| Téma: Dr. Rácz György Magánegyetem Pedagógiai Intézet (RME-PI) |
| R.András |
|
Dr. Dora Márta beszéde, 2025 március 15.
Orvosok a Tisztánlátásért | 20 E feliratkozó | 1,8 E megtekintés 1 nappal ezelőtt
Az Állam az évtizedek során fokozatosan vonta meg a szülőktől a gyermekeiket és a szülői
jogokat. Korábban 6 éves kortól voltak tankötelezettek, most 3 éves kortól kötelesek
közösségbe járni a gyerekek. Korábban az iskolában csak a délelőtti ellátás volt kötelező,
most a gyermekek, a legkisebbek is kötelesek délután is az iskolába lenni. Az Alaptörvény
szerint a gyerekeknek joga van az oktatáshoz!! Ehhez képest ma már ott tartunk, hogy napi 8
órát kötelesek ezt a jogot az iskolában gyakorolni. Azt tanulhatják, amit meghatároznak nekik
sőt még a joguk gyakorlásáról is számot kell adjanak, dolgozatokat, kompetencia teszteket
írnak, minősítik őket!
Eközben a magyar szülőket agyondolgoztatják a megélhetésért, akik ezért észre se veszik,
hogy szépen lassan elveszik tőlük a gyerekeiket, kiveszik kezeikből a gyeplőt. A végén a
szülők még meg is köszönik, hogy „vigyáznak” a gyerekeikre, felügyelik őket, amíg ők /a
napi betevő falatért.
Számos pszichológiai és szociológiai elmélet van már a köztudatban, amelyek azt sugallják,
hogy a gyermeknevelés nem kizárólag a biológiai szülők feladata, és bizonyos esetekben más
nevelési formák hatékonyabbak vagy egészségesebbek lehetnek a gyermek számára. Néhány
releváns elmélet:
Alice Miller - A mérgező szülői hatás elméletében azt állítja, hogy a hagyományos szülői
nevelés gyakran rejtett abúzust és elnyomást tartalmazhat, amely hosszú távon traumatikus
lehet a gyermek számára.
Philippe Ariès - Ariès szerint a szülői szerep sem univerzális vagy természetesen szükséges,
hanem változó és helyettesíthető más társadalmi modellekkel (pl. közösségi nevelés,
intézményi nevelés).
Vannak olyan oktatási és nevelési modellek, amelyekben a gyerekeket nem a szüleik nevelik
elsődlegesen, hanem egy közösségi rendszer (pl. izraeli kibucok, ahol a gyerekek közösen,
nevelők által irányított környezetben nőnek fel).
Ezek az elméletek azt az irányt vetítik elő, hogy a szülői nevelés nem az egyetlen vagy
feltétlenül a legjobb út a gyermekek számára, és azt sugallják, hogy bizonyos esetekben más
formák előnyösebbek lehetnek.
Ahogy említettem, a magyar gyerekeket észrevétlenül és folyamatosan vonják ki a
családból, egyre kevesebb időt töltenek a gyerekek a szüleikkel, testvéreikkel.
A köztársasági elnöki botrány igazolja, hogy a gyermekvédelembe be van épülve a pedofília.
Adat van arra is, hogy a szervkereskedelem és a gyermekkereskedelem is remek lehetőséget
lát a gyermekek intézményesített nevelésében, a gyermekvédelemben!
A családbarát magyar állam kettős mércét alkalmaz. A szülő, ha neveli a saját gyermekét, egy
gyerek után 13.300 Ft családi pótlékot kap, ha nevelőszülő neveli a gyermeket, akkor az a
családi pótlékon felül 110.000 Ft-ot kap gyermekenként!
Miért ér többet a nevelőszülő nevelése??
Ha egy anya a gyermekét két hetente két órát engedi látni az apának, akkor elidegenítés
vádjával , kiskorú veszélyeztetése miatt járnak el vele szemben. A Gyámhatóság, ha elveszi a
szülőtől a gyermeket, akkor felügyelet mellett biztosít ugyanennyi kapcsolattartást szülőnek
és mégsem vádolható elidegenítéssel. Adott esetben még ezt is végleg megvonhatja a szülőtől
mondvacsinált okok miatt. Például, ha az anya túl sok ételt visz a kapcsolattartásra és fotózni
vagy megölelni meri a gyermekeit.
Egy anyától 50 óra iskolai hiányzásért elvihetik a gyermekeit, de ugyanebben az esetben, ha a
nevelőotthon 3 hétig nem járatja, nem iratja be a gyermekeket az iskolába , a Gyámhatóság
szerint ez már nem számít veszélyeztetésnek, így kettős mércét alkalmaznak és a nevelőotthon
vezetőjét az ügyvédi felhívásomra sem hajlandóak feljelenteni! A gyermekvédelem csak a
szülővel szemben gyermekvédelem!? A nevelőotthonnal és a nevelőszülővel szemben
NEM!!!
A Gyámhatósági visszaélések az Alaptörvény módosítása nélkül is jelen vannak, de a mostani
Alaptörvény módosítás a szülői jogokat egyenes a kukába dobná és a gyerekek ténylegesen
„közjószággá” válhatnak!
Az Alaptörvény módosítási javaslat a gyermekvédelem alá rendeli mindenkinek az összes
jogát, gyermekvédelem címén megvonhatják a szülők önrendelkezési és tulajdonjogát is, de
minden egyéb jogát, a szülők maximálisan zsarolhatókká és irányíthatóvá válnak! |
|
| R.András |
|
 Ráeresztették a magyar kompetenciamérésre az MI-ket, meglepő eredmény született
A laboratóriumi benchmark-mérőszámok gyakran túlzottan optimista képet festenek a mesterséges intelligenciák képességeiről – mutat rá egy friss kutatás, mely a hazai kompetenciamérés kérdéseivel tesztelt hat népszerű modellt.
Átfogó kutatást végeztek a jelenleg legismertebb mesterségesintelligencia-modellek teljesítményéről. A PeakX fókuszában az volt, hogy valós környezetben milyen eredményeket érnek el az egyes modellek szövegértési, matematikai és egyéb tudományterületeken.
A kutatás során a nagy nyelvi modelleknek a magyarországi kompetenciamérések során a 6., 8. és 10. osztályos diákok által kitöltendő teszteket kellett megoldaniuk. A PeakX 70 szövegértési és 70 matematikai feladatot használt az MI-modellek tesztelésére, kiegészítve történelem, természettudomány és digitális kultúra kérdésekkel. Az eszközök által adott válaszokat objektív pontozási rendszerrel értékelték, valamint több szempontot is figyelembe vettek – így a gyorsaságot, erőforrásigényt és pontosságot is.
Az elemzés során megállapították, hogy a vizsgált modellek között jelentős eltérések tapasztalhatók a szövegértési és matematikai feladatok terén. Az egyes eszközök – konkrét nyelvi modellek – erősségeit és gyengeségeit ki is emelték:
o OpenAI o1: kiemelkedő általános tudással rendelkezik, erős szövegértési és matematikai képességekkel, viszont lassú és drága;
o Anthropic Sonnet 3.7: kiváló szövegértési teljesítményt mutatott, gyors és költséghatékony, azonban komplex matematikai feladatokban gyengébb;
o xAI Grok2: rendkívül gyors és olcsó, de a matematikai feladatok terén kifejezetten rosszul teljesített;
o Gemini 2.0 Flash: kiemelkedő szövegértési képességekkel bír, de az összetettebb következtetési feladatokban alulmaradt;
o Mistral Large: viszonylag olcsó, de az általános tudása korlátozottabb;
o Deepseek: olcsó és gyors, kiemelkedő következtetési képességekkel, de nem képes vizuális elemzésre és hajlamos fura hibákat véteni – írja a PeakX.
Mint összegeznek, az érvelő (reasoning) modellek lassabbak és drágábbak, de minden kategóriában jobb eredményt értek el, mint a többi modell. Az eredmények alapján a nagy nyelvi modellek a problémamegoldó és analitikus készségeket igénylő területeken még nem képesek egyértelműen helyettesíteni az embereket, különösen a komplex matematikai készségeket igénylő feladatoknál mutatkozik meg lemaradásuk.
Azt ugyanakkor érdemes számításba venni, hogy MI-téren rendkívül erős a verseny, és szinte naponta jelennek meg új nyelvi modellek – így a fenti vizsgálat csak egy pillanatnyi állapotot tükröz.
... https://hvg.hu/tudomany/20250312_mesterseges-intelligencia-modellek-osszehaso ... |
|
| gajo |
|
"Szabadság" ... micsoda idióta gondolat... szabadság
/Remélem nem te írtad a történetecskét! /
|
|
| R.András |
|
A minap eszembe jutott egy régi történet. Első emlékem a szabadságvágyról.
 Öt éves voltam, és az óvoda udvarán üldögélve arra gondoltam, hogy sétálni szeretnék. Ott kint, az utcán. Az óvodában szabályok voltak, óvónők, alsóbb és felsőbb rangú gyerekek, harcok a kislapátért, a körteformáért, a homokozóért – az utcán senki. Odakint nem volt sorakozó, sorban állás kézmosáshoz, spenót, kötelező délutáni alvás – odakint szabadság volt, anélkül, hogy ismertem volna ezt a szót. A kerítés egy helyen kegyes volt, azaz tágabb, mint máshol. Kifértem rajta. Csodálatos órák voltak! A lakótelepet jól ismertem. Hintáztam, sétáltam, majd bementem a lépcsőházunkba, és leültem a lakásunk előtt. Így kell ezt! Nem is fogok óvodába járni, ezentúl mindig csak arra megyek majd, amerre a lábaim visznek. A szüleim is boldogok lesznek, mert nem kell értem menni délután. Gyönyörű gondolatok születtek bennem, s ha nem talál pont akkor hazajönni a szomszéd Gyuri bácsi… de jött, és a történetnek vége szakadt. Rémület volt az arcán, és valami olyasmiket mondott, hogy „Semmi bajod? Jól vagy? Mindenki téged keres! Ne félj, anyukád mindjárt ideér” Nem féltem. Addig. De hirtelen beborult, az utcán zavarodott emberek, óvónők, egy rendőrautó, és - futva - anyám. „Meg lett a gyerek” mondták, én pedig úgy éreztem, akkor vesztem el igazán. Életem során sokáig harcoltam a szabadságomért a számomra érthetetlen világban, de ez az egy, amit nem adnék soha, a világ minden kincséért sem…
... www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0yUJ4J83PVsvFDqbhKHjhA926bvGiF ... |
|
| R.András |
|
Ma 164 éve, 1861-ben született
 Rudolf Steiner, a horvát származású osztrák filozófus, akinek meghatározó munkássága az antropozófia szellemtudomány megalapításában rejlik.
Az antropozófia eszméi inspirálták a Waldorf iskolák létrejöttét, amelyek mára világszerte számos gyermek számára biztosítanak holisztikus és egyéni tanulási lehetőséget.
Nemcsak az oktatásban, de a közösségek építésében és az emberi lélek megismerésében is jelentős szerepe van Steiner örökségének.
#RudolfSteiner #WaldorfIskolák #Antropozófia #Oktatás #Tudomány
... www.facebook.com/konyvmamorantik/posts/pfbid02AiiVArq1aUf33TbZMyPbEAyVurySYVD ... |
|
| R.András |
|
Pali tizenkét éves, harmadik gimnazista. Náluk vacsorázom. Vacsora után, mikor a vendégek a társalgóban poharaznak és füstölnek, tizenegy felé fényt látok a diákszobában. Bekémlelek az üvegajtón.
A kisdiák ott gubbaszt a zöld viaszkosvászonnal vont asztalnál, kezében toll, előtte papír. Homlokát ráncolja, sóhajtozik. Rágja a tollszárát, bele-belemártja a tintába. De nem ír.
Így múlik öt perc. Akkor nyitok be.
- Kezét csókolom.
- Szervusz. Mi az, te még nem alszol?
- Házi dolgozatot kell írnom, holnapra.
- Miről?
- Édesapámról.
- Ajha - mondom. - Az édesapádról?
- Arról - szól, s elém tolja a füzetét. Cím: Édesapám.
Az édesapa szerkezete a következő: a) bevezetés: leírása, b) tárgyalás: jelleme, szokásai, c) befejezés: mivel tartozunk édesapánknak?
 Leülök asztalához, vele szemben, s figyelem őt. Arca zavart, szeme lázas, szőke haja zilált, mint egy elborult lángelméé, aki az alkotás gyötrelmében hánykolódik. Orra tintás.
- Mit írtál eddig? - vallatom. - Mutasd.
- Ez csak a piszkozat - mentekezik.
A "piszkozat" valóban piszkos. Mindössze néhány paca van rajta, egy elmaszatolt állat rajza - kutya vagy disznó -, kérdőjelek, fölkiáltójelek, s egyetlen szó: édesapám. De utóbb ezt is áthúzta, kitörölte, mintegy megsemmisítette.
Tehát nemigen haladt előre.
A papírlapot némán visszaadtam.
- Na folytasd - biztatom. - Érted, hogy miről van szó. Édesapát mindenekelőtt három részre kell osztanunk.
Várok türelmesen.
Ismerem őt: értelmes fiú, kitűnő tanuló, korát meghaladó tudással, látókörrel.
Megint csak bámul maga elé, ráncolja homlokát, sóhajtozik.
- Nem jut eszembe semmi - sopánkodik.
Csóválom a fejem.
- Szereted az édesapád?
- Hogyne - szól, s elmosolyodik.
- Vagy nem szereted?
- Dehogynem - szól, s újra elmosolyodik.
Most részvétet érzek iránta, de egy kis kajánságot is, s kegyetlenül, gonoszul élvezem vergődését, nyilván gyermekkori tusáimra emlékezve, melyeken már többé-kevésbé túlvagyok. Hallgatok.
Ezt gondolom.
"Mit írtam volna én tizenkét éves koromban édesapámról? Hegyláncnak láttam őt, sötét őserdőnek. Hangja mennydörgött. Reszketve imádtam, s kétségbeesve, dühöngve keltem föl az asztaltól, mikor észrevettem, hogy modoros szokása szerint kissé megszagolja a húst, a másik szobába menekültem, s ott hangosan ordítoztam, hogy ne halljam rémes gondolataimat. Néha féltem, hogy főbe lövi magát. Ilyesmik azonban nem férnek bele egy iskolai dolgozat keretébe."
Később ezt gondolom:
"Ha most Pali meg tudná írni, ami valóban benne él, ő lenne a világ legnagyobb írója - akihez mérve Shakespeare csupa elcsépeltség, Tolsztoj silány gyermek -, a parttalan, korlátlan személyesség, melyet még nem határol a forma merevsége. De épp ezért nem tud személyes lenni. Megriad a benne lakozó zabolátlan élettől. Félénk, szemérmetes. Mit ér az a sok láng, mely benne lobog? A tűzhányó kráterénél még senki se gyújtott rá egy cigarettára."
Pali közben megivott egy pohár vizet, tüszkölt, köhögött, ismét leírta: édesapám, és ismét áthúzta. Egy új papírlapot vett elő, mely irdatlan fehérségével vádlóan mered rá. Álmosan pislog. A szánalom fog el.
- Így sohase készülünk el - nógatom. - Kezdjünk hozzá, fiam. Milyen az édesapád? Írjuk le.
Diktálok, eleinte elfogódottan, nagyon lassan:
- Édesapám negyven esztendős. Magas, izmos, férfias. Fekete haja a halántékán már deresedik, homlokát az évek redőkkel vésték tele...
Pali gyorsan, hibátlanul ír. Minden mondat után rám tekint, lesve megváltó szavaimat. Én is belemelegszem, bátorságra kapok, már gondolkozás nélkül, pimasz szemtelenséggel diktálok:
- Arca jóságos. Mi is a második rész? Ja, a jelleme: Mondjuk egyszerűen, hogy: jellemes. Mindig egyenes, határozott. A szigort bölcsen egyesíti a jósággal. Ha elfárad az élet harcában, esténként családja körében találja meg a vigasztalást, s akkor a lámpa fénykörében felderül...
A befejezést már rábízom. Itt a szókratészi módszerrel élek.
- Remélem - mondom -, tudod, mivel tartozol édesapádnak?
- Hálával - válaszolt Pali gépiesen.
- Úgy van - bólintok -, hálával azért a sok szeretetért, azért a sok áldozatért, azért a végtelen sok...
Éjfél van, mire befejezzük.
Akkor visszamegyek a társalgóba, barátaimhoz.
- Hát te hol voltál? - kérdezi Pali apja.
- A fiadnál.
- Mit csináltál?
- Neveltem őt - feleltem. - Az életre neveltem. Megtanítottam hazudni.
... KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: HÁZI DOLGOZAT |
|
| R.András |
|
A harcosnak nincs második szava
Busi ni nikotoba va nai - 武士に二言はない
A zen buddhizmus és a szamurájok élete szorosan összekötődött. A zen tanítások egyszerű, mélyreható puritánsága rendkívül közel állt a harcos réteg szellemiségéhez, így nem csak hogy támogatták a zen kolostorokat, de sokan elmélyültek a zen gyakorlásában is, mindennapjaik részévé tették. A zen erőteljes tanításai szép lassan behatoltak a japán kultúra minden területére.
Egy szamuráj kóan így hangzik.
Egy Nobusige nevű katona érkezett Hakuinhoz, a híres zen mesterhez.
– Valóban létezik Paradicsom és Pokol? – kérdezte a katona.
– Ki vagy te? – érdeklődött Hakuin.
– Szamuráj vagyok.
– Te? Szamuráj? – csodálkozott Hakuin. – Miféle uralkodó fogadna fel téged? Olyan a képed, mint egy koldusé!
Nobusige szörnyen feldühödött és a kardja után nyúlt. Hakuin ezt látva tovább folytatta:
– Nocsak, még kardod is van? Talán még ahhoz sem elég éles, hogy levágd vele a fejemet!
Ahogy Nobusige előrántotta a kardját, Hakuin megjegyezte:
– Íme, itt nyílnak a Pokol kapui.
E szavakra a szamuráj, megértvén a mester tanítását, visszadugta a kardját hüvelyébe és meghajolt.
– Íme, itt nyílnak a Paradicsom kapui.
A kalligráfián látható gondolat
 a Busidó (武士道), a Harcos Útjának fontos és központi elve.
Fordíthatnánk úgy is, hogy a harcos soha nem szegi meg a szavát, hűséges, tisztességes és szavahihető.
... www.facebook.com/zenakademia/posts/pfbid0uMZMSSiMCnHJxskvZ9Kmrfg7SAaMkfVDejW6 ... |
|
|
| R.András |
|
Megkérdeztem a Copilotomtól:
Ki mondta azt, hogy "Ignorance is not the lack of knowledge but the feeling of having enough knowledge"
A válasz:
Ezt az idézetet a közgazdász és Nobel-díjas Friedrich August von Hayek mondta. Az idézet arra utal, hogy az igazi tudatlanság nem a tudás hiánya, hanem az a téves érzet, hogy már elegendő tudással rendelkezünk.
Ha érdekel, szívesen beszélgetek többet Hayek filozófiájáról és gazdaságelméleteiről! |
|
|
| R.András |
|
 Az ITK nemcsak piacképes tudást ad, hanem inspirál arra is, hogy nagy dolgokat hozz létre!
Hallgatóink közül már többen alapítottak sikeres startupokat, amelyek mára nemzetközileg is elismertek:
* OptoForce: 3D erőmérő szenzorok, amelyek a robotika világát forradalmasították.
* Cytocast: A gyógyszerkutatás és személyre szabott orvoslás új korszakát nyitotta meg.
* Femtonics: Innovatív mikroszkópok a biotechnológia élvonalában.
Nálunk olyan tudást szerezhetsz, amellyel a saját vállalkozásodban is megállod a helyed. Az ITK hallgatói nem csak álmodnak – valóra is váltják ötleteiket! *
* Ismerd meg molekuláris bionika képzésünket: https://bit.ly/4f25rYD
Érdeklődj munkatársainknál: felveteli@itk.ppke.hu, +36 1 886 4711
#PázmányITK #Startup #Innováció #OptoForce #Cytocast #Femtonics
... https://www.facebook.com/ppkeitk/posts/pfbid028vqVEqNWQ2dvqFJtB6SXBLfUj4fWE4Q ... |
|
| R.András |
|
 Szórát és a gyermeknevelés
A Szellemi útmutatások a 21. századra című könyvemben a kitalált középkorról szóló elmélet kapcsán részletesebben kitértem Szórát, a napdémon működésére. Ő az a lény, aki minden bizonnyal a kitalált középkor teória mögött is áll. Rudolf Steiner a Die Polarität von Dauer und Entwickelung im Menschenleben (GA 184) címmel megjelent előadásaiban kitért arra, hogy ez az ahrimáni természetű lény már néhány évszázaddal az 1400-as évek előtt igyekezett volna elhozni azt a tudati lélek-kultúrát, amelyet jelenleg már nem is csak gépkultúrának, hanem inkább számítástechnikai, informatikai, robotikai, sőt virtuális kultúrának nevezhetünk. Rudolf Steiner megfigyelései szerint Szórát, egy ahrimáni természetű szellemi lény igyekezett a tudati lélek érettségét még el nem ért emberiségnek elhozni azt, aminek megfelelő ideje csak később, a tudati lélek korában jött el, az 1400-as évektől kezdve, akkor is csak fokozatosan. Szóval ez a lény megpróbált az emberiségnek idő előtt adni valamit, amiben nem lett volna köszönet. Ajándéka az emberiség jelentős részét lezüllesztette volna.
De mielőtt ebbe kicsit részletesebben belemegyünk, tekintsük át az ember lelki tagjait, és értsük meg Szórát kísérletét pontosabban. Emberi énünk (szellemi magként) lelki és szellemi életet él földi testiségében. Lelki életünk kibontakoztatására lelkünk három tagja áll rendelkezésünkre. E három tag különféle irányultságot, képességeket hordoz és tesz lehetővé számunkra. Érzőlelkünk a legalsó, a testi világhoz legközelebb álló tag. Általa észlelhetjük a testi világot, érzéseket ápolhatunk a testi világban, földi élettel összefüggő vágyaink és ösztöneink lehetnek. Értelmi és kedélylelkünk által nem a közvetlen érzékelés és érzés, hanem a képzetalkotás és a gondolkodás fejlődése kerül előtérbe. Segítségével magyarázzuk, értelmezzük azt, amiről érzeteink, észleleteink vannak, és amelyek persze bizonyos érzéseket, vágyakat is keltenek lelkünk e részében. Tudati lelkünk a legmagasabb lelki tagunk. Általa ébredünk saját énünk tudatára, és élhetünk egyre tudatosabban. Lelki életünkben így egyre több mindenre vagyunk képesek. Tudati lelkével képes egyre több ember tudatosan érdeklődni a szellemi világ iránt is. Számunkra tudati lelkünk a szellemi világ felé nyíló kapu, amellyel lassan tudatos szellemi ismereteket, spirituális tapasztalatokat szerezhetünk.
Korunk nagy spirituális ébredése azzal magyarázható, hogy az emberiség kb. 1413 óta már főleg tudati lelkét fejleszti, mert előző inkarnációiban az érző, majd értelmi és kedélylelkét is kifejlesztette. 1413 előtt 2160 éven át értelmi lelkünknek kellett kifejlődnie. Előtte pedig további 2160 évvel az érzőlelkünk fejlődött ki. Tudati lelkünk 1413 előtt nagyon kevéssé volt jelen az emberi lelkekben. Ezért nem is voltunk még ennyire tudatosak, mint amilyenek most vagyunk, és amely még tovább is fog fokozódni, hiszen tudati lelkünk fejlesztésével még korántsem végeztünk. 1413-tól 2160 éven át a tudati lelkünknek kell teljesen kifejlődnie. Ezt egyrészt a mai materialista kultúra áttételesen, közvetlenül pedig a spirituális fejlődés, leginkább az antropozófiai szellemtudomány tanulmányozása segíti. Bármilyen spirituális nyitás, amennyiben az materiális életben való tudatosság növekedésével, fejlődésével jár, már alapvetően jó iránynak tekinthető. Így nemcsak az egyes ember, hanem az emberiség általános sorsában is megmutatkozik a lelki fejlődés.
Mindennek megvan a maga ideje. A most született csecsemőt nem tesszük ki azonnal a vakító napsütésnek, mert az szemének, bőrének különösen ártalmas lenne. Egy csecsemőt nem tanítunk olvasni és írni. Egy óvodásnak nem tanítunk egyetemi tananyagot, semmi olyat, amely számára túl korai, túlságosan intellektuális, lelkileg megterhelő volna. Nincs még egy olyan pedagógiai módszer, amely annyira az életkori sajátosságok figyelembevételén alapulna, mint az antropozófiai megismerésből kinövekedett Waldorf-pedagógia. Szóval antropozófiai alapon erről sokat tudhatunk.
Nagyon sok múlik az időzítésen. Nem mindegy mivel hány éves korunkban találkozunk. Nem mindegy mi mikor van ránk hatással. A kísértő lények rendszerint pont ezzel machinálnak. Vagy túl korán akarnak elhozni számunkra valamit, illetve olyasmire rávenni minket, amire csak a jövőben leszünk érettek; vagy akadályozni próbálják az előrehaladást, ezért a régihez ragaszkodást, a jól megszokottba való beleragadást erősítik testünkben, lelkünkben.
Ebből a szempontból ez a két fő kísértés létezik. A lassító, visszahúzó hatásokra itt nem térünk ki, a siettetőkre annál inkább. Az ahrimáni természetű lények a jövőben esedékes anyagi szintű, materiális fejlődést hoznák el túl hamar számunkra. A luciferi természetűek meg abba a szellemi világba emelnének fel idejekorán, amelyre csak a jövőben, további tudatfejlődést követően válunk éretté. Mi itt a materiális világban való túl gyors fejlődéssel foglalkozunk csak, annak is csak egy módjával.
Rudolf Steiner szellemi megfigyelései szerint Szórát már 666-ot követően igyekezett volna elhozni azt a rendkívül intellektuális kultúrát, amelyben most élünk, tehát lényegében azt, amelynek eddigi legfőbb gyakorlati eredményei a különféle mesterséges meghajtású gépek, a mesterséges elektromosság különféle alkalmazásai, a számítástechnika, informatika, gépi automatizálás és a mesterséges intelligencia.
Idézet a Szellemi útmutatások a 21. századra című könyvemből: „A Szórát által előidézett veszély mindenekelőtt abban állt, hogy ez a lény a 7. században az értelmi- és kedélylélek szintjén álló emberiségnek azt hozta volna el a kiemelkedő, már a tudati lélek szintjén álló emberek inspirálásával, amire az akkori emberiség még éretlen volt. Az inspirációk következményeként zseniális technikai és más jellegű találmányok, felfedezések révén az emberiség már akkor elérte volna azt a fejlettségi szintet, amelyet csak a tudati lélek korszak közepén, 2493 körül érünk el normális tempóban. Viszonylag nagy számú zseni lépett volna fel a fejlettebb civilizációjú népekben, de a legtöbb ember nem tudta volna követni a tanításaikat, ezért a fejlődésben lemaradtak volna, ami tömeges elzülléshez vezetett volna. Az elzüllés azért következett volna be, mert az emberek az idő előtt rájuk zúdult tudást csak félig ösztönösen tudták volna felvenni, holott azokat az ismereteket a maguk természetéből adódóan öntudatosan, a tudati lélekkel kell felvenni. Azokat nem szabad és nem is lehetséges csupán az értelmi lélekkel befogadni. Az akkor élő emberek tudati lelkei viszont még nem voltak annyira fejlettek, mint amilyen fejlettek a mai embereké vagy különösen a következő évszázadok embereié lesz. Ezt a tudást nem lehetséges felelősségteljesen alkalmazni a kifejlett tudati lélek hiányában. Különféle eltévelyedésekbe estek volna. Nemcsak a tudati lélekre nézve lett volna ez káros, hanem az értelmi- és kedélylélekre is. Az értelmi- és kedélylélek fejlődése csak félig valósulhatott volna meg, megzavarta volna az idő előtt érkező ismerethalmaz, ez pedig akadályozta volna a tudati lélek normális kifejlődését is, mert ahhoz fokozatosság szükséges. Mindez azt jelenti, hogy a még magasabb szintű fejlődéstől az emberiség többsége el lett volna vágva. 666 után hirtelen felvirágzott volna a materiális kultúra. Egy hatalmas mértékű ipari forradalom következett volna be, megközelítőleg 1000 évvel korábban, mint ahogy az ténylegesen bekövetkezett. Talán már 1000 körül számítógépek is léteztek volna? Nem tudom. De az emberi lélek fejlődése olyan mértékű zavart szenvedett volna, hogy ennek helyrehozása nagyon hosszú időket vett volna igénybe. Még a múlt haladó erőihez való helyes kapcsolódás is veszélyeztetve volt. Mindaz, ami eddig az emberi fejlődést évezredekig az angyaloktól a szeráfokig szolgálta, hiábavalónak bizonyult volna. Az emberek hirtelen önmaguk tudatára ébredtek volna. (Az öntudat egyébként akkoriban sokkal haloványabban fénylett a lelkekben, mint ma, hiszen az öntudatos gondolkodás, a tudati lélek még alig fejlődött ki.) A világ és az ember eléjük táruló összefüggéseivel nem tudtak volna úgy bánni, ahogy egyébként az ma egyre inkább elvárható már. Ehhez az embereknek önmaguk fejlesztésével, fegyelmezésével fokozatosan kell hozzájutniuk. Szórát megajándékozta volna az embereket a „hirtelen” megjelenő tudással és ennek ilyen végzetes következményei lettek volna.”
Az emberiségnek nem volt szabad a materialista technológiával túl hamar találkoznia, abba éretlen lélekkel belebonyolódnia, mert a többség lelki-szellemi fejlődését jelentősen visszavetette volna. Az intellektus túlzott kifejlődése árthat fejlődésünknek. Szórát éppen ezt akarta elérni. Amit hozott volna idő előtt, az csak az érzékszervileg észlelhető világ felé nyitotta volna ki lelkünket, azt is csak intellektuálisan. Ezzel azonban a szellemi felé teljesen elzárná utunkat. Ez a lelki-szellemi fejlődésünk halála lett volna, ha a kísértést sikerült volna megvalósítani. Ez volt az a nagy veszély, amelyet az emberiség szellemi vezetése elhárított a 666-os évet követő évtizedekben, évszázadokban.
Igen ám, de a veszély azért kicsiben a mai korban is fennáll. Igaz, hogy 1413 óta a tudati lélek korában élünk, de azért az a materiális technológia, ami azóta jött létre, és egyre inkább felkínálja magát nekünk, annak használatára nem mindenki érett. A kisebb gyermekek számára biztosan nem valók.
Noha manapság már gyerekeink lelki életében is nagyobb tudatosság fedezhető fel, mint mondjuk 1000 éve volt jellemző, de az ő lényükben a tudati lélek még így is legfeljebb ébredezőben van. Így számukra mi felnőttek kell legyünk a mértéket adók. Nekünk kell felismerni, hogy egy gyermek még nem érett annak az okostelefonos és internetes technológiának a használatára, amely a felnőtt, tudati lélekkel rendelkező ember lelki érettségére lett kiszabva. Nekünk kell felismerni a mértéket, hogy mennyit engedünk és mennyit nem engedünk a gyermekeknek e technológia rohamos terjedése közben. Fel kell ismerni, hogy bizonyos életkor alatt kifejezetten lélekromboló a tévézés, a mobilozás, az internetezés stb. Akadályozni fogja azt, hogy később az ember képes legyen az intellektualitásával a szellemi ismeretek felé nyitni, szélesebb látókörben tekinteni a világra és embertársaira. Bizonyos életkorban már engedni lehet a használatot, de akkor is korlátozottan. Nekünk kell felismerni, hogy miből mennyit engedünk, különben gyermekeink sínylik meg.
Ha mi nem hozunk jó döntéseket e téren, akkor Szórát bizonyos mértékig mégis elérheti célját. Akaratlanul okozhatunk gyermekeinknek kárt a túlzott engedékenységünkkel. Ami emberiségszinten bölcsen meg lett akadályozva annak idején, azt ma nekünk, felnőtteknek kell továbbvinni gyermekeink bölcs nevelése és terelgetése során.
Felmerülhet a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy az emberiséget régebben segítették, most pedig már nem segítik a szellemi-isteni lények? Nem teljesen erről van szó. Sok mindenben továbbra is segítenek minket, de bizonyos problémákat nekünk kell megoldani, ők nem fogják helyettünk. Az emberi fejlődés elég nagy kockázatokkal jár, főleg mostantól, hogy az emberiség egyre tudatosabbá válik. Ahogy egyre tudatosabbak és öntudatosabbak lettünk, úgy egyre önállóbbak és szabadabbak is. Ez jó, ez a cél: szabadság elérése. Ezért adja a szellemi-isteni világ is egyre több mindenben a mi kezünkbe a mindennapjaink, társadalmunk irányítását. Mindinkább nekünk kell felismerni tudatosan, hogy mi a helyes és mi nem az, mi igaz és mi csúf, mi igaz és mi hamis. A veszély, amit elhárítottak 666 után a felnőtt emberiség számára, az a mai korban a gyermekeink számra továbbra i fennáll, noha kisebb mértékben. Nekünk felnőtteknek kellene folytatni a veszély elhárítását a gyermekeinkért.
A materialista technológiák térhódítása nem kezdődött el az 1000-es évek táján, viszont a 2000-es évek táján már ideje van, hogy hódítson. Felnőttként elég jól el tudunk igazodni e technológiák használatának az útvesztőiben, használatuk legalábbis nem lesz lélekromboló számunkra. Gyermekeink számára azonban az lesz, ha túl korán és túl hosszan használják. Minél kisebbek, annál inkább ki vannak téve a túl korai tévézés, okostelefonnal való szórakozás, internetezés veszélyeinek. Éretten kell találkozniuk a materialista technológiával és akkor is a bölcs használatot szabad csak engedni. Hiszen ők most – kb. 9-10 éves kortól – legfeljebb ahhoz hasonló tudatossági szinten állnak, mint amilyenen mi voltunk előző életeinkben közvetlenül az 1400-as évek előtt, az értelmi és kedélylélek korában. 9-10 éves kor előtt pedig nagyjából olyan szinten állnak, amelyen a Kr. e. 8. század előtt élt felnőtt emberiség állt. Az ilyen kicsik lelkében a gondolkodás és képzetalkotás, az értelem jóval kevéssé van felébredve, mint a 9-10 évnél idősebbek lelkében. Tehát az ilyen kiskorú gyermekek sokkal inkább érzeteikben, érzéseikben élnek, ezért az érző lélek korát élő emberiséghez hasonló lelkülettel rendelkeznek – legalábbis ebből a szempontból. Hozzájuk mindenféle értelmi, intellektuális dolgot finoman adagolva szabad csak közelíteni. Nekik nem érteni kell a világot ebben az életkorban, hanem főleg érzékelni, érezni, örülni neki, és talán kicsit érteni is. Ezért aztán különösen a kisgyermekeknek tudunk ártani azzal, ha a tévé, az okostelefon vagy a számítógép képernyőjét engedjük nekik naponta akár rövid ideig is bámulni. Ezzel olyan intellektuális erőket is magukba szívnak, amely bénítóan fog hatni későbbi lelki életükre.
Ha szigorúbban vesszük a szellemtudományos tényeket, igazából az érző lélek is csak kb. 28 éves korra születik meg teljesen, az értelmi és kedélylélek pedig 35 éves korra. Mindenesetre már elég sok minden megjelenik e lelki tagokból a 9-10 éves kor előtt, illetve után. Ugyanakkor a „születőben” lévő tudati lélek még nagyon kevéssé sugározza át hatásaival e gyermekéveket. Ezért tényleg bölcs irányításra van szüksége minden gyermeknek, hogy a materialista technológiával való idő előtti találkozás vagy a túlzott belemerülés ne váljon számukra lélekrombolóvá, lezüllesztő hatásúvá.
Miként korábban, 666 után rengeteg ember lezüllését, lelki fejlődésének lerombolásának lehetőségét előzték meg szellemi segítőink azzal, hogy a materialista technológiák mégsem indulhattak úgy hódító útjukra, ahogy azt Szórát tervezte, úgy most a materialista technológiák rohamos terjedésének a korában – és ez főleg 3×666=1998 után élesedett problémává, az okostelefon és az internet rohamos terjedésével – nekünk kell megelőzni, hogy a gyermekekben élő lelkeket nehogy valami hasonló romboló hatás érje. Kisebb a veszély, mint 1000 körül volt, hiszen a mai gyermekek már azért születnek le, hogy felnőtt korukban tudati lelküket minél jobban kifejlesszék, illetve hogy felnőttként belevessék magukat a materialista technológiák világába. Látni kell, hogy gyermekként erre még nem készek, bármennyire is vonzódnak felé. Nem is tudják szülők tömegei, hogy mennyi rosszat készítenek elő gyermeküknek, ha túlságosan engedékenyek e téren. Szórát az ahrimáni lények seregével együtt igyekszik a tévé-, az okostelefon- és az internethasználatot olyan erősen propagálni a gyermekek körében, amennyire csak lehetséges. A szülőknek, nevelőknek kell bölcsnek lenniük, hogy gyermekeik majdani lezüllesztését már most megakadályozzák. A mai képernyőkultúra lényegében életszikkasztó hatású az idő előtt kitett gyermekek számára. Akik ennek ki vannak téve gyermekkorukban, azok felnőve
* fantáziátlanabb, ötlettelenebb életre lesznek ítélve,
* nehezebben találják fel magukat,
* céltalanabbak lesznek,
* akaratgyengék,
* nehezebben tudnak majd összpontosítani,
* tárgyilagosan gondolkodni,
* a szellemi ismeretek felé orientálódni,
* nehezebben tudják tudati lelküket szabályosan fejleszteni – 35-42 éves koruk között, amikor annak épp ideje van,
* és valószínűleg az idős korra jellemző anyagcsere-betegségek is korábban fogják őket elérni.
De a korai használat miatt azonnal is felmerülhetnek lelki jellegű fejlődési problémák.
Csak nagyon kevés olyan gyermek van, akinél a károk kisebbek lesznek. Egy 2-3 éves gyereket tévé elé ültetni, okostelefont adni a kezébe, netán hagyni, hogy az internettel ismerkedjen, egyértelműen felelőtlen szülői magatartásnak kell hogy tűnjön. Ennek felismeréséhez még csak szellemtudományos ismeretek sem szükségesek. Ahogy borral, pálinkával sem itatjuk a 3 éves gyermeket, úgy a képernyő hatásától és mindattól is óvjuk, amelyet ott láthat, hallhat. 9-10 éves kor előtt nem szabadna semmiféle képernyőt néznie egyetlen gyermeknek sem, számítógépezniük, internetezniük főleg nem. Néhánynak ritkán, felügyelettel kevésbé árt. 9-10 éves kor után egyre többet lehet engedni, de olyan 14-15 éves korig még mindenképpen kordában tartva ezeket a tevékenységeket.
Gellért Ferenc
... www.facebook.com/megismeres/posts/pfbid0afJLdqMvDQjqLw67EXftvwE3euGBKArZFjJpi ... |
|
|
|
| R.András |
|
Magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban – hol tartunk? - Náray-Szabó Gábor köszöntője
Magyar Polgári Együttműködés Egyesület
148 feliratkozó
26 megtekintés 2024. dec. 3.
Magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban – hol tartunk?
című tanácskozás a felsőoktatási modellváltás múltjáról, jelenéről és jövőjéről |
|
| R.András |
|
Meghasadt világ – Náray Szabó Gábor akadémikus és az Öreg
Náray Szabó Gábor akadémikus szerint a nyugati társadalmak súlyos megosztottságának forrása az egymással kibékíthetetlen ellentétekben, meghasadt világlátásban keresendő.
Az egyéni érdek, az önzés mindent felülmúl, ez pedig a jóléti társadalom következménye. Az emberek buborékban élnek – magyarázta az akadémikus –, és nem érdekli őket, hogy
mi történik körülöttük. Az a lényeg, hogy meglegyen mindenük, de nem veszik észre, hogy kihúzzák alóluk a szőnyeget.
... www.facebook.com/pestitv.hu |
|
| R.András |
|
A selmecbányai születésű Pattantyús-Ábrahám Géza, a híres „Pattantyús-iskola” megteremtője kora egyik legkiválóbb humanista
egyénisége, széles műveltségű, aktívan zenélő, munkatársait, tanítványait önzetlenül segítő tanáregyénisége volt.
Anekdota (igaz történet?) „Patyi” bácsiról, 1985 – Elektronikus Periodika Archívum
A Pattantyús-féle vizsgák (nem is szólva az utóvizsgákról!) legendásan hosszú ideig tartottak: nagyon örülhetett az a hallgató, aki már két óra alatt végzett. Ráadásul a profnak megvolt az a szokása, hogy a vizsgát általában délután 6-7 óra felé kezdte. Most képzeljük el, meddig húzódtak el ezek a számonkérések, ha összegyűlt 10-15 vizsgázó, s külön képzeljük hozzá, hogy a Műegyetem összes kapuját abban az időben 22 órakor lezárták! Az első, ünneplőbe öltözött delikvens úgy 11 óra tájban mászott át a kerítésen, pontosan az ott strázsáló rendőr orra előtt. – Na mit loptunk, mit loptunk? –kérdezte a rémült ifjút, és csak nagy nehezen hitte el, hogy az nem bűnöző, csak éppen a „Patyinál” volt vizsgázni.
Fél óra múlva az eset megismétlődött, majd még kétszer-háromszor. Úgy 1 óra tájban a rendőr már rettenetesen ideges volt, és így támadt neki a soron következő kimászónak: – Most nehogy azt mondd te is, hogy a „Patyinál” voltál vizsgázni! – Dehogy mondom. Én vagyok a „Patyi”…
 A műegyetemi könyvtár építése – BME Levéltár
... www.facebook.com/agnes.pattantyusabraham/posts/pfbid0gnYJtJ69absv7E5rdu3bCsBu ... |
|
| R.András |
|
Tanári fizetés és hatékony tanulás: van evolúciós összefüggés?
Hosszabb videorészlet egy korábbi epizódból. (Vendég: Csányi Vilmos etológus.)
A teljes epizódot és a részletes műsorjegyzeteket itt találod meg:
https://azeletmegminden.hu/067-csanyi-vilmos-podcast/
Természetesen az epizód elérhető kedvenc podcast platformjaidon is (Spotify, Appel Podcasts stb.)
Ebben az epizódban Csányi Vilmos etológus professzorral beszélgetek a civilizációkat létrehozó emberi képzeletről, beszélő kutyákról, apróismeretekről és globális folyamatokról, a kőkorszaki boldogságról és arról, miért nem találja sokszor a helyét az ipari társadalmakban az ember.
... www.facebook.com/watch?v=1293555965336335
Kommentár: A diákoknak kéne többet keresniük. A mai rendszerben 17 évig koptatják az iskolapadot, anélkül hogy 20 fillér hasznos
munkát végeznének. Légből kapott feladatok helyett valódi munkát kéne a kezükbe adni és odaadni az érte járó fizetséget.
 |
|
|
| gajo |
|
|
Igen! Lásd: "Békeharc" |
|
|
| R.András |
|
 A Budapesti Corvinus Egyetem október végén belépett az adatelemzésre szakosodott nemzetközi felsőoktatási szövetségbe, a QTEM-be, amely egyetemeket, hallgatókat és nemzetközi vállalatokat fog össze a világ minden tájáról - tájékoztatta az egyetem szerdán az MTI-t.
Közleményük szerint a Corvinus Magyarországról egyetlenként a huszonharmadik egyetem lett abban az elit felsőoktatási hálózatban, amelynek tagja többek között a svájci HEC Lausanne, a japán Waseda Egyetem, az Amszterdami Egyetem vagy a Müncheni Műszaki Egyetem.
A nemzetközi szervezet teljes akadémiai partnerhálózata a marokkói Rabatban október 25-26-án megrendezett éves találkozóján hivatalosan, egyhangú támogatással üdvözölte a Budapesti Corvinus Egyetem társulását.
A QTEM hálózat fő célja, hogy a csatlakozott egyetemekről kiválasztott hallgatók számára elősegítse a kvantitatív készségeik, illetve a vezetői képességeik fejlesztését.
A QTEM angol betűszó, jelentése: kvantitatív technikák a közgazdasághoz és a menedzsmenthez: Quantitative Techniques for Economics and Management. Diákok számára a program térítésmentes - írták.
A QTEM programba felvett hallgatók egy vagy két félévet külföldi partneregyetemeken töltenek, exkluzív képzést kapnak az adattudomány és a digitális vezetés területén, vállalati gyakornoki programban is részt vehetnek, például az Amazonnál.
Lehetőségük lesz kipróbálni magukat a QTEM adatkihívási versenyében is, ahol iparági vezető vállalatok valós adatkészleteit elemzik, például a Cartier óragyártó, a Keyrock pénzügyi szolgáltató és az Engie energiaipari multicég jóvoltából, és közben olyan készségeket gyakorolnak az adatelemzés, a problémamegoldás és az együttműködés terén, amelyeket a munkáltatók világszerte nagyra értékelnek.
A csereprogram kölcsönös, a Corvinus kiváló egyetemekről várja a tehetséges hallgatókat egy szemeszterre Budapesten - közölték.
... https://gondola.hu/hirek/312338-Globalis_halozat_.html |
|
| R.András |
|
 Szadai Károly: a cél a digitális eszközök előnyeinek maximalizálása
A cél a digitális eszközök előnyeinek maximalizálása, valamint a használatukból adódó hátrány minimalizálása a mindennapokban – fogalmazott Szadai Károly, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja szerdán egy gyermekvédelemmel foglalkozó veszprémi tanácskozáson.
Az NMHH Médiatudományi Intézetének konferenciája Veszprémben
Veszprém, 2024. november 13. Szadai Károly, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) tagja beszédet mond az NMHH Médiatudományi Intézetének veszprémi gyermekvédelmi konferenciáján 2024. november 13-án. MTI/Vasvári Tamás
Szadai Károly A gyermekek médiahasználata a segítő szakmák szemszögéből című konferenciát megnyitó beszédében arról beszélt, hogy a konferenciasorozat korábbi, első két rendezvényén drámai beszámolók hangzottak el a médiahasználatot kutató szakemberektől. Kiderült egyebek mellett, hogy az óvodás korba lépő gyerekek ötven százaléka saját médiaeszközzel és korlátlan internethasználattal rendelkezik.
Azt mondta, a veszprémi konferencia célja olyan gyakorlatokat felkutatni, melyek segítenek megoldani a médiahasználatból adódó problémákat.
A megoldás szavai szerint az eszközhasználat bevonása a hétköznapokba úgy, hogy a károkat minimalizáljuk, a használatból adódó előnyöket pedig maximalizáljuk.
Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora úgy fogalmazott, hogy bár aggodalommal tekintünk a jövőbe, mérlegelve a digitális eszközök használatából adódó hátrányokat, ugyanakkor létezik olyan élethelyzet, amikor a digitális közösség némileg helyettesítheti a valós közösségeket, kapcsolatokat.
Példaként említette, ha valaki egy komoly betegség miatt képtelen valós közösségekhez kapcsolódni.
... https://gondola.hu/hirek/312339-Szadai_Karoly__a_cel_a_digitalis_eszkozok_elo ... |
|
| R.András |
|
Fekete pont (12) - Előzetes | Mozinet
147 485 megtekintés 2024. aug. 16.
Szimler Bálint, a Cannes-ban vetített Itt vagyok és a Balaton Method alkotója elkészítette első fikciós nagyjátékfilmjét. A Fekete pont kedvéért hazatért korábbi állandó alkotótársa, a már főleg Hollywoodban dolgozó operatőr, Rév Marcell (Eufória, Az idol, A feleségem története).
Ájuldozó gyerekek és végeláthatatlan beszédek az ünnepélyes tanévnyitón. Finomfőzelék és hipós felmosóvíz jellegzetes szaga a menzán. A Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmester-kultúrában megragadt intézményi rendszernek. A helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő Fekete pont számos hazai producer együttműködésében, független alkotásként valósult meg.
Fekete pont (12) – összefoglaló
A Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválról három díjat is elhozó Fekete pont rengeteg improvizációval, igazi karakterekkel, fájóan szatirikusan mutatja be a magyar iskolarendszer mindenkit felőrlő hétköznapjait. Szimler Bálint filmjét október 14-től vetítjük.
Jegyek: https://musor.baratsagmozi.hu/film/fekete-pont-979
#premier #Barátságmozi #moziznijó #mozi #nálunkcsak1250 Mozinet |
|
|
|