, akkor nincs értelme felosztani, mert nincs mihez viszonyítani.
Az óceánoknál sem az az érdekes, ahol összeérnek, hanem ahol elválasztódnak.
Mint pl. a határ a Dunán Magyarország és Szlovákia közt. A jobb partja MO, a bal SzK, a határ elméletileg a hajózási útvonal közepe, ám a hajózási útvonal meg nemzetközi víz, senkiföldje. |
|
| Bátky János |
|
Pl. Noé nem az elnevezésekkel volt elfoglalva, hanem, hogy minden állatból egyetlen párt vigyen a bárkájára. Ebben persze semmi csoda. Minek több. |
|
| Bátky János |
|
Ez igaz. Akkor tegyük fel, hogy a Föld teljes felszínét víz borítja, ami ugye lehetetlen, de el lehet képzelni. Amit a felszínen látsz, mind víz. És ha mást nem látsz, nem tudsz felosztani. Ha megengedjük a radart, más a helyzet. De az egész egyetlen víz. A hullámfüggvény négyzetét nem úgy normálják 1-re furcsamód, hogy a teljes térből kihagyják, ami test csak benne van... Úgy emlékszem, mindhárom koordinátára improprius volt. Egy fizikust kék megkérdezni... |
|
| HAME |
|
Óceán mint vízizé csak egy van, sőt az összes tenger is ennek a világóceánnak a része. Kivéve a Holt és Kaspi tengert, melyeket tavaknak is nevezhetnénk, de nem nevezzük.
És itt a feldarabolás már nemcsak fogalmi, hanem fizikai is. |
|
| Bátky János |
|
|
off A viláegyetemet megpróbálták így felosztani, nem tudom hol tartanak (gondolom, majd egyszer sok tízezer év múlva - ha kibekkeljük - az űrhajósok elneveznek mindent)... vannak csillagok arab névvel, csillagképek görög nevekkel, galaxisok Messier-től katalogizálva, szektorok, no és olyan sötét anyagok, mint én on |
|
| Bátky János |
|
Képzelj el egy felületet. Pl. egy abroszt. Tele van csomókkal. Vagy a tenger felszínét. Sokhelyütt vannak rajta hullámok, cseppek. Az egyik az Atlanti-óceánon Kuba mellett, egy másik Borneónál valami Arafura-tengerben, a harmadik Nauru-nál a Csendes-óceánon. stb. A feldarabolás és nevekre osztás önkényes. Egyetlen óceán van a Földön. A nevek az eligazodásban, hajózásban segítenek. Ha kimondod, kénytelen vagy rá hivatkozni. Ha gondolod, akkor veheted ugyanannak a víznek, ahogyan nyilvánvalóan ugyanaz is. Hol húzhatnánk meg a határt az Atlanti- és a Csendes-óceán közt? Északon, a Panamánál vagy a Drake-átjárónál vagy a Magellán-szorosban?
Így képzeltem el az elektront. Néhol határt húzunk, hogy beszélhessünk róla.
Persze ez csak az én hipotézisem, hogy megértsem, amit a fizikusok gondolnak |
|
| HAME |
|
én földhözragadt vagyok, számomra ez hajánálraángatott okoskodásnak tűnik.
Nem tudom nagyságrendileg sem megbecsülni, mennyi elektronnak kéne "látszólag" egyszerre léteznie, de ha elfogadjuk az időkvantum létezését, az szvsz kizárja az ugráló elektron teóriáját. Ha 10^20-nál több - és biztosan több, akkor már a manapság elérhető mérési pontosságnál is elő kéne tünnie, hogy el-eltünedezik egy-egy kósza elektron. |
|
| Bátky János |
|
És ha egyetlen elektron mindenhol lehet, mintegy különböző valószínűségekkel, de bárhol, gondolom, így vélték azt, hogy nem sok elektron van (bármely kettő ugyanis elvileg nem különböztethető meg egymástól), hanem egy. Ami kitölti a teret és számunkra rengeteg helyen megjelenik, mintha tükröződne. Viszont ezt bármely elemi részre el lehet játszani.
Tehát ugyanaz az anyag tölti ki furcsán az egész teret és képez tárgyakat. Ezért nem lehetetlen, amit Dr Schiller állít: az univerzum egyetlen entitás.
|
|
| Bátky János |
|
Valami még eszembe jutott. A térfogalom sokaságokra épül. Ezek elemei pontok. A pont végtelen kicsi. Kiterjedése nulla és térfogata is.
Minden modellünk, amely térbeli változást ír le, pontokra, lokalitásra épül.
De néhány évtizede tudjuk, a természetben nincs ilyen idealizált képződmény, nincsenek pontok. A határozatlansági reláció szerint szétfolyna.
Ezért a matematikára épülő fizika nem lehet adekvát elvileg. Közelítésnek a klasszikus tartományban, amit látunk, persze elfogadható.
Ha már pont. Az elektron (is) furcsán viselkedik. Úgy emlékszem, a Schrödinger-egyenlet megoldását, egy komplex hullámfüggvényt valószínűségi sűrűségfüggvényként képzelhetjük el némi átalakítással. És a megoldást normálni kell a teljes térre.
Ez azt fejezi ki, hogy az elektron a világegyetemben 1 valószínűséggel tartózkodik.
Kész.
|
|
|