| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| Bátky János |
|
Végül is lehet, hogy megoldható. Történelmi folyamatok extrapolációja szociológia alá beültetett, valószínűségelmélettel és statisztikával kombinált mezőelmélettel... Egyéb szakirodalom: Bevezetés a sztochasztikus parcdiff egyenletek elméletébe |
|
| mpd |
|
|
'sz ojjanok nincsennek is. |
|
|
| onogur |
|
|
Én szeretem a sci-fi műfajt, de a "fantasy" nem az esetem. |
|
| Bátky János |
|
Ejha! Nem tudtam...
De erről jut eszembe... Han Solo is? |
|
| onogur |
|
Amikor az első Szabadkőműves Nagypáholy megalakult ( 1717, London, "A Lúd és a Rostélyoshoz" vendégfogadóban ), az asztal körül tizenketten ültek. Ők alapították az első titkos társaságot, ma már jól ismert célokkal.
Emlékszel, hogy Asimov Alapítvány-trilógiájában hány "Szóló" ült az asztal körül?
Igen, tizenkettő.
Szóval Isaac nem találta fel a csőbe a lukat, nyújorki gyerek volt, volt honnan éceszt lopnia. |
|
| Bátky János |
|
off
A társadalomtudományokra gondoltam... Te is tudod
on |
|
| mpd |
|
társ.tud.
Az meg mifene? Nem hallottam még rúlla. |
|
| Bátky János |
|
Elbűvölő, hogy a tudomány hányféle dolgot átvett pl. sci-fi íróktól. Clarke-tól származik a geostacionárius műholdak ötlete a távközlésben, valószínűleg Asimov megkerülhetetlen lesz a robotikában.
Vajon dolgoznak-e már a pszichohistóriai elméleten vagy már létezik is Alapítvány vagy Második Alapítvány...hm? |
|
| onogur |
|
Őstörténetünk kutatása csupa határterületből áll.
Egy régészeti leletet radiocarbon vizsgálatnak tesznek ki, amit általában az MTA Atommagkutató Intézete bonyolítja.
A csontokat antropológusok vizsgálják, de már archeogenetikai laboratóriumok is vannak világszerte.
A történeti nyelvészet eredményeinek használata nélkülözhetetlen.
Szóval történelmi írott források és fentiek ismeretén kívül még a művészettörténelemhez, néprajzhoz, numizmatikához is kell értenie egy régésznek-kutatónak. |
|
| Bátky János |
|
Bárki bőszen ragadjon keyboard-ot, akit érdekel a dolog. Én nem vagyok szakértő, de harapok rá. Gyanús példák:
A Markov-láncok fogalmára A.A.Markov (1856-1922) orosz matematikus jutott Puskin Anyegin című művében a magán- és mássalhangzók váltakozását vizsgálva. Ezt a fogalmat ma a statisztikus folyamatokban tárgyalják és alkalmazási köre kiterjedt.
A mikrovilág "dinamikai egyenlete" a Schrödinger-egyenlet. Ennek nemlineáris alakját módosított alakját használják a nemlineáris optikában, de tengeri "megahullámok" leírásában is. Ugyancsak felhasználható a galaktikus spirálkarok mozgásának leírásában, ahol az öngravitáló szeletek hidrodinamikájának alapegyenlete. (értsd meghajlított kábel minden része vonzza egymást és közben leng)
Egyebek: növények növekedése, gazdasági folyamatok dinamikája, stb.
PS: Én inkább az alkalmazott matematikába kóstoltam bele, de minden -term. tud. társ.tud. egyéb- welcome |
|