Téma: Dr. Rácz György Magánegyetem Pedagógiai Intézet (RME-PI) |
|
|
R.András |
|
Úgyis szokták a mai kort nevezni, hogy ez a „hiányzó apák társadalma” - írja a Férfiak Klubja a honlapján, annak apropóján, hogy férfi példaképekre vártak szavazást, javaslatokat. De miért tartják fontosnak mindezt? Erről beszélgettünk a Délelőtt szeptember 24-i műsorában Bedő Imrével, a Férfiak Klubja alapítójával. Hallgassa vissza a teljes beszélgetést a https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/... oldalon 9 óra 8 perctől! #kossuthradio #video #delelott #kozerdeku ... https://www.facebook.com/watch?v=1956932491450326 |
|
R.András |
|
Sarlósfecske Csak a gondolatnak nincs ideje és határa – mondom magamban, amint az autóbusz elrohan a Vérmező mellett. Az előbbi pillanatban még Martinovicsra gondoltam, a demokrata barátra, akinek feje itt valahol hullott porba és vérbe, de a következő pillanatban már két fekete madár repült tűnődésem felhői közé: két sarlós fecske. Tudom, hogy a két madár csak távoli rokona az igazi fecskéknek, és inkább sarlós szárnyuk, és alakjuk miatt mondják őket fecskéknek, én mégis fecskéket látok bennük, mint gyermekkoromban az öreg torony mellett, ahol lábatlan fecske volt a nevük. Így nevezte őket a falu, mert ezek a fecskék sohasem szállnak le a toronyra, házra, fára, sziklára; sohasem pihennek, és csak nagyon ritkán kapaszkodnak meg téglaperemben vagy kőszegélyben. Még a fészkük anyagát is a levegőben szálló pelyhekből kapkodják össze, és azt mondják: – Szüi… süi… püi… – akár fiaikat tanítják repülni, akár a sólyomra figyelmeztetik a rokonságot. Bár még a sólyom sem igen kezd ki velük, hiszen a sarlós fecske sokkal gyorsabb az igazi fecskénél, s a villámgyors fordulatoknak igazi mestere. Az öreg torony egy váromladéknak volt utolsó maradványa, közvetlenül a falu melletti dombon. Üregeiben nemcsak sarlós fecskék, de vércsék, csókák és baglyok is fészkeltek a legnagyobb egyetértésben, és éppen úgy nem zavarta őket a gyermeksereg lármája, mint minket sem a fecskék és vércsék sivalkodása. A fészkek kiszedéséről pedig szó sem lehetett, mert a fal meredek volt, és keskeny párkányán felmászni meg sem kísérelte senki… azaz, hiszen éppen ez jutott eszembe a Vérmező mellett, miközben a két fecske, mint két fekete szigony villámlott a levegőben. Egyszer mégis felmászott valaki a keskeny párkányon, és ez a valaki nem kisebb személyiség volt, mint Skandera Gyula, akinek valamelyik őse török volt, és itt maradt magyarnak. Gyula barátunk arról volt nevezetes, hogy a legsimább bükkfatörzsön is úgy mászott, mint a mezeipoloska, ámbár a fészkek kiszedéséért néha csodálatos veréseket viselt el. Az öreg Skandera ugyanis nemcsak híres takácsmester volt, de szigorú madárvédő is, míg fiát olthatatlan vágy vonzotta a magasságok és madárfészkek felé. Azon a nevezetes reggelen is – a kis vércsék már kint ültek a fészek peremén – felvetődött a régi kérdés, hogy meg lehet-e mászni a falat, amikor Gyula azt mondta, hogy: igenis, meg lehet… – Jár a szád – legyintett Bozsoki Pali, aki zsugori volt, mint egy hörcsög. – Húsz krajcárért megmászom. Mivel Pali állandóan “tele volt pénzzel”, tizenkét krajcárt vakart elő zsebéből. – Ennyit adok, de egy vércse az enyém. Gyula meghúzta a nadrágszíját, még egyszer felmérte a falat, és nekiindult. – Leesz a fene, Gyula – mondta szelíden Puska Péter, aki bölcs volt, mint egy öreg, de nem is élt sokáig. Péterre azonban nem hallgatott – mint a bölcsekre általában – senki, igaz, nem is nagyon mertünk beszélni, mert egy hibás mozdulat, és Gyula a nyakát töri. Már magasan volt. Tapadt a falhoz, mint a pióca, lábát centiméterenként csúsztatta előre, de nagyon aggódó volt már az arca, amikor a fészket elérte. – Vigyázz!! – suttogta valaki, amikor a kis vércséket kiemelte és inge alá dugta, miközben az anyamadarak sikongva csapkodtak hozzá, szinte sírva a fiókákért. Gyula ekkor már jött visszafelé. Hátra nem nézhetett, és csak lábával tapogatta a. mozgó téglákat, és füle sárga volt, mint a viasz. És a mienk is. Rettenetesen féltünk. De Gyula jött. Szörnyű lassan, de jött. Amikor már csak pár méterre volt a föld felett, Pali, a “pénzember” azt mondta: – Most már nem lesz baja… Pali azonban nem volt jóstehetség, mert a baj csak ekkor kezdődött. Az egyik fal mellett Skandera bácsi kalapja bukkant fel, és látható érdeklődéssel nézte fia nyaktörő mutatványát. Nézte, de a szeme sötét volt, mint az ítélet. Már ott állt mellettünk, de fia nem láthatta, csak amikor leugrott, s ekkor arca még fehérebb lett, akár a gyolcs, amit apja szövögetett. Az öreg takács egy követ ütögetett botjával, és a földet nézte. – Emlékszel, mit mondtam? – Édesapám! – rimánkodott Gyula. – Azonnal visszaviszed a madarakat! – Édesapám, leesem… – és a fiú térdre hullt. – Leesel? Én nem siratlak jobban, mint azok a szülők ott fent – és botjával a sikongó vércsepárra mutatott. – No, eredj, fiam. Ezt már egészen szelíden mondta Skandera bácsi, de keze, mint a kés, mutatott a falra. Gyula elindult. Hogy meddig tartott, amíg felért a fészekhez, meddig, amíg visszajött, nem tudom. Nem néztünk fel, de a szívünk mintha kint vergődött volna a füvön, és elállt a verése valahányszor egy-egy kődarab leesett. Gyula aztán lerogyott mellénk, és sírva fakadt. – Aztán iparkodj haza, mesterékhez viszed a vásznat – mondta az öreg takács, és leballagott a domboldalon. A sarlós fecskék ott maradtak a Vérmező felett. De az emlékezésnek nincs határa, s mindezt egy perc alatt újra átéltem, megjártam időt és teret, és közben még eszembe jutott az is, hogy Skandera Gyula soha többet sem fára, sem falra nem mászott. És eszembe jutott az is, hogy Bozsoki Pali nem akarta megfizetni a tizenkét krajcárt, mert nem kapott kis vércsét. Palinak tulajdonképpen igaza volt, de nekünk is igazunk volt, amikor ezért Palit alaposan elvertük. A verekedést végignézték az immáron boldog vércseszülők visszakapott fiaikkal, és nem kétséges, hogy ők nekünk adtak igazat. (1957) ... www.facebook.com/feketeistvan70/posts/pfbid0269977adtkrTr7UcLdnsxkBM2q6D8PY9K ... |
|
|
R.András |
|
Szófogadó gyerek Csak a félreértések elkerülése végett közlöm, áldott jó, szófogadó gyermek voltam, szüleim és nagyszüleim öröme. Sosem vitatkoztam vagy feleseltem velük, ha okítottak valamire, esetleg ukázba adták ezt, avagy azt, mindig készségesen rábólintottam. Aztán csináltam, amit akartam… Érdekes módon, egészen sokáig működött a dolog. Kábé addig, míg be nem írattak az iskolába. Ott mindenféle túlbuzgó tanerők megrögzött intőírási szokásainak köszönhetően gyorsan kiderült, hogy felettébb elvetemült kiskorú haramia vagyok. „Van esze a gyereknek, csak nem arra használja, amire kéne” – mondogatták rólam, de arról elmulasztottak tájékoztatni, hogy mire kéne használni azt az állítólag meglévő észt. Mert természetesen olyan unalmas dolgok szóba se jöhettek, mint az otthoni magolás, amikor lehetett a téren focizni, meg mindenfelé csavarogni a franzstadti utcákon. A fater nem sokat fájdította fejét az ő drágalátos fiacskája miatt, mert némileg büszkén könyvelte el magában: az alma nem esett messze a fájától. Csak a mutter aggodalmaskodott néha, hogy „Mi lesz ebből a gyerekből?”, de az őt is mindig megnyugtatta, hogy viszonylag jó jegyeket hordtam haza. És sok intőt… De már említettem, hogy a tantestületnek muszáj volt mindig pont az én ellenőrzömben gyakorolnia a beírásokat. Olykor még azon is kiakadtak, hogy merő szívjóságból, hogy ne zaklassam őket, inkább kicsivel az iskola mellé megyek. Azt hiszik, egyszer is megköszönték az előzékenységemet? Egy frászt! Ehelyett elhalmoztak mindenféle igazolatlan órákkal, amiből persze otthon zűr lett. A mutter tudta, hogy szájkosár és póráz nélkül nem igazán érdemes engem leengedni az utcára, de nem igazán fűlött a foga, hogy kísérgessen a suliba. „Naná, majd egy ekkora lovat!” Meg aztán, melóztak is mind a ketten, korábban indultak munkába, mint én a suliba. A biztonság kedvéért rátestáltak a szomszédban lakó nagynénikémre, hogy időben indítson el. Ezzel nem is volt gond, mindig korán keltem útra, de az azért kétesélyes volt, hogy megérkezem-e. Mert kérem, ha dolgozatot írtunk oroszból, akkor mindig sürgős moziba mehetnékem támadt… Holott szerettem iskolába járni. Az egyetlen gondot csak a tanárok jelentették, akik folyton megszakították mindenféle tanórákkal a szüneteket. Elismerem, néha azért az órák is érdekesek voltak, és némelyik tanerőt kifejezetten kedveltem, ennek ellenére nem volt valami fáklyásmenet az iskolába járás. Olyan tantárgyakból is össze kellett hozni valami elfogadható eredményt, amik egyáltalán nem érdekeltek. Mert hiú kis krapek voltam, ha nem is vágytam arra soha, hogy az osztály legjobb tanulója legyek, de a szeretett tárgyakban igyekeztem brillírozni. No, ez se ment mindig. De az a négyes átlag csak összejött minden évben. Csak a magaviselet… Mert akármilyen szófogadó gyermek voltam, azzal mindig akadtak hézagok. A felnőttek szerint. Mert szerintem teljesen jól és helyesen viseltem magam, ha már pont ez adatott... Kép: Illusztráció! 1969. Budapest VII. a felvétel a Klauzál tér 14-es számú ház előtt készült. / Fotó adományozó: Kereki Sándor / Fortepan 206334 (részlet) #BartaFerenc #cabeferrant Eredeti megjelenés: https://www.fb.com/kupakoipaprika/ ... www.facebook.com/kupakoipaprika/posts/pfbid0bWvf7DKQeMFx9rDcwS3QX7YpXEYeJW7GE ...
Kommentár: Az én és az iskola közötti viszonyt örök időre meghatározta az, amikor 1962. szeptember 1-jén először másztam meg a Budapesti Tanítóképző Intézet Gyakorló Általános Iskolája bejárata előtti, túl hosszúra sikeredett lépcsősort. A lépcsők tetején ott állt N.N. (név és cím a szerkesztőségben) igazgatónő, SZTK-ügyintéző termettel, acélhideg gorgó-tekintettel és sztentori hangon instruálta az érkező nebuló-sereget. "Úristen - mondok - hova kerültem !" ... És tényleg ...
|
|
|
R.András |
|
25 Bölcsesség az Indiánoktól 1. Egy jó ember, csak a jó jeleket látja meg. 2. Ne ítélkezz valaki felett, amíg nem próbáltad cipelni a terhet, amit a vállán visel. 3. Ha egy ember eltávolodik a természettől, a szíve megkeményedik. 4. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem a gyerekeinktől kaptuk kölcsön. 5. A lélek nem ismerné a szivárványt, ha a szem nem ismerné a könnyet. 6. A legelső tanítónk a saját szívünk és a megérzéseink. 7. Ahhoz, hogy halld önmagadat, belső békére és csendre van szükséged. 8. A hallgatag ember kétszer olyan bölcs, mint a fecsegő. 9. Mindenkiben két farkas lakozik. Mindkettő éhezik. Az egyik farkas dühös, irigy, öntelt. A másik őszinte, kedves. Minden egyes nap harcolnak, és az a farkas győz, amelyiket jobban táplálod. 10. Az ellenség nem mindig ellenség, és a barát nem mindig barát. 11. A tudás mindenben benne rejlik. Valamikor régen az egész világ egy nagy könyvtár volt. 12. Ne hagyd, hogy a tegnap túl sokat elraboljon a mából. 13. Beszélj a gyermekeidhez akkor, amikor esznek, csak így érheted el, hogy a szavaid örökké vezéreljék őket. 14. A megfelelő időben kimondott szó többet ér, mint a pontosan célba dobott fejsze. 15. A gyermek vendég az otthonodban: etesd, tanítsd és szórakoztasd. 16. Az embernek saját magának kell elkészítenie a nyílvesszőit. 17. Ebben az életben mindennek van célja, minden betegségre létezik gyógyír, és minden embernek megvan a maga rendeltetése. 18. Mondd el, és elfelejtem. Mutasd meg, és megjegyzem. Vegyél rá, hogy magam csináljam, és megértem. 19. Ha van valami mondanivalód, állj fel, hogy mindenki hallhassa. 20. Előbb vess egy pillantást a saját lábnyomaidra, csak azután mondj ítéletet mások hiányosságairól. 21. Ha nem találsz egyetlen okot sem a hálára, benned van a hiba. 22. Akkor is haladsz előre, amikor orra esel. 23. Nem tudod felébreszteni azt az embert, aki csak megjátssza, hogy alszik. 24. Mielőtt ennél, szánj rá egy kis időt, hogy hálát adj az ételért. 25. Ne félj sírni. A könnyek megszabadítják az elmédet a fájdalmas gondolatoktól.
... www.facebook.com/csilla.marton.507/posts/pfbid02i22RHdKXgDYVajuYLKjHn5hjjfLqU ... |
|
R.András |
|
„Annyi könyvet olvastam, de a legtöbbet elfelejtettem. De akkor mi a célja az olvasásnak?” - tette fel kérdést a tanítvány a Mesterének. A Mester abban a pillanatban nem válaszolt. Néhány nap múlva azonban, miközben ő és a fiatal tanítványa egy folyó közelében ültek, azt mondta, hogy szomjas, és megkérte a fiút, hogy hozzon neki vizet egy régi piszkos szitán, amely ott hevert a közelükben. A tanítvány összerezzent, mivel tudta, hogy ez egy igen értelmetlen kérés. Mivel azonban nem tudott ellentmondani Mesterének, megfogta a szitát és nekilátott ennek az abszurdnak tűnő feladatnak. Valahányszor belemártotta a szitát a folyóba, hogy vizet merítsen, néhány lépés után egy csepp sem maradt a szitán. Több tucatszor nekiveselkedett, de bármennyire is igyekezett gyorsabban futni a partról Mesteréhez, a víz továbbra is áthaladt a szitán, és útközben elveszett. Kimerülten leült a Mester mellé, és így szólt: „Nem tudok vizet hozni azzal a szitával. Bocsáss meg, Mester, ez lehetetlen, elbuktam a feladatomban." „Nem – válaszolta az öreg mosolyogva –, nem buktál el. Nézd meg a szitát, most olyan, mintha új lenne. A lyukain átszűrődő víz megtisztította." "Amikor könyveket olvasol - folytatta az öreg Mester - olyan vagy, mint a szita." "Nem baj, ha nem tudod megőrizni az emlékezetedben mindazt a vizet, ami árad beléd. Hiszen a könyvek az ötleteikkel, érzelmeikkel, érzéseikkel, bölcsességükkel, tudásukkal - amit a lapok között megtalálsz - megtisztítják elmédet és szellemedet, és jobb és megújult emberré tesz. Ez az olvasás célja." Jó olvasást mindenkinek! Forrás: http://orommelaziskolaban.hu/?p=484
... www.facebook.com/groups/132807972243293?multi_permalinks=893273219530094&hois ... |
|
|
R.András |
|
Vezetők 40 százaléka szerint a Z generáció nem alkalmas a munkavégzésre Az ok egyszerű... Egy nemrég végzett felmérés szerint a vezetők 40 százaléka szerint a Z generáció nem alkalmas a munkavégzésre, írja a Business Insider. Sőt, az Intelligent által végzett felmérés során több vezető, például HR-es, elnök, igazgató vagy tulajdonos is úgy nyilatkozott, hogy eleve fel se venné az 1997 és 2012 között született, frissen végzett diplomásokat. Az ok relatíve egyszerű, több vezető is úgy nyilatkozott, hogy a fiatalok többségének az elhelyezkedés előtt etikett órákra kellene járnia, hisz a fiatalok többsége túlzott önértékelésben szenved, nem megfelelő a kommunikációja, a munkamorálja pedig egyenesen pocsék. Ez különösen érdekes abban a korban, amikor egy másik, Zip Recruiter féle felmérés szerint a fiatalok 76 százaléka amiatt aggódik, hogy elvesztheti a munkahelyét a mesterséges intelligencia térnyerése miatt. Diana Gayeski, az Ithaca College kommunikácóval foglalkozó professzora mindezzel kapcsolatban az Intelligentnek hozzátette, manapság oly gyors a technológia változása, hogy senki sem lehet igazából felkészülve a munka megkezdésére. A szakember okként jelölte meg még a koronavírus járványt is, hisz a fiatalok ebben az időszakban még iskoláikat végezték, - általában otthonról -, ez pedig visszavethette őket abban, hogy szocializációjukat a megfelelő szintre fejlesszék. Arra a szintre, mely lehetővé teszi a munkába állást. A The Wall Street Journal szerint ugyanakkor sok cég vagy egyetem érdekelt abban, hogy a fiatalok szocializációját az elvárhatóság szintjére fejlesszék, számukra e célból tanfolyamokat, etikettórákat indítanak, hogy a generáció „megtanuljon“ viselkedni, öltözködni, egyszóval megfelelően alkalmazkodni a munkavégzéshez. ... www.facebook.com/Utajovobe.eu/posts/pfbid07ZohXzMdrGrvUxYdPvzn6f38LngGRsJzAWG ... |
|
R.András |
|
A BM elbocsátotta a Madách Imre Gimnázium igazgatóját
A Belügyminisztérium (BM) szerdán azonnali hatállyal felmentette a Madách Imre Gimnázium igazgatóját - közölte a tárca az MTI-vel. "Egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt" - fogalmazott közleményben a BM. A budapesti Madách Imre Gimnázium azzal került a napokban a hírekbe, hogy nevelőtestülete augusztus 19-én az okoseszközök használatának iskolai korlátozásáról megjelent rendelet kapcsán az intézmény honlapján azt írta a szülőknek és a diákoknak: "szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy a digitális eszközöket - (iskolai) laptop, mobiltelefonok - a tanítás előtt (a rendelet 5. §-át alkalmazva) nem vesszük el. Iskolánk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás." ... https://gondola.hu/hirek/311011-A_BM_elbocsatotta_a_Madach_Imre_Gimnazium_iga ... |
|
R.András |
|
Végtelenül lebutított társadalomban élünk. Az oktatási rendszer kínosan kerüli a valóban fontos dolgokat. A prioritások eltolódtak, és az emberek legnagyobb részét még csak nem is érdekli az igazság. Elhiszi azt, amit a híradó mond, amit a politikusok mondanak, amit a hírekben olvas. Majd nagy unalmában elolvas egy fantasztikus könyvet és elmereng a benne lévő “csodás” dolgokon. Közben nem veszi észre azt, ami ott van a szeme előtt. Duncan Shelley, Halandóság: az értelem első nagy kihívása című könyve a legelképesztőbb kalandra invitál. Képzeld el azt, hogy az élet nem 80-100 évre van tervezve. Hanem hosszabb időre. Esetleg sokkal hosszabb időre. Az emberi test egy beépített program szerint lett felépítve egy olyan “gyárban”, amihez foghatót a tudomány és a technológia még nem alkatott. Ez az anyaméh. Mindössze két sejt egyesüléséből fejlődött ki a csontozat, a szervek, a vérkeringés és az agy. A sejtek pedig képesek a megújulásra. Elvileg nincs akadálya a folyamatos megújulásnak. Vannak az állatvilágban olyan lények, amelyek gyakorlatilag halhatatlanok. Tudtad, hogy dúsgazdag emberek támogatásával régóta kutatások zajlanak a világban és keresik a test megújításának, visszafiatalításának a lehetőségeit? Ők nem fantaszták, hanem kutatók, akik minden szükséges eszközzel rendelkeznek a kutatásokhoz. A halhatatlanság keresése egy multimilliárd dolláros üzlet napjainkban. Vannak irányzatok és vannak részeredmények is. Duncan Shelley egy olyan világba vezet be, amiről eddig vélhetően semmit sem tudtál, pedig valóban ott van. Ez nem fikció. Ez annál sokkal izgalmasabb. Ez a könyv nem való mindenkinek! Ha úgy érzed, hogy kilépnél a mindennapok mókuskerekéből, akkor rendeld meg és olvasd el.
... https://duncanshelley.com/termek/duncan-shelley-halandosag |
|
R.András |
|
A "komáromi kisleány" és a költő aligha gondolta, hogy szerelmükből egyszer még érettségi tétel lesz. A XVIII. század utolsó éveiben kezdődött minden. Csokonai a debreceni kollégiumban volt segédoktató, alig idősebb mint a rábízott diákok. Ennek megfelelően szabadelvűbb, közvetlenebb, nyitottabb is, mint a vaskalapos, idős tanítók. Szóltak neki egyszer, aztán megint. Figyelmeztették, nem lesz ez így jó. Legyen szíves templomba járni, legyen szíves nagyobb fegyelmet tartani, legyen szíves magyar helyett latinul megtartani az ünnepi beszédeket. Csokonai nem volt szíves, így "rettenetes bűnei" miatt kizárták a kollégiumból. Elindult szerencsét próbálni, kiadót keresni verseinek, ám nem talált mecénást. Rendszeres vendég volt az egyik komáromi irodalmi szalonban, itt találkozott a komáromi kalmár lányával, Vajda Juliannával. Talán ismerik az érzést, amikor egy huncut hang meghúzza az ember fülét és belekiabálja: "Ő az!" Valami ilyesmi történt abban a szalonban. Juliskából csakhamar Lilla és múzsa lett. A lány családja eleinte igen büszke volt, hogy híres költő jár a házukhoz, eljegyzést is rendeztek, de mikor kiderült, hogy Csokonai viszonylag csóró, már nem is látták olyan szívesen. A szerelmesek tudták, mese nincs, Mihálynak jól fizető állást kell találni. Alighogy a költő elköszönt, Lilla apja fondorlatos tervet eszelt ki. Ha talál is állást ezt a szegény poéta, abból még nem lesz sarokház, ehhez a lányhoz talpraesettebb ember illene, - és meg is egyezett egy idősödő dunaalmási fakereskedővel, Lévai Istvánnal. Bár Lévai sem számított jómódú embernek, az apa úgy érezte, biztosabb befektetés mint a nincstelen lírikus. Csokonai eközben sorra írta verseit és leveleit, de a család gondoskodott arról, hogy a lány ezeket a leveleket soha ne kapja meg. Törtek a szívek... Előbb Lilláé, akit apja férjhez kényszerített. Aztán a költőé, aki végre munkát kapott, sietett Komáromba a jóhírrel, de szép hajadon helyett férjes asszonyt talált. A csalódott Csokonaival néhány éven belül végzett a tüdőbetegség és a boldogtalanság. Lilla nem tudta akkor még, hogy 50 évig cipeli majd a beteljesületlen szerelem összes kínját. Igyekezett a kor elvárásainak megfelelő, jó feleség lenni. Férje, a fakereskedő - Vajdáék hátán - felkapaszkodott és vagyonos ember lett. Halála előtt nem túl elegánsan úgy rendelkezett, hitvesére, Júlia-Lillára ebből a vagyonból ne maradjon semmi. Az özvegy nem hagyta annyiban, hosszú per kezdődött. Közben Végh Mihály, a hetényi református esperes feleségül kérte, és újra férjhez ment. Aligha szerelemből, csak boldogság utáni vágyból inkább. Érdekes információ, hogy az új házasságot dokumentáló anyakönyvben így maradt fent neve: "Lévai István úr özvegye, nemes Vajda Julianna, néhai Vitéz Csokonai Mihály Lillája". 8 év után megnyerte az örökösödési pert, második férje pedig szépen elherdálta a mesés vagyont... Akkor lett elég... Elhagyta férjét, visszaköltözött Dunaalmásra. Néhány év betegeskedés után 1855 telén utolsó szavaival Csokonait szólította. A költő gyűrűjét haláláig viselte. Sírkövére a dunaalmási temetőben nagybetűkkel vésték halhatatlan nevét: LILLA.
|
|
|
|
R.András |
|
Azok a tárgyak nem vihetők be az iskolába, amelyek veszélyeztetik a diákok épségét 2024. július 19. 22:57 Szeptembertől továbbra is minden tárgy bevihető lesz az iskolába, amely a tanulást segíti, de az nem, amely a tanulást akadályozza, vagy a diákok testi épségét veszélyezteti - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken este a Facebook-oldalán. Rétvári Bence azt írta, társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az iskolákba be nem vihető, illetve korlátozottan bevihető tárgyakról szóló jogszabálytervezetet. A javaslat szerint szeptembertől tilos lesz olyan tárgyat az iskolába bevinni, amely a közbiztonságra veszélyes, amelyet a Büntető törvénykönyv, illetve a szabálysértési jogszabály tilt, valamint amely 18 éven aluliaknak nem értékesíthető. Nem tiltott, de használatukban korlátozott tárgyak lesznek a mobiltelefonok és más okoseszközök. A jogszabály betartatásáról az iskolának kell gondoskodnia, a pedagógus ezért jogosult lesz a jogszabály betartásának ellenőrzésére - írta. Felhívta a figyelmet rá, hogy a bőnyi iskolai késelési eset is rámutatott, szükséges olyan jogszabályt alkotni, amely segít megakadályozni a hasonló tragédiákat. A jogszabálytervezet szeptembertől felhatalmazza a pedagógusokat, hogy ellenőrizzék, behozott-e a diák magával az iskolába közveszélyes eszközt. Ez az új rendelkezés diákok és tanárok biztonságát szolgálja. Az iskolában a gyerekeknek biztonságban kell lenniük, ezt a jogszabályoknak is elő kell segíteniük szögezte le a posztban az államtitkár. Rétvári Bence hozzátette, egyre több hazai és nemzetközi kutatás támasztja már alá, hogy a diákok iskolai figyelmére, koncentrációjára, teljesítményére egyértelműen rossz hatással van a korlátlan iskolai mobiltelefon használat. Kevésbé tudnak figyelni a tanárra, a tananyagra az órán, ha közben a mobil náluk van vagy akárcsak a táskájukban hever. Emlékeztetett rá, hogy a korábbiakban a kormány digitális konzultációt folytatott le. Ebben a tanárok és igazgatók többsége szükségesnek tartotta az iskolai mobilhasználat szabályozását, mert a mobil eltereli a diákok figyelmét. "Elmondható, hogy sokszor nehezíti meg a tanárok oktató munkáját, ha a diákok figyelmét a mobiltelefonokon futó alkalmazások elvonják. Nehezebb a tanárnak úgy fenntartani a diákok figyelmét 45 percen át a tanórán, ha közben vagy akárcsak az óraközi szünetekben a diákok az ingergazdag mobiljaikon függenek" - írta. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy természetesen megmarad a diák lehetősége a mobil használatára az iskolaidő előtt vagy után, szükséges esetben a szüleikkel a kapcsolatot ezen keresztül is tarthatják, illetve ha a tananyag elsajátításához a mobil is szükséges, akkor a tanár engedélyével bevihetik tanórára is a mobilt. "Amikor tehát az okoseszköz a tanulást szolgálja, akkor a diákok használhatják, de amikor a tanulást akadályozzák, akkor nem. A szabályozásra az iskolai teljesítmény javítása érdekében van szükség" - fogalmazott az államtitkár. Ismertette azt is, a magyar tudományos kutatások mellet az UNESCO és az ENSZ kutatásai is igazolják, hogy a túlzott mobiltelefon-használat csökkenti az oktatási teljesítményt. Franciaország, Hollandia, Olaszország, Szlovákia és Anglia már határozott lépéseket tett a mobiltelefonok kiszorítására az iskolából. Az iskolai mobiltelefon-használat visszaszorítása az iskolai internetes zaklatások, cyber-bullying esetek számát is csökkenti. A mobilok, laptopok, táblagépek használata az iskolában a diákok tanulását kell, hogy szolgálják, és nem a figyelmük elterelését a tanulásról - írta Rétvári Bence. MTI
Emberek, ezt a Bismarck-Sztálin-Kádár-Pintér-féle oktatási rendszert ideje volna fölszámolni. A gyerekek oktatása a család, elsősorban a nagyszülők feladata. Az állam online tananyagok közrebocsátásával segítse a családokat. A csonka családok pótnagyszülő-szolgáltataást kérhetnek. |
|
R.András |
|
"Igényesség" helyett inkább mondanám "farizeusság"-nak. |
|
|
|
|
|
|
R.András |
|
Próbáljátok ki milyen érzés, amikor gyermeked akár 10 perc alatt megérti azt, amivel a suliban sokszor hetekig szenvednek. Indítottunk egy új sorozatot, aminek minden részében egy nehéznek tűnő "mumus" matekos témáról szeretnénk pár perc alatt bebizonyítani, hogy valójában milyen egyszerű ----- Ez a mateking: epizódról epizódra megoldjuk a matekos problémákat MATEK, VÉGRE EGYSZERŰEN Már mutatjuk is, hogy mi az a szinusz, koszinusz és tangens. Példákon keresztül, lépésről lépésre magyarázzuk el a szöggfüggvények működését, sőt még az is ki fog derülni, hogy mire jók ezek a valóságban. A szinusszal fogjuk kezdeni, ami egy derékszögű háromszögben a sz.... ... www.mateking.hu/kozepiskolai-matek-teljes/trigonometria-a-sikgeometriaban/szi ... |
|
R.András |
|
A többgyerekes gyerekeim nem értik, hogy milyen kruciálisan fontos az "osztatlan figyelem", hogy ne mindig együtt mozogjon az egész kolhoz nagycsalád.
|
|
|