| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| Bátky János |
|
Egszer egy magyar fizikus mondta, hogy úgy tűnik, hiányzik egy elmélet a molekulatartományból.
Lehet, hogy ez a sok pénz mind csak kidobott? És ha eljutunk a Planck-idő közelébe, mi lesz?
A gravitációs hullám dolga még valszeg nyitott. Ha nem ismerjük teljesen a téridőt, mégsem mondhatjuk, hogy a rá jellemző kritikus sebesség a c. Vagy igen? |
|
| HAME |
|
szvsz m8r nincs olyan nagyon messze* az idõ, amikor a csillagászati mérések eljutnak arra a pontoságra, hogy egzakt módon lehessen bizonyítani a gravitáció hullám- vagy nemhulládtermészetét, majd - már ha hullámtermészete van - mérni is lehessen a terjedési sebességét.
Ha hullámtermészetű, akkor teljesen természetes, hogy létezhet létező forrás nélkül, mint ahogy a csillagok nem elhanyagolható része, melyeket manapság az égbolton látunk, már évmilliókal ezelött megsemmisült. A hullám, ha egyszer elindult, már semmi köze a forrás hullájához.
* a messze persze relatív, nemcsak technikai-technológiai, hanem pénzkérdés is. A múltkor emlegettek valami tervbe vett szupergyorsítót, ami 10 milliárd euroba fog kerülni. Ezzel a szupergyorsítóval kb. 1 nagyságrenddel kisebb időintervallumokat fogunk tudni mérni, mint manapság, amikor még cca. 18-20 nagyságrenddel vagyunk lemaradva a teoretikus lehetségestől. |
|
| Bátky János |
|
Meglehet, de erre már senki sem emlékszik... |
|
| Bátky János |
|
Lehet... az agy és csatolmánya meg mint egy hangvilla...  |
|
| Bátky János |
|
nem akarom a Hamvas topicot szétoffolni, ide meg tán passzol.
Lesznek erre sokkal kovatottabb személyek nálunk... Szerintem ott se szégyen természettudományról írni...
Mondják, hogy a neutroncsillag vagy a fekete lyuk óriási atommagok, kvázi hatalmas rendszámú elemek a periódusos rendszerben
Elfelejtettem az asztrofizikát... amire emlékszem kb.: egy csillag sorsa majdnem teljes egészében a tömegétől függ. Kb. 1.4-1.6 naptömeg az a határ, ami fölött szupernóvarobbanással végzi egy csillag, miután hidrogénkészle kifogyott... és fekete lyuk lehet belőle. A Napból kb. 4-5 milliárd év múlva vörös óriás majd fehér törpe lesz. Föld-méret, de csillagnyi tömeg. Sűrű. Zeldovics ilyesmit írt.
A grav. hullámokról még 1szer: gravitációs tér az ÁRE szerint létezhet források nélkül is. Ez grav. hullámok eshetőségére utal. |
|
| HAME |
|
nem akarom a Hamvas topicot szétoffolni, ide meg tán passzol.
Kiváncsiságból (és unalmamban) utánaszámoltam, a fekete lyukká összetöpörödött 8 mm átmérőjű Földgömb sűrűségének.
Ha egyetlen atommagot alkotna durván kb. 6*10^37 db. proton férne el benne, aminek a tömege (megint nagyon durván) 10^11 kg. Azaz az ilyen fekete lyuknak a sűrűsége mintegy 13 nagyságrenddel lenne nagyobb, mint az atommagé.
De egy a Föld tömegének uszkve 20.000xesével rendelkező izé összeomlása már elképzelhető egy méretes atommagba. Ami azt is jelenti, hogy Napocskánk a maga 300 valahányezerszeres Földtömegével már nyugodtan összeomolhat fekete lyukká és még csak olyan nagyon sűrű se lesz. |
|
| HAME |
|
lehet, hogy az agysejt is olyan mint a dinamikus memóriacella. Ciklikusan frissíteni kell, különben elveszti a tartalmát... |
|
| Bátky János |
|
|
A gamma-hullámról -kb. 30-90 Hz- pedig nem tudják, mire jó. |
|
| Bátky János |
|
Van az Újvilágban egy kiváló neurológus barátom, akivel elég sokat értekeztünk volt egy kvantumos agymodellről írt cikk kapcsán a Berger-hullámokról, de ő azt állította ezek olyan keveset mondanak némely aspektusban, mintha egy stadion parkolójából követnénk nyomon egy focimeccset kivetítő nélkül... Néha egy-egy hördülés, de sosem tudjuk, ki kapta a gólt...
1009 Hame: de legalább jól szólsz, ha már nagyon hüje vagyok! |
|
| HAME |
|
Tömege a testtömeghez képest kb. 2%. (A véré 7.2%)
a testtömegem az utóbbi 20 évben majd 50 %-kal növekedett. Az agytömegem meg legfeljebb csökkent (hacsak nincs agydaganatom). Ergo, nálam ez az arányszám uszkve 35 %-t romlott  |
|
| Bátky János |
|
|
Egy tér mindig meghal egy kicsit, ha átnevezik |
|
| Bátky János |
|
Mindegy. Amire megpróbáltam szerény eszközeimmel is rávilágítani: az agy két féltekéje ping-pongozik (Pettigrew) egy bizonyos frekvenciával, ha ez az átlagtól eltér, bizonyos esetekben orvosi ellátást igényel, mert betegség.
A két félteke felváltva vezérli valami módon a testet. Mi lenne, ha pl. nem néhány tizedmásodperc lenne a váltás periódusideje, hanem 1 ns vagy 3 s?
Alulról pedig be van kötve erre a közlekedőedényre egy kb. 45 cm hosszú gerincvelő, aminek állítólag a mentális folyamatokhoz nincs sok köze, mert a szürkeállomány elviszi a balhét. A többi csontvelő-állományról még nem is beszéltem.
És van ezermillió pszichológiai megfigyelés ezzel a komplex rendszerrel kapcsolatban. |
|
|
| mpd |
|
Nana! A temető az nem holt tér, hanem holtak tere.
A holt tér, az az, amikor a tér meghal.
(Ebből a Bátky kartácsból kiváló polfizikus lehetett volna, nem véled?) |
|
| Bátky János |
|
Szinoptikus tudomány. Ismered?
Néhány rendszerezetlen adat az agyról és csatolt részeiről. (forrás: faculty.washington.edu)
Mérete kb. egy 140x167x93mm-es hasáb mérete.
Neuronok száma: kb. 10^11
Tömege a testtömeghez képest kb. 2%. (A véré 7.2%)
Oxigénfogyasztás: 94% szürke, 6% fehér
glia kb. 10-50* neuronok száma, szinapszis kb. 240 trillió
A bal féltekében (verbális) kb. 186 millióval több neuron található, mint a jobban (nem verbális).
Az idegszálak összes hossza kb. 150-180,000 km. (?)
Az agy kb. 77-78%-a víz, 10-12% zsír, 8% protein, 1% só.
8-10 s-mal a vérleállás után teljesítménye romlani kezd, 40-110 s után reflexvesztés.
EEG (Berger-hullámok)
alfa 8-13 Hz nyugalmi állapot
beta 13-30 Hz éber állapot
teta 4-7
delta 0.5-4
Utóbbi kettő az alvás állapotához köthető.
...
Csillagászati objektumról van szó, a vak is láthatja |
|
| HAME |
|
Érdekesek ezek a holt terek. Kiállsz a temető közepére, és hiába kacsintgatsz, csukod-nyitod mindkét szemed, forgolódsz, 360°-ban mindenütt holt tér  |
|
| Bátky János |
|
Hame, a tudományban bízni fontos. Érdemes megfogadni, amit mond. De ha csak a jobb szemedet nyitod ki, vagy csak csak a bal szemedet, különböző holttereket nem látsz. Ha mindkettőt kinyitod, 180 fokra nyílik a horizont
|
|
| Bátky János |
|
Amit írsz, homályosan rémlik, hogy láttam a mentális terek matematikai reprezentációi között. |
|
| HAME |
|
Miket okoz? Mindenfélét.
Pl. nézi a nép a Pinokkiót a tévében és az 5. perc elején kb. 1.000.000-an sóhajtanak fel egyszerre: "ez egy barom"
A sóhaj energiasűrűsége elenyésző, nincs az a paraméter amivel mérni lehetne. De a Vénusz és Mars közötti, parabolát alkotó gravitációs forozódáson visszaverődve és az előadó fejében fókuszálódva egy hatalmas döbbenetet okozna. Sajnos az ilyen fókuszált sóhaj könnyen interferál bármilyen zavaró jellel. Elég egy mobiltelefon a közelben és a bénító megdöbbenés helyett fényes felismerés jelenik meg: "Te vagy az Isten Feri!" |
|
|
| Bátky János |
|
|
Apró mentális stimulációk, ön-stimulációk.... |
|
| Bátky János |
|
Visszatérve arra, amit írtál:
Tegyük fel, hogy itt-ott koncentrálni lehet ilyen dolgokat... pl. látóideg- vagy hallóideg-központban, beszédközpontban...
Miket okoz? Pl. alacsonyabb intenzitáson. Ha nem parát, akkor nyilván betegségeket, furcsa magaviseleti jelenségeket, látomásokat, álmokat, stb. Hm? |
|
| Bátky János |
|
De akkor felmerülhet, nem szűk-e a helyed, illetve gondolkodsz-e újraszületésen... |
|
| Bátky János |
|
|
Akkor átkerültél a túloldalukra, ott már fehér lyukként taszítanak... persze, mamár sok a borotválkozás is.. |
|
| HAME |
|
|
Hát amíg fiatalabb voltam némely fekete lyuk gravitációs lencseként működött. Teljesen csőlátást okozott, és orbitális pályára kényszerített. De ahogy egyre jobban öregszem, egyre kevésbé... |
|
|