| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| HAME |
|
Nálunk 60 pontos volt a felvételi rendszer 2x60 pontos, ámbátor az 1. 60 pontnak volt 20-as komponense.
20 pont a felvételi, 20 pont a középiskolai előmenetel, 20 pont tán az éretségi, vagy tanulmányi versenyek, vagy mnittomén. A második 60 felosztására már nem emlékszem, de valami ilyesmi: apád-anyád munkásparaszt 10 pont, te KISZ-tag 10 pont, te KISZ-funkcionárius 100 pont, apád-anyád párttag 300 pont, apád/anyád pártfunkcionárius 1000 pont, apád és anyád pártfunkci 10.000 pont, megyei párttitkári szint fölött 1.000.000 pont.
Off
Ezen kívül 68 után az új generációs pártburzsoázia újra felfedezte az 50-es évek nagy vívmányát az kollégiumi iskolát. Megbízható elvtársak enyhén retardált gyermekei érettségizhettek le ezen a zárt osztályon, majd a sikeres vizsga után - a bukni természetesen csak a tanarak bukhattak volna, de ők is elkötelezett elvtársak voltak, tehát nem tévedtek meg - az ország bármelyik egyetemére automatice felvételt nyertek, garantált diplomával.
On |
|
| Bátky János |
|
Hame, az 500,000 pontos felvételin hány pontod lenne? Gondolom, Téged is kb. húszas skálán mértek annak idején... |
|
| Bátky János |
|
Arra viszont határozottan emléxem, hogy a mi időnkben tananyag volt - így érettségi tétel is - a speciális relativitás elmélet.
Azannya, miket tanultál? Nálunk nem volt a középiskolában rel. elmélet, de érdekességként volt némi kvantummechanika fizikából, aztán pszichológia, hogy fel tudjuk mérni, kb. mennyi a lemaradása a természettudományok között és filozófia(történet), ami nagyon megfelelő volt, mert a marxista tanár önként jelölte ki az utat: amit tagadott, arra nagyon oda kellett figyelni, ezt súgta az intuíció |
|
|
| HAME |
|
Nincs meg a könyv, nem tudom megnézni az idézet környezetét, de:
Simonyi 81-ben már túl van a hatvanon, nincs kizárva, hogy a szokásos ezek a mai fiatalok, bezzeg a mi időnkben effektus (40 éve az akkor 40+ évsesek ugyanúgy szörnyülködtek, mint generációm mai fősírnokainak egyik fekle a diszlexiás szibarita ifjúságról a másik meg ugyanazon ifjúság túlterheltségről, én meg úgy látom ma sincs se kevesebb - se több funkcionális analfabéta de mélyműveltségű zseniifjonc se).
Aztán más egy írásbeli feladatsora egy humán- és más egy reálgimnáziumban, sőt tán még két reálgimi között is. Legalábbis azt hiszem 1976-ban még volt önállósága ilyen téren az oskoláknak (vagy nem).
Tavasszal kisebb botrány tört ki valamelyik műszaki fórumon, hogy mik voltak az emelt szintű tételek (tán) matekból. És tény, megnéztem, a feladatok 90 %-át fejben papír nélkül cca. 30-50 mp alatt oldottam meg. Aztán kiderült, hogy a feladatsor még véletlenül sem az emelt szintű érettségihez tartozik, az emelt színtűn tán meg is buktam volna  .
Ha ezek alapján valaki 10 év múlva tudománytörténetet ír, akkor 30 év múlva az lesz a hír, hogy 2006-ban kóformán egyszeregyből érettségiztek. |
|
|
| Rendes Kis |
|
Bocsánat, rosszul emlékeztem:
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete, 2. kiadás, 1981, 15. o.:
Az 1976-os feladatsorhoz szükséges legfrisseb tudás 1850-es ... de "1690-ben egy nagyon művelt ifjú a mai felvételi vizsgán már 50 pontot (= 3,5 osztályzat) szerezhetett volna ..."
Abban szinte biztos vagyok, h nekünk nem tanítottak relativitáselméletet ... (vagy pont akkor hiányoztam ...  ) |
|
| HAME |
|
Most mond meg nekem, mi újat lehetne a klasszikus mechanikából kitalálni feladatnak érettségi szinten.
Arra viszont határozottan emléxem, hogy a mi időnkben tananyag volt - így érettségi tétel is - a speciális relativitás elmélet. Nagyon csodálkoznék ha már 100-200 évvel a kitalálása elött feladatokat írtak volna rá. De még Ohm és Kirchoff bácsik is a 19. században alkottak (az első az első felében, a második a másodikban), tehát még a legegyszerűbb elektromossági példát is nehéz lett volna a 18. században kitalálni.
Úgyhogy ez valamelyik szerencsétlen bölcsész süketelése, hidd el nekem. Aki az F=m*a-nál elvesztette a fonalat és a meggyőződése, hogy ebből áll a fizika |
|
| Rendes Kis |
|
|
Én úgy tudom, a XXI. század elején az érettségi fizikafeladatok legfrissebbje a XVIII. sz.-ból származik ... |
|
| Bátky János |
|
Azért ne süsd rám, hogy agnosztikus vagyok... de bizonyos esetekben a matematikával megtámogatott tudomány nem hiszem, hogy eljut a végső kérdések megoldásáig... ha van legfőbb teremtő entitás, biztos vagyok benne, hogy demokratikus és nem zár ki a hozzáférésből pl. bölcsészeket. Ha pedig nincs legfőbb entitás, akkor ott van Isten, aki igazságos mindenképp! Illetve bízzunk a jó szerencsében, hogy nem olyan kaliberek találják meg a GUT-ot, mint akik eljutottak a Bomba bevetéséig vagy hasonló színvonalon van a lelkük... |
|
| Bátky János |
|
|
Ez a kvantumcsomó-dolog nagyon ígéretes. Kijöhet belőle számos régi probléma megoldása, miért 3D a tér, meg ilyesmik... Nem tudom, mi lesz belőre. A motionmountain.org-ban Schiller majd leírja. |
|
| HAME |
|
én meg optimista vagyok, beee
Elég távol áll tőlem a részecskefizika és a lexikális kváziismereteim is a 70-es évekből származnak (azaz beleszámítva az oktatási ismeretek lendületességét inkább a 60-as évekből), de azt hiszem ezek az elméletek nagyon-nagyon sötétben tapogatózás, mégha tetszetősek is és néhányan hatalmas magabiztonsággal adják elő.
Szvsz még a teljesen bizonyítottnak vélt szubprotoni részecskék egy része extrapoláció, mégha nagy valószínűséggel helyes is. |
|
| Bátky János |
|
Lehet. Akkor sem hiszem
Most a kvantumcsomók elméletével matatnak. Nem tudom, a húrelméletet feladják-e. |
|
| HAME |
|
|
Én meg úgy érzem frappáns és elegáns megoldás lesz. Sőt úgy gondolom, hogy a kvantummechanika is sokkal egyszerűbb és logikusabb lesz, ha nem felülről lefelé, hanem alulról felfelé fog építkezni, ahogy a pl. newtoni fizika. |
|
| Bátky János |
|
Valahogy úgy érzem, nem lesz általános matematikai megoldás... Ami szép is, elegáns is, tömör is, elég egyszerű is... Vagy Te a frigyládára gondolsz? |
|
|
| Bátky János |
|
|
Így van, Hame nagyon jó fej és rendes! Nem hagy itt egyedül engem... úgy járnék, ahogy kövi fog járni hamarosan... |
|
| iszalag |
|
|
(ott is, itt is nagyon érdekesen, nagyon erdetit irsz |
|
| Bátky János |
|
|
Relativitáselméletre már nincs szükség, mert kész van. Tovább kellene lépni valami felé, ami már nem relatív. Amivel vissza lehet kanyarodni Newton és Galilei felé. |
|
| HAME |
|
|
Ha eljutunk a Planck idő közelébe, ill. már néhány nagyságrenddel hamarább, akkor választ kapunk egy rakat dologra, amire ma csak teóriáink vannak. Vagy elérkezünk a fizikai határhoz, mint az abszolút 0° esetében, vagy kiderül, hogy a "klasszikus" kvantumfizika csak mondjuk 10^-30 mp-ig írja le elfogadható pontossággal a valóságot. Aztán jön egy Zweistein és egy egyszerű transzformáció segítségével (mittomén, legyen Kepler transzformáció ) rendet tesz a fizikában, majd kidolgozza a béltalános relativitás elméletet. |
|
| Bátky János |
|
Az ember kapcsán, mint rendesen
maser (microwave amplification by stimulated emission of radiation)
laser (light amplification by stimulated emission of radiation)
qvases (quantum vakuum amplification by stimulated emission of sound)
or acoustically stimulated quantum resonator (ASQR)
Ha a kvantumvákuumba bele tudod vinni a periodikus jelet, úgy hogy a testet hanggal gerjeszted (mint a buddhisták), nagyjából rendben lenne, ezt a habot nem lehet mérni, viszont információt szállíthat... Na, írjak mesekönyveket, mint Grimmék?
A gerincvelő az aggyal és a 7 csakrával olyan, mint egy fuvola lyukakkal. Az egyes csakrák külön is gerjeszthetőek akusztikusan, vagy pedig az összes együtt, de az már elég durva. Nagy felkészültséget igényel, mert a rezonancia elégetheti a testet, viszont ha nem, az érdekes előnyökkel járhat (na, ez már majdnem olyan, mintha White Lama-tól loptam volna...) |
|
| Bátky János |
|
Egszer egy magyar fizikus mondta, hogy úgy tűnik, hiányzik egy elmélet a molekulatartományból.
Lehet, hogy ez a sok pénz mind csak kidobott? És ha eljutunk a Planck-idő közelébe, mi lesz?
A gravitációs hullám dolga még valszeg nyitott. Ha nem ismerjük teljesen a téridőt, mégsem mondhatjuk, hogy a rá jellemző kritikus sebesség a c. Vagy igen? |
|
| HAME |
|
szvsz m8r nincs olyan nagyon messze* az idõ, amikor a csillagászati mérések eljutnak arra a pontoságra, hogy egzakt módon lehessen bizonyítani a gravitáció hullám- vagy nemhulládtermészetét, majd - már ha hullámtermészete van - mérni is lehessen a terjedési sebességét.
Ha hullámtermészetű, akkor teljesen természetes, hogy létezhet létező forrás nélkül, mint ahogy a csillagok nem elhanyagolható része, melyeket manapság az égbolton látunk, már évmilliókal ezelött megsemmisült. A hullám, ha egyszer elindult, már semmi köze a forrás hullájához.
* a messze persze relatív, nemcsak technikai-technológiai, hanem pénzkérdés is. A múltkor emlegettek valami tervbe vett szupergyorsítót, ami 10 milliárd euroba fog kerülni. Ezzel a szupergyorsítóval kb. 1 nagyságrenddel kisebb időintervallumokat fogunk tudni mérni, mint manapság, amikor még cca. 18-20 nagyságrenddel vagyunk lemaradva a teoretikus lehetségestől. |
|
| Bátky János |
|
|
Meglehet, de erre már senki sem emlékszik... |
|
| Bátky János |
|
|
Lehet... az agy és csatolmánya meg mint egy hangvilla... |
|
|