| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| Rendes Kis |
|
Bocsánat, rosszul emlékeztem:
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete, 2. kiadás, 1981, 15. o.:
Az 1976-os feladatsorhoz szükséges legfrisseb tudás 1850-es ... de "1690-ben egy nagyon művelt ifjú a mai felvételi vizsgán már 50 pontot (= 3,5 osztályzat) szerezhetett volna ..."
Abban szinte biztos vagyok, h nekünk nem tanítottak relativitáselméletet ... (vagy pont akkor hiányoztam ...  ) |
|
| HAME |
|
Most mond meg nekem, mi újat lehetne a klasszikus mechanikából kitalálni feladatnak érettségi szinten.
Arra viszont határozottan emléxem, hogy a mi időnkben tananyag volt - így érettségi tétel is - a speciális relativitás elmélet. Nagyon csodálkoznék ha már 100-200 évvel a kitalálása elött feladatokat írtak volna rá. De még Ohm és Kirchoff bácsik is a 19. században alkottak (az első az első felében, a második a másodikban), tehát még a legegyszerűbb elektromossági példát is nehéz lett volna a 18. században kitalálni.
Úgyhogy ez valamelyik szerencsétlen bölcsész süketelése, hidd el nekem. Aki az F=m*a-nál elvesztette a fonalat és a meggyőződése, hogy ebből áll a fizika |
|
| Rendes Kis |
|
|
Én úgy tudom, a XXI. század elején az érettségi fizikafeladatok legfrissebbje a XVIII. sz.-ból származik ... |
|
| Bátky János |
|
Azért ne süsd rám, hogy agnosztikus vagyok... de bizonyos esetekben a matematikával megtámogatott tudomány nem hiszem, hogy eljut a végső kérdések megoldásáig... ha van legfőbb teremtő entitás, biztos vagyok benne, hogy demokratikus és nem zár ki a hozzáférésből pl. bölcsészeket. Ha pedig nincs legfőbb entitás, akkor ott van Isten, aki igazságos mindenképp! Illetve bízzunk a jó szerencsében, hogy nem olyan kaliberek találják meg a GUT-ot, mint akik eljutottak a Bomba bevetéséig vagy hasonló színvonalon van a lelkük... |
|
| Bátky János |
|
|
Ez a kvantumcsomó-dolog nagyon ígéretes. Kijöhet belőle számos régi probléma megoldása, miért 3D a tér, meg ilyesmik... Nem tudom, mi lesz belőre. A motionmountain.org-ban Schiller majd leírja. |
|
| HAME |
|
én meg optimista vagyok, beee
Elég távol áll tőlem a részecskefizika és a lexikális kváziismereteim is a 70-es évekből származnak (azaz beleszámítva az oktatási ismeretek lendületességét inkább a 60-as évekből), de azt hiszem ezek az elméletek nagyon-nagyon sötétben tapogatózás, mégha tetszetősek is és néhányan hatalmas magabiztonsággal adják elő.
Szvsz még a teljesen bizonyítottnak vélt szubprotoni részecskék egy része extrapoláció, mégha nagy valószínűséggel helyes is. |
|
| Bátky János |
|
Lehet. Akkor sem hiszem
Most a kvantumcsomók elméletével matatnak. Nem tudom, a húrelméletet feladják-e. |
|
| HAME |
|
|
Én meg úgy érzem frappáns és elegáns megoldás lesz. Sőt úgy gondolom, hogy a kvantummechanika is sokkal egyszerűbb és logikusabb lesz, ha nem felülről lefelé, hanem alulról felfelé fog építkezni, ahogy a pl. newtoni fizika. |
|
| Bátky János |
|
Valahogy úgy érzem, nem lesz általános matematikai megoldás... Ami szép is, elegáns is, tömör is, elég egyszerű is... Vagy Te a frigyládára gondolsz? |
|
|
| Bátky János |
|
|
Így van, Hame nagyon jó fej és rendes! Nem hagy itt egyedül engem... úgy járnék, ahogy kövi fog járni hamarosan... |
|
| iszalag |
|
|
(ott is, itt is nagyon érdekesen, nagyon erdetit irsz |
|
| Bátky János |
|
|
Relativitáselméletre már nincs szükség, mert kész van. Tovább kellene lépni valami felé, ami már nem relatív. Amivel vissza lehet kanyarodni Newton és Galilei felé. |
|
| HAME |
|
|
Ha eljutunk a Planck idő közelébe, ill. már néhány nagyságrenddel hamarább, akkor választ kapunk egy rakat dologra, amire ma csak teóriáink vannak. Vagy elérkezünk a fizikai határhoz, mint az abszolút 0° esetében, vagy kiderül, hogy a "klasszikus" kvantumfizika csak mondjuk 10^-30 mp-ig írja le elfogadható pontossággal a valóságot. Aztán jön egy Zweistein és egy egyszerű transzformáció segítségével (mittomén, legyen Kepler transzformáció ) rendet tesz a fizikában, majd kidolgozza a béltalános relativitás elméletet. |
|
| Bátky János |
|
Az ember kapcsán, mint rendesen
maser (microwave amplification by stimulated emission of radiation)
laser (light amplification by stimulated emission of radiation)
qvases (quantum vakuum amplification by stimulated emission of sound)
or acoustically stimulated quantum resonator (ASQR)
Ha a kvantumvákuumba bele tudod vinni a periodikus jelet, úgy hogy a testet hanggal gerjeszted (mint a buddhisták), nagyjából rendben lenne, ezt a habot nem lehet mérni, viszont információt szállíthat... Na, írjak mesekönyveket, mint Grimmék?
A gerincvelő az aggyal és a 7 csakrával olyan, mint egy fuvola lyukakkal. Az egyes csakrák külön is gerjeszthetőek akusztikusan, vagy pedig az összes együtt, de az már elég durva. Nagy felkészültséget igényel, mert a rezonancia elégetheti a testet, viszont ha nem, az érdekes előnyökkel járhat (na, ez már majdnem olyan, mintha White Lama-tól loptam volna...) |
|
| Bátky János |
|
Egszer egy magyar fizikus mondta, hogy úgy tűnik, hiányzik egy elmélet a molekulatartományból.
Lehet, hogy ez a sok pénz mind csak kidobott? És ha eljutunk a Planck-idő közelébe, mi lesz?
A gravitációs hullám dolga még valszeg nyitott. Ha nem ismerjük teljesen a téridőt, mégsem mondhatjuk, hogy a rá jellemző kritikus sebesség a c. Vagy igen? |
|
| HAME |
|
szvsz m8r nincs olyan nagyon messze* az idõ, amikor a csillagászati mérések eljutnak arra a pontoságra, hogy egzakt módon lehessen bizonyítani a gravitáció hullám- vagy nemhulládtermészetét, majd - már ha hullámtermészete van - mérni is lehessen a terjedési sebességét.
Ha hullámtermészetű, akkor teljesen természetes, hogy létezhet létező forrás nélkül, mint ahogy a csillagok nem elhanyagolható része, melyeket manapság az égbolton látunk, már évmilliókal ezelött megsemmisült. A hullám, ha egyszer elindult, már semmi köze a forrás hullájához.
* a messze persze relatív, nemcsak technikai-technológiai, hanem pénzkérdés is. A múltkor emlegettek valami tervbe vett szupergyorsítót, ami 10 milliárd euroba fog kerülni. Ezzel a szupergyorsítóval kb. 1 nagyságrenddel kisebb időintervallumokat fogunk tudni mérni, mint manapság, amikor még cca. 18-20 nagyságrenddel vagyunk lemaradva a teoretikus lehetségestől. |
|
| Bátky János |
|
|
Meglehet, de erre már senki sem emlékszik... |
|
| Bátky János |
|
|
Lehet... az agy és csatolmánya meg mint egy hangvilla... |
|
| Bátky János |
|
nem akarom a Hamvas topicot szétoffolni, ide meg tán passzol.
Lesznek erre sokkal kovatottabb személyek nálunk... Szerintem ott se szégyen természettudományról írni...
Mondják, hogy a neutroncsillag vagy a fekete lyuk óriási atommagok, kvázi hatalmas rendszámú elemek a periódusos rendszerben
Elfelejtettem az asztrofizikát... amire emlékszem kb.: egy csillag sorsa majdnem teljes egészében a tömegétől függ. Kb. 1.4-1.6 naptömeg az a határ, ami fölött szupernóvarobbanással végzi egy csillag, miután hidrogénkészle kifogyott... és fekete lyuk lehet belőle. A Napból kb. 4-5 milliárd év múlva vörös óriás majd fehér törpe lesz. Föld-méret, de csillagnyi tömeg. Sűrű. Zeldovics ilyesmit írt.
A grav. hullámokról még 1szer: gravitációs tér az ÁRE szerint létezhet források nélkül is. Ez grav. hullámok eshetőségére utal. |
|
| HAME |
|
nem akarom a Hamvas topicot szétoffolni, ide meg tán passzol.
Kiváncsiságból (és unalmamban) utánaszámoltam, a fekete lyukká összetöpörödött 8 mm átmérőjű Földgömb sűrűségének.
Ha egyetlen atommagot alkotna durván kb. 6*10^37 db. proton férne el benne, aminek a tömege (megint nagyon durván) 10^11 kg. Azaz az ilyen fekete lyuknak a sűrűsége mintegy 13 nagyságrenddel lenne nagyobb, mint az atommagé.
De egy a Föld tömegének uszkve 20.000xesével rendelkező izé összeomlása már elképzelhető egy méretes atommagba. Ami azt is jelenti, hogy Napocskánk a maga 300 valahányezerszeres Földtömegével már nyugodtan összeomolhat fekete lyukká és még csak olyan nagyon sűrű se lesz. |
|
| HAME |
|
|
lehet, hogy az agysejt is olyan mint a dinamikus memóriacella. Ciklikusan frissíteni kell, különben elveszti a tartalmát... |
|
| Bátky János |
|
|
A gamma-hullámról -kb. 30-90 Hz- pedig nem tudják, mire jó. |
|
| Bátky János |
|
Van az Újvilágban egy kiváló neurológus barátom, akivel elég sokat értekeztünk volt egy kvantumos agymodellről írt cikk kapcsán a Berger-hullámokról, de ő azt állította ezek olyan keveset mondanak némely aspektusban, mintha egy stadion parkolójából követnénk nyomon egy focimeccset kivetítő nélkül... Néha egy-egy hördülés, de sosem tudjuk, ki kapta a gólt...
1009 Hame: de legalább jól szólsz, ha már nagyon hüje vagyok! |
|
| HAME |
|
Tömege a testtömeghez képest kb. 2%. (A véré 7.2%)
a testtömegem az utóbbi 20 évben majd 50 %-kal növekedett. Az agytömegem meg legfeljebb csökkent (hacsak nincs agydaganatom). Ergo, nálam ez az arányszám uszkve 35 %-t romlott  |
|
|