| Téma: Családi Magánegyetem Politológia Tanszék (CsME-PT) |
|
| R.András |
|
Az első teherjárat
Megérkezett az első teherjárat kedden a Debrecen Nemzetközi Repülőtérre - tájékoztatta a repülőteret üzemeltető Debrecen International Airport Kft. (DIA Kft.) közleményben az MTI-t.
A Boeing 757-es típusú légi járművel mintegy 30 tonna e-kereskedelmi áru érkezett Grúzián keresztül Kínából. Az MTI-nek elmondták, a gép rakománya közúton folytatja útját a szállítmányozó cégekhez.
A járat a tervek szerint jövő héttől menetrend szerint hetente négy alkalommal közlekedik a két célállomás között - jelezték a közleményben.
A DIA Kft. kifejtette: a járat indítása már annak az átfogó fejlesztésnek a része, amely a társaság élére kinevezett új ügyvezető, Györke Ernő személyével kezdődött.
... https://gondola.hu/hirek/312468-Az_elso_teherjarat_.html |
|
| R.András |
|
Mi a tizenkilencedik század jövője voltunk. Ezért nincsen saját jövőnk, mi voltunk a jövő. Mert ennek a szónak sosem volt olyan kézzelfogható realitása, mint az ő számukra. Soha nem készült az európai emberiség olyan várakozásteli izgalommal az elkövetkezendőkre, mint ők. A tizenkilencedik században éppen a jövő volt a leginkább tizenkilencedik századi.
Ami a felvilágosodás befejezhetetlen projektumából még megmaradt, a romokat, válogatás nélkül és az eredeti architektúrával mit sem törődve beépítettük a késő modern jóléti állam acél- és betonalapzatába, egy inkább merevnek és törékenynek, mintsem tartósnak bizonyult szerkezetbe. Az idő azonban kérlelhetetlenül haladt velünk tovább – visszafelé. A késő újkor mintha a kora újkorhoz kezdene hasonlítani.
https://lanyiandras.hu/bucsu-a-tizenkilencedik-szazadtol/ 
... www.facebook.com/lanyiandras.nyilvanos/posts/pfbid023HpdfBCunK6Hj3xWN8yaiixSS ... |
|
|
|
| gajo |
|
Mit idegeskedsz? Az győz aki többet lop! |
|
| R.András |
|
A magyar EU-elnökség a versenyképességi ajánlások kapcsán szektorális megközelítést fog ölteni, és ennek részeként többek között 11 pontos javaslatot fog tenni az elektromos autózás felgyorsítására.
Ezen kívül a magyar kormányzat szoros kapcsolatot tart a vállalati szektorral az ajánlások megfogalmazásakor, ugyanis Brüsszelben sokszor a nagyvállalatok feje felett döntenek a bürokraták.
A magyar elnökség rá kívánja irányítani a figyelmet, hogy az EU-ban nincsenek jó prioritások, és a kínai technológia előli adminisztratív elzárkózás nem helyes út. - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Mandiner Trendfigyelő című podcastjának első adásában.
A teljes videót itt láthatod: https://www.youtube.com/watch?v=2d9-XHd6UmM
Ne maradj le az izgalmas beszélgetésről!
Amerika fel tudta venni a versenyt Kínával, az EU nem – Trendfigyelő Nagy Mártonnal - Oeconomus
Az EU versenyképessége veszélyben, fordíthat a magyar elnökség a jövőn? – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel erre a kérdésre próbálunk választ adni az Oeconomus...
... www.facebook.com/OeconomusGazdasagkutato/posts/pfbid02JAEEzSkSNuTaXMiSR5KVkYg ...
Kommentár: Nem !!! 
Ebben a versenyben az győz, aki kimarad belőle ! |
|
| R.András |
|
John B. Calhoun és az egér-utópia kísérletek
Az emberi társadalom tanulságai
John B. Calhoun amerikai etológus az 1960-as és 1970-es években végzett híres kísérletei során az emberi társadalom működésére kívánt modelleket alkotni állatpopulációkon, leginkább egereken keresztül.
Legismertebb kísérlete a "Behavioral Sink" (magyarul: "viselkedési gödör") nevet kapta, és az egerek túlzott túlnépesedésének következményeit vizsgálta egy zárt, látszólag ideális környezetben.
A kísérlet felépítése
Calhoun egy "egér-utópiát" hozott létre, ahol az egerek számára minden szükséges erőforrást biztosított: elegendő ételt, vizet és fészkelőhelyet, miközben ragadozók és betegségek nem fenyegették őket.
A kísérlet célja annak vizsgálata volt, hogy milyen viselkedésbeli változások lépnek fel egy populációban, ha megszűnnek a külső fenyegetések és a természetes erőforráskorlátok.
Az egér-utópiában 4 pár egér kezdte meg az életét, amely gyorsan növekedett, és körülbelül 600 egyedet ért el a populáció csúcspontján.
Az elméleti maximum azonban 3840 egér volt, tehát a fizikai hely nem jelentett volna akadályt a további szaporodásra.
Azonban a populáció dinamikája ezt másként mutatta.
A kísérlet fázisai
1. Növekedési szakasz:
Az egerek eleinte gyorsan szaporodtak. Az első néhány hónapban a populáció exponenciálisan növekedett, az erőforrások bősége és a veszélyek hiánya miatt.
Az egerek viselkedése normális maradt, a csoportok hierarchiái felálltak, és az egyedek jellemző viselkedése megfigyelhető volt.
2. Túltelítettség szakasza:
Amikor a populáció elérte a csúcspontot, és a terület túlzsúfolttá vált, viselkedési problémák jelentkeztek.
Az egyedek között növekvő agresszió alakult ki, az anyaegerek elkezdték elhanyagolni a kicsinyeiket, és a dominanciaharcok súlyosbodtak. Az egerek között egyre gyakoribb lett a kannibalizmus és a szociális viselkedési zavarok.
3. A hanyatlás szakasza:
A populáció növekedése megállt, majd lassan csökkenni kezdett. Az egerek különféle csoportokra szakadtak.
A „gyönyörű egyedek” néven ismert csoport például teljesen elszigetelte magát a társadalmi élettől: nem harcoltak, nem párosodtak, csak önmaguk tisztogatásával és az evéssel foglalkoztak.
Másoknál agresszió, apátia vagy depresszió tünetei jelentek meg.
Végül a szaporodás teljesen leállt, és a populáció kihalásához vezetett.
Calhoun következtetései
Calhoun a kísérleteiből több fontos következtetést vont le, melyeknek messzemenő társadalmi és filozófiai tanulságai vannak az emberi társadalomra nézve is.
Az egyik legfontosabb tanulság, hogy a túlzsúfoltság és a társadalmi kapcsolatok destabilizálódása katasztrofális következményekkel járhat, még akkor is, ha a fizikai erőforrások bőségesek.
Az egerek között megfigyelt viselkedési zavarokat Calhoun az emberi társadalomban is relevánsnak találta, különösen a nagyvárosi környezetben élő emberek viselkedési mintáira tekintve.
Kritika és alternatív nézőpontok
Bár Calhoun eredményei rendkívül érdekesek és provokatívak, több tudós is megkérdőjelezte azok közvetlen alkalmazhatóságát az emberi társadalomra. Az emberek összetettebb szociális rendszerekben élnek, ahol az értelmi képességek, a kultúra és az egyéni döntések szerepe meghaladja az egerek viselkedési mintáit. Ennek ellenére a túlnépesedés, az erőforrások elosztásának kérdései és a szociális kapcsolatok jelentősége továbbra is aktuális kérdések maradtak.
Összegzés
Calhoun kísérletei figyelmeztetésként szolgálnak arra, hogy a civilizáció technológiai és anyagi előrelépései nem feltétlenül jelentenek megoldást az emberi viselkedés és társadalmi struktúrák kihívásaira. A viselkedési és mentális egészség kérdései, valamint a közösségi élet dinamikája ugyanolyan fontos szerepet játszanak a társadalom hosszú távú fenntarthatóságában, mint az erőforrások fizikai elérhetősége.
Calhoun kísérletei ma is figyelemfelkeltőek és gondolatébresztőek, különösen a modern nagyvárosi életmód, a szociális kapcsolatok szerepe, és az emberi túlzsúfoltság következményeit vizsgáló tanulmányok tükrében.
Persze mindehhez tegyük hozzá, az egérpopulációt menet közben nem hülyítették médiával, illetve multimédiával, nem alkalmaztak negatív mentális befolyásolásokat sem, nem gerjesztettek mesterséges háborúkat köztük, és nem traumatizálták őket úgy, ahogy általánosságban az elmúlt évtizedekben az emberiséget.
Ezeket leszámítva, valóban elgondolkodtató a többszörösen végrehajtott kísérlet végeredménye, ami hosszú éveken keresztül, mindig ugyanaz lett...
... www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0kAy4UHfyPzFgRTAxGkarbZWRYard2 ... |
|
| gajo |
|
Ez a Rétvári a legundorítóbb politikusok egyike! |
|
| R.András |
|
Feljelentjük a hungarofób EU-szélsőséget
A rasszizmus legvisszataszítóbb változata a hungarofóbia. Ez jellemzi az Európai Unió szélsőséges politikusait. Hazánk jogi úton védekezik a brüsszeli gyűlöletpolitika ellen.
 Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Porosz vagy finn? - Mi váltja meg az oktatásügyet? című beszélgetésen a tihanyi Tranzit fesztiválon 2024. augusztus 24-én.
Magyarországnak elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió szinte korlátlan mennyiségben írná elő számára: nyissa ki a kapukat az illegális migránsoknak, indítson eljárásokat, és ezáltal engedje be őket az unió területére - mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Rétvári Bence beszámolt arról, hogy egy, a nyáron elfogadott végrehajtási terv szerint Magyarországnak kellene elbírálnia az illegális migránsok által benyújtott összes kérelem több mint negyedét; ez aránytalanul nagy, ettől kialakulnának azok a migránsgettók, amiket el akarnak kerülni.
Kiemelte, ki kell építeni a kapacitást a kérelmek elbírálásához, ezt 2028-ra a négyszeresére kell növelni, és azután is biztosítani szükséges a hozzáférést a kérelmek benyújtáshoz.
"Mi 2015 óta ugyanazt a politikát képviseljük: betartjuk a magyar és az európai uniós jogszabályokat, amelyek egyértelművé teszik, a határokat meg kell védeni, illegálisan a zöldhatáron okmányok nélkül nem lehet átjönni" - hangoztatta.
Rétvári Bence kiemelte, ehhez képest azt látják, a határvédelem 2 milliárd eurós, azaz 800 milliárd forintnyi költséget nem fedezik, és az Európai Bíróság "hihetetlenül aránytalan és igazságtalan büntetése" értelmében Magyarországnak 78 milliárd forint, és utána még napi 1 millió euró bírságot kellene fizetnie.
Ez egyértelműen nem egy jogi következmény, hanem politikai nyomásgyakorlás, zsarolás, azért, hogy Magyarország engedje be a migránsokat, és engedjen a békepárti álláspontjából - közölte.
Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarország nem hagyja magát, nemzetközi jogban jártas szakemberek bevonásával keresi a megoldást igényei érvényesítésére, ennek feltételeit vizsgálják.
A magyarok, meg általában az unió keleti országai teljes mértékben elutasítják, hogy ide tömegesen betelepítsenek illegális migránsokat, ha Brüsszel tényleg tömegesen akar bevándorlókat, akkor annak is megnézik a lehetőségét, miként lehet megoldani, hogy felszállnak valahol a magyar határ közelében, és leszállnak Brüsszelben - mondta.
Rétvári Bence emlékeztetett rá, a schengeni szabályozásnak az volt a lényege, hogy belül átjárható legyen Európa, e vívmány azonban a migráció következményeként "erősen megrepedt", nagyon sok helyen belső határőrzést vezettek be, mert a külső határokat nem védi meg az unió.
Az angliai merényletnél látható volt, nemcsak az ide érkező migránsok, hanem azoknak a gyerekei sem integrálódnak Európában, ők is el tudnak követni ugyanolyan bűncselekményeket, tehát nincs kulturális identitás alapon levő integráció Európában - közölte.
Az államtitkár úgy vélte, az illegális migráció a közbiztonság mellett az unió versenyképességére is kedvezőtlen hatással van, mert a belső határellenőrzések miatt egyre kevésbé mondható el, hogy átjárhatók a belső határok.
"Ez már nemcsak kényelmetlenség a turistáknak, hanem ez gazdasági hátrány azoknak, akik kereskednek, árut szállítanak az unión belül" - mutatott rá.
Rétvári Bence szörnyűnek nevezte, hogy egy liberális, migrációpárti politikai nyomás miatt akár a bizottságban, akár a bíróságban, akár az unió más szerveiben az összes korábbi garanciát, biztonsági rendszert, a schengeni szabályokat, a dublini menekültügyi eljárást és minden más korábbi uniós jogszabályt pont a fordítottjaként értelmeznek, pedig e szabályokat azért hoztak létre, hogy megvédjék az uniót.
Az elmúlt tíz évben kiderült, nem működik az a logika, hogy beengedik azokat, akiknek nincs jogcímük a tartózkodásra, majd kitoloncolják őket - mondta az államtitkár.
Közölte, az unió tíz kiutasítási döntésből kilencet nem tud végrehajtani, ha sikeres, akkor csak nyolcat, és nincs garancia, hogy a kitoloncoltak nem térnek vissza.
Rétvári Bence szólt a Nemzeti Kártya program orosz és fehérorosz állampolgárokra történő kiterjesztéséről is. Hangoztatta, hogy a beutazási szabályok nem változtak, a munkavállalási céllal Oroszországból vagy Belaruszból Magyarországra érkezők ugyanolyan közbiztonsági, nemzetbiztonsági átvizsgáláson esnek át, mint mindenki más.
Annyi változás történt, hogy aki megkapja a vízumot, és bejöhet Magyarország területére, nem kell még külön munkavállalási engedélyt kérnie - fűzte hozzá.
... https://gondola.hu/cikkek/153731-Feljelentjuk_a_hungarofob_EU-szelsoseget.html |
|
|
| R.András |
|
Budapesten, 1939. július 24-én született Brenner György (elhunyt: Budapest, 1993. január 28.) Munkácsy Mihály-díjas magyar karikaturista, grafikusművész. Szignója: BGY
Nyomdász végzettséggel 14 évig dolgozott mélynyomó fényképész-retusőrként, és volt a bélyeggyártási osztály munkatársa is az Állami Nyomdában. A Kossuth Lajos Közgazdasági Technikumban szerzett oklevelet 1957-ben. Autódidakta módon képezte magát. 1959-ben jelent meg első rajza. 1961-tõl közölték munkáit különbözõ napi- és hetilapokban (Néplap, Magyar Nemzet, Élet és Irodalom stb.) 1971-től lett a Ludas Matyi belső munkatársa, Tabi László főszerkesztősége idején. Külsősként már korábban is (1966-tól) közölték karikatúráit a Ludas-ban. 1976-ban munkásságáért Munkácsy-díj-at kapott. A lap megszűnte után, (1990 -től) az Új Ludas-nak is készített rajzokat. Ugyanakkor a Népszabadság és a Hócipő is rendszeresen megjelentette karikatúráit. Rajzain a mindennapi élet szürke hétköznapjainak átlagpolgárai jelentek meg, akik szavaikkal rávilágítanak köznapi létünk problémáira, fonákjaira. Egyik népszerű figurája, szócsöve: Vilma néni, aki a Ludas Matyi hasábjain hetente, rendszeresen tájékoztatott minket olvasókat az éppen aktuális társadalmi és politikai helyzetről. Számos szöveg nélküli karikatúrát is készített, amelyekben a társadalomra leső veszélyekre figyelmeztetett. Koczogh Ákos irodalomtörténész, művészettörténész így nyilatkozott róla:
"Brenner György következetes vonalrendszerei milyen kegyetlen, könyörtelen igazsággal fejezik ki technikai korunk sematikus igazságtalanságait...Úgy mondták, ha nem maradna fenn egyéb korunkból, mint Jókai regényei, rekonstruálhatnánk belőlük. Brenner György rajzaiból is. Az urbanizálódás nagyszerűsége mellett, pontosan és mélyen felmutatja a veszélyeket, az elembertelenedést, az elidegenedést, a természet rovására menő mechanizmust, az elgépiesedést, a sematizálódást, a szürkeséget, unalmat, az ember magára maradását."
Rózsa Gyula a következő gondolatokat mondotta Brenner Györgyről:
"Több méltatója megszámolta már, hogy nagytotáljaiban...hány tucat egyéni arc, karakter, és egyedi lelkiállapot hitelesíti a tömeget. Ez a pokolian munkaigényes kisrealizmus, sőt mikrorealizmus teremti meg a hitelét, úgyszólván a kézműves erkölcsi fedezetét a megfoghatatlanul bujkáló intellektualizmusnak, az éterien anyagtalan iróniának."
Számos könyvet, tankönyvet, nyelvkönyvet illusztrált. Halála után jelent meg Tizenötmillió című karikatúra albuma.
... www.facebook.com/kulturaholgymegallo/posts/pfbid0UpyeaXKsuqYreDmGeEHaeyBV11bX ... |
|
|
| R.András |
|
A Te tudatod tágul, vagy zsugorodik a jelen körülmények között? Ennek felismeréséhez tudatosságra van szükség. A kérdés tétje, hogy időben észrevesszük-e a csendes szellemi elsorvadásunkat,
és megállítjuk, vagy egyre mélyebb butaságba süllyedünk. Én az elsőt választottam, bár ez folyamatos erőfeszítést igényel és átmeneti kényelmetlenséget okoz, de kétségtelenül megéri.
 Durva ez a zaj a fejünkben!
Gondolkodjunk közösen, mert úgy könnyebb.
Egy egészségesen fejlődő ember látóköre az idő előrehaladtával tágul. Tágul az érdeklődése, empátiája, átlátó és gondolkodási képessége, és ezáltal egyre tisztábban látja életvitelének, cselekedeteinek következményeit. Azonban a félelem és a létbizonytalanság a tudat tágulását leállítja, sőt zsugorítja, egyre szűkebb lesz a látókör. A mai „jóléti” társadalomban élő emberek többsége félelemben él. Ráadásul sokan ennek még tudatában sincsenek, így kezelni sem tudják az állapotukat.
Rengeteg dologtól függünk: elektromos hálózat, gázszolgáltatás, élelmiszer-ellátó rendszer, internetszolgáltató, és még hosszan sorolhatnám. Mivel ezek kényelmesebbé tették életünket, könnyen elfogadtuk őket, és ezzel egyidőben szinte észrevétlenül lemondtunk önfenntartó képességeinkről, és önrendelkezési jogainkról. Ezen szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez az egyén szintjén sok pénzre van szükség, rengeteg munkát igényelnek, és kevés időt hagynak a szabad gondolkodásra. Önfejlesztésünk ma már nem szól másról, mint munkánk hatékonyabbá tételéről, ami nagyon szűk szegmense a való életnek.
Életünk meghatározó rendszerei sérülékenyek, könnyen elérhetetlenné válhatnak. Sokakban ez tudatosodott az orosz gázszolgáltatás bizonytalansága kapcsán, vagy a COVID időszak alatt, amikor sok szolgáltatás és termék átmenetileg elérhetetlenné vált. Szerintem ezek közül a kényelmi szolgáltatások közül az emberek a mobilszolgáltatást érzik a legkritikusabbnak. A hálózat megbénításával 48 óra alatt egy ország megadná magát bárkinek, csak hogy visszakapja mobil elérhetőségét.
Szóval, tudatosan vagy tudat alatt, mindenki szorong.
A szorongás szűkülő tudatú embert eredményez, aki egyre kevésbé foglalkozik tevékenységének következményeivel és értelmével. Gyors információ szűrés, kidolgozott sablon reakciók. Ebben az állapotban nem figyeli meg senki nyitott érdeklődéssel a dolgokat, nem keresi az összefüggéseket, és egyre több mindent már nem akar megérteni. Kész válaszokat akar, gondolkodás nélkül. A gondolkodást öntudatlanul redukálja kérdésekre adott kész válaszok ismételgetésére. Egyszerűen elvégzi azokat a feladatokat, amelyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy békén hagyják. Így lehet rávenni egy békeszerető embert arra, hogy egy fegyvergyárban dolgozzon, vagy társadalmi szempontból haszontalan, esetleg mérgező dolgok előállításában vegyen részt.
Ez a jelenlegi társadalmunkat irányító rendszer lényege, senki ne gondolja, hogy valami működési zavar, amit ki lehet javítani. Így lehet irányítani a tömegeket. Ezért húzzák az időt és szabotálják az alapjövedelem bevezetését, ami már rég egy gazdaságilag alátámasztott, és működő modell. Ha megszűnik a szükség, csökken a függőség, és ezáltal elveszítik a hatalom eszköztárának egy fontos elemét: a félelem általi irányítást.
Ezt megváltoztatni egyenként lehetetlen, és a közösségi összefogás is minimális eredményt hoz jelen körülmények között. Ezért a megoldást nem társadalmi szinten kell keresni elsősorban — még akkor sem, ha ott lenne a leghatékonyabb — hanem az egyéni önmegvalósítás szintjén. Ez vezethet el idővel egy érdemi változáshoz.
Kiút a fejlődésünk korlátaiból
Az ember akkor tudja megfordítani tudatának szűkülési folyamatát, ha van egy olyan küldetése vagy célja, ami annyira inspirálja, hogy hajlandó erőfeszítéseket tenni és cselekedni, még kényszer hiányában is. Képes figyelmen kívül hagyni félelmeit, és lemondani kényelme egy részéről a célja elérése érdekében. Kizár minden, a cél szempontjából nem lényeges információt és körülményt. Azaz felismeri, és követi saját inspirációját és értékrendjét.
Egy ilyen úton való haladáshoz több dolgot át kell alakítani az életünkben. Ehhez próbálok pár javaslatot tenni az írás további részében.
Drasztikusan szűrjük meg az információkat
Olyan mennyiségű információ zúdul ránk nap mint nap, amit képtelenek vagyunk feldolgozni. Ezért a tudatunk szelektál. A szelekció szempontjait elsődlegesen a félelmeink határozzák meg, és csak utána a vágyaink. A félelmeinkre erősítenek rá a hírek, ezáltal a rossz állapotunkat fenntartják.
Ezért tudatosan a figyelmünket a nemes céljainkra kell irányítani – azokra az egészséges vágyainkra, amelyek akkor jutnak eszünkbe, amikor minden rendben van – és csak azok megvalósításához keressünk információkat. Minden mást „kapcsoljunk ki”.
Vannak, akik ezt veszélyesnek tartják, mondván, ha nem tudod, mi van a világban, akkor nem leszel felkészült. Az így gondolkodóknak ajánlom, készítsenek egy pár napos leltárt a hírekből, és sorolják be őket két szempont alapján szükséges és szükségtelen kategóriába:
1. Igaz, hamis vagy nem eldönthető az információ: Ha valaki őszinte magához, azt a választ fogja adni, hogy a hírek többségéről nem tudja eldönteni, hogy igaz-e, maximum azt, hogy kinek hisz. A többiről meg idővel kiderül, hogy nem teljesen volt igaz.
2. A hírek hatással vannak a mostani életemre? Ha igen, akkor tudok tenni bármit ellene, fel tudok készülni rá, meg tudom védeni magam? Itt valószínűleg a leltár eredménye az lesz, hogy a hírek többsége jelenleg nincs hatással az életemre, mert a világ másik felén történik, vagy csak egy jövőbeli esemény feltételezése, ami bekövetkezése ellen nem tudok semmit tenni, és védekezni sem tudok ellene.
Ennek a két szempontnak a használatával hatékonyan tudjuk szűrni a ránk zúduló információáradatot, és csak azokra az információkra fókuszálhatunk, amelyek valóban fontosak és relevánsak a céljaink szempontjából. Bár ez gyakran a hírforrások kikapcsolásához vezet, de megéri.
Ne meneküljünk az ingerszegény helyzetekből és a gondolatmentes állapotból
Ma szinte soha nem vagyunk olyan helyzetben, ahol nem vagyunk haszontalan információkkal bombázva. Már a WC sem egy nyugodt zóna, sokan már a mobiljuk nélkül ki sem tudnak menni. Pedig ha tudnánk, hány felfedezés született ezen szűk helyiségek keretei között. Tudatunkat egyszerre többfelé való figyelemhez szoktattuk hozzá. Minimum három dolgot csinálunk egyszerre. Például beszélgetés, mobilozás és közben még valami tevékenység, de azok száma sem ritka, akik ezt még a tévénézéssel is kiegészítik. Csak egy dologra már nem is tudunk tartósan figyelni. Miért baj ez? Erre – ha jól emlékszem – a Ford autógyár alapítója adott választ, amikor megkérdezték tőle, mi a sikerének titka. A válasza az volt: „képes vagyok legalább 5 percig csak egy dologra összpontosítani.”
A gondolatmentesség állapota elsőre riasztónak tűnik, ami ellen kényszeres gondolkodással védekezünk.
A kényszeres gondolkodást a folyamatos külső ingerek tartják fenn. Ha a külső ingereket megszüntetjük, még marad egy darabig a kényszeres gondolkodás, fut, mint egy lendkerekes autó, amit nem tudunk megállítani.
A kényszeres gondolkodást a folyamatos külső ingerek tartják fenn. Ha a külső ingereket megszüntetjük, még marad egy darabig a kényszeres gondolkodás, fut, mint egy lendkerekes autó, amit nem tudunk megállítani. De ha csak figyeljük gondolatainkat, tiltakozás és érzelmi reagálások nélkül, egyre inkább észleljük, hogy mi nem a gondolatainkkal vagyunk azonosak, hanem mi vagyunk azok, akik figyelik a gondolatokat, mint egy rádióadót. Ennek megtapasztalása olyan megkönnyebbüléssel jár és békét hoz a lelkünkben, amit leírni nehéz, csak megtapasztalni lehet.
Mit hoz ez az állapot? Azt, hogy a gondolkodásunkban keletkezik egy űr, ahová az intuíciónk által új gondolatok kerülnek be, amelyek lelkünkhöz közel állnak, és értékrendünkkel szinkronban vannak. Ezen állapot gyakorlásával egyre inkább leszünk képesek nem reagálni felesleges dolgokra, és így sok szellemi energiánk szabadul fel.
Válogassuk meg kapcsolatainkat, üzleti partnereinket és ügyfeleinket
A fent leírt két pont alkalmazása esetén az információkat leszűkíthetjük csak azokra, amelyeknek valóban jelentősége van az életünkben, a jelen pillanatban hasznos. Továbbá gondolkodásunkat teljes mértékben alárendeljük a tevékenységünk operatív feladatainak kiszolgálására, és gondolataink már nem irányítanak minket, hanem mi irányítjuk a gondolatainkat. Ezzel az önmegvalósításunkat tápláló csöpögő csapot megnyitjuk, és a csöpögés nagynyomású sugárrá duzzad.
Ennek egy következménye, hogy működésünk teljesen megváltozik. Egyre kényelmetlenebbé válik több megszokott partnerünkkel, ügyfelünkkel együttműködni, pár barátunkkal önfeledten együtt lenni. Ezt ne veszteségként éljük meg, hanem úgy, mint amikor gimnázium után egyetemre megyünk. Valódi értékes kapcsolataink megmaradnak, és közben újak születnek, amelyek közelebb állnak a mostani énünkhöz. Ehhez persze kell bátorság, mert egy olyan ajtón lépünk ki a megszokott szobából, amiről nem tudjuk, hova vezet, mi vár ott ránk. Viszont megéri, mert az élmény ahhoz mérhető, mintha az ember félelmei által választott sötét biztonsági bunkeréből kilépne a napfényre, és értetlenül állna azelőtt, hogy minek volt eddig odabent.
El kell kezdeni lezárni a meglévő, már értékrendünkkel nem azonos üzleti kapcsolatokat, partnerségeket, és ezzel teret engedni valami újnak. Gyakori reakció ebben a fázisban, hogy úgy gondolkodunk, majd akkor engedjük el a régi kapcsolatot, amikor már elég stabil az új. El kell keserítenem azokat, akik így gondolkodnak, mert sosem lesz elég stabil egy új élet, amíg nem zárjuk le a régit.
Ez a folyamat egy felfedezés, amelynek az eredménye nem ismert. Egy valódi tapasztalás, ami önismeretet fejleszt és eredményez, és az egyik leghatékonyabb eszköze a hazugságok és tévutak felismerésének. Hozzá tartozik egy komoly nehézség, hogy ehhez sokszor el kell hagyni az általános, tömegek által igaznak tartott életmintákat, szembesülni kell az értetlen, akár kiközösítő tekintetekkel, mert mi máshogy gondolkodunk vagy csinálunk valamit. Ez viszont csak egy látszólagos veszteség. Azáltal, hogy láthatóvá válik szemléletünk, egyre több hasonló emberrel találkozunk, akik keresik velünk a kapcsolatot. Ezekből lesznek igazi barátaink, partnereink és ügyfeleink.
... https://klausz.hu/2024/06/25/durva-ez-a-zaj-a-fejunkben/?utm_medium=paid&utm_ ... |
|
|
|
| R.András |
|
 “I allow myself to hope that the world will emerge from its present troubles, that it will one day learn to give the direction of its affairs, not to cruel swindlers and scoundrels, but to men possessed of wisdom and courage. I see before me a shining vision: a world where none are hungry, where few are ill, where work is pleasant and not excessive, where kindly feeling is common, and where minds released from fear create delight for eye, ear and heart. Do not say this is impossible. It is not impossible. I do not say it can be done tomorrow, but I do say that it could be done within a thousand years, if only men would bend their minds to the achievement of the kind of happiness that should be distinctive of man.“
— Bertrand Russell, Human Society in Ethics and Politics (1954), Part II: The Conflict of Passions, Ch. X: Prologue or Epilogue?, p. 238
... www.facebook.com/russellbertie/posts/pfbid0dJxGT5NwzMSuJKD6YSKarKTxm4S6ypRwhV ... |
|
| R.András |
|
 Vihar előtti csend a dollár alapú globális pénzügyi rendszerben?
Az orosz-ukrán háború és a szankciós hadviselés harmadik évébe érve nemhogy csökkent, hanem minden korábbinál élesebbé vált a különbség a szakértői véleményekben a dollár jövőjével kapcsolatban.
A véleményformáló nyugati bankok és pénzügyi elemzők szerint a dollár hanyatlása „mítosz”, vagy legalábbis „messze eltúlzott”, és ebben támogatják őket a tényadatok is.
De vajon a megfelelő adatokat figyelik? Ha nincs semmi látnivaló, miért fenyegeti meg Donald Trump elnökjelölt a dollárt elhagyni készülő országokat büntetéssel, és figyelmeztet történelmi változásokra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB)?
A szakértők másik tábora éppen, hogy a dollár küszöbön álló összeomlását vizionálja: kiemelve a BRICS-tagok egyre következetesebb dollárkiváltását és a jegybankok aranyvásárlásait. Minden felröppenő hír ellenére ezek azonban csak nehezen és lassan haladnak előre.
Valójában a dollár jövőjének megértéséhez nem az Egyesült Államokkal szemben álló országokra, hanem éppen Washington döntéseire kell figyelnünk: a dollár sorsát a féktelenné vált amerikai túlköltekezés és adósságspirál, valamint a világkereskedelem szemünk előtt zajló átalakítása fogják meghatározni. https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/vihar-elotti-csend-a-dollar-alapu-globali ... |
|
|
| R.András |
|
Jó feleség az, aki kikaparja a szemét annak, aki vitatkozik velem !
(Pilisi Láma) |
|
| R.András |
|
|
A házasság véd- és dacszövetség az idegen elnyomók (állam, egyház, média) ellen. |
|
|
| R.András |
|
 Csányi ismertette, hogy a TAO-rendszernek köszönhetően negyven stadion épült,
a másodosztályban éllovas és a Magyar Kupában elődöntős Nyíregyháza Spartacus létesítménye várhatóan májusban készül el. Tavaly 57 új pálya épült, 214-et felújítottak,
így az indulás óta már 1590 pálya létesült és 2853 újult meg, idén pedig további 100 renoválása szerepel a tervek között.
... https://gondola.hu/cikkek/152839-Egy_merkozes_hianyzik_a_sorbol__a_BL-donto.html
Kommentár: |
|
| R.András |
|
Orbán Viktor optimista
Ahhoz, hogy stabil legyen egy közösség, ahhoz kell néhány józan paraszti észen alapuló tétel – jelentette ki a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó rendezvényén, hozzátéve: a magyar gazdasági stabilitás ennek megfelően négy tételre épül: Mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mintha mi tartozunk másoknak. Mindig többet kell keresni annál, mint amit elköltünk. Jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mintha mások keresnek rajtunk.
... https://gondola.hu/cikkek/152634-Orban_Viktor_optimista.html |
|
|
|