| Téma: Világ-árnyékkormány |
|
| gajo |
|
 Micsoda snájdig fickók! |
|
| pandala |
|
Soros Gyuri bácsi és fia már kezd 'rettegni'!!  )) |
|
|
| R.András |
|
 Politico: Foglald el Brüsszelt! Orbán Viktor terve Európa számára
A magyar államfő személyében az EU egy új típusú euroszkeptikussal áll szemben, aki nem elhagyni, hanem alakítani akarja a blokkot.
Magyarország Orbán Viktor szavai szerint háborúra készül.
"Mélyebbre kell mennünk, pozíciókat kell elfoglalnunk, szövetségeseket kell gyűjtenünk és rendbe kell hoznunk az Európai Uniót" - jelentette ki a 60 éves magyar miniszterelnök egy tavaly év végi interjúban. "Nem elég dühösnek lenni. El kell foglalnunk Brüsszelt".
Orbán régóta szidalmazza az EU-t, bűnbakként használva azt a populista támogatók felbuzdítására, és országa és Brüsszel kapcsolatát a mi és ők elleni harcnak állítja be, hogy a nacionalizmuson és a hagyományos családi értékeken alapuló jobboldali ideológiáját hirdesse.
Az elmúlt években azonban - és különösen a 2022 áprilisában ötödik ciklusra történő újraválasztása óta - Orbán Viktor hangneme és az EU-hoz való hozzáállása megváltozott.
A magyar vezető személyében az EU egy új típusú euroszkeptikussal áll szemben, aki nem akarja elhagyni a blokkot, hanem inkább alakítani akarja azt, és rányomja a bélyegét a politikákra az Ukrajna támogatásától kezdve az éghajlatváltozás elleni harcon át a migrációig.
Orbán Viktor pénzt és erőforrásokat áramoltatott Brüsszelbe, kiépítve az infrastruktúrát, hogy alakítsa az EU fővárosában folyó beszélgetéseket, miközben arra készül, hogy júliusban átvegye a blokk soros elnökségét, miután a júniusi európai parlamenti választásokon várhatóan a jobboldal megerősödik.
"Ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, el kell foglalnunk Brüsszelt, és változást kell hoznunk az Európai Unióban" - jelentette ki Orbán Viktor a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából tartott budapesti nagygyűlésen.
Szelényi Zsuzsanna, Orbán egykori szövetségese, akiből Orbán kritikusa lett, és a "Romlott demokrácia" című könyv szerzője szerint a miniszterelnök erőfeszítései az európai politikai vita alakítására - és az Egyesült Államok hasonlóan gondolkodó konzervatívjaival való kapcsolatépítésre - egy olyan vezető önbizalmát tükrözik, akinek már nincs jelentős ellenzéke Budapesten, mivel 2022-ben kétharmados többséggel választották újra a magyar parlamentben.
Bár Orbánnak van egy új kihívója Magyar Péter személyében, aki a magyar vezető Fidesz pártjának egykori tisztségviselője, egyelőre nem világos, hogy a feltörekvő komoly fenyegetésnek bizonyul-e majd. Eközben Orbánra nyomás nehezedik Brüsszelből, ahol az EU vezetői a magyarországi demokráciával és sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmak miatt a finanszírozás megvonásával fenyegetőznek.
"Orbánnak nem kell aggódnia, hogy otthon elveszíti a hatalmát, mert óriási hatalmat halmozott fel" - mondta Szelenyi. "Célja most már szélesebb körű, mint Magyarország. Ez már egy ideje elég nyilvánvaló. Nemcsak a magyarországi rendszerét akarja megvédeni, hanem befolyásolni akarja az európai politikai kultúrát. Brüsszel ennek a sarokköve".
Magyarország soft power offenzívája Brüsszelben
A magyar kormány versenyt fut, hogy a 2021-ben vásárolt hatalmas, 18. századi kastély felújítását időben befejezze júliusra, amikor Budapest átveszi az EU Tanácsának soros elnökségét, azt az intézményt, ahol diplomaták, miniszterek és technikai tanácsadók találkoznak, hogy meghatározzák a blokk politikáját.
Az új helyiség - a kúria korábban a belga pénzügyminisztériumnak adott otthont - kiegészíti majd a meglévő magyar EU- és belgiumi nagykövetségeket, valamint találkozóhelyként és kulturális rendezvények helyszínéül szolgál majd - mondta Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete.
"Büszkék vagyunk arra, hogy Európa egyik legrégebbi országa vagyunk, több mint ezeréves történelemmel, nagyon gazdag és nagyon egyedi kultúrával" - mondta, és olyan zeneszerzőket, mint Liszt Ferenc és Bartók Béla, valamint magyar Nobel-díjasokat és irodalmi nagyságokat említett.
A kastély, amelyet a magyar tisztviselők már "Magyarország Háza" néven emlegetnek, csak a legújabb eleme Budapest növekvő brüsszeli soft-power offenzívájának.
Az ország ideológiai támadását a Mathias Corvinus Collegium (közismert nevén MCC), egy Orbán által támogatott agytröszt vezeti. A kormányhoz kötődő szervezet 2022-ben nyitott fiókot Brüsszelben, és az EU ügyeivel kapcsolatos, megalkuvást nem tűrő konzervatív álláspontot kínál, miközben igyekszik megzavarni a brüsszeli agytrösztök körforgását.
A mintegy 20 fős brüsszeli kirendeltség egy budapesti székhelyű, magánfinanszírozású oktatási alapítvány származtatása, amely a COVID-járvány idején 1,4 milliárd eurót kapott a magyar államtól - éppen akkor, amikor Budapest megszorította a csavarokat az ország más akadémiai szervezetein, köztük a Soros György által támogatott Közép-európai Egyetemen.
Annak érdekében, hogy a magyar kiválóságok következő generációját konzervatív értékekkel vértezze fel, a szervezet ösztöndíjakat ad a gyakran szegény családból származó gyerekeknek, hogy Magyarország-szerte központokba járhassanak, ahol tanórán kívüli tevékenységekben és oktatásban vesznek részt.
"Van esély arra, hogy ők lesznek Magyarország következő generációinak vezetői, nemcsak a politika, hanem a kultúra, a gazdaság, az üzleti élet területén is" - mondta Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök egyik vezető tanácsadója (de nem rokona) és az MCC motorja.
Egy nemrégiben Brüsszelben tartott MCC-rendezvényen az Európai Parlament fiatal munkatársai elvegyültek az uniós országok képviselői között, miközben különböző jobboldali előadókat hallgattak meg a populizmus térnyeréséről.
Frank Füredi igazgató elmondta a résztvevőknek, hogy az egyesület célja az, hogy "intellektuális erőforrásokat" biztosítson az embereknek, hogy szembeszálljanak az uralkodó kultúrával, amely "le akarja nyomni a torkunkon a nemi politikát" és "el akarja pusztítani a múltunkat".
A korábbi összejövetelek olyan égető kérdésekre összpontosítottak, mint például az EU zöld programja ellen tiltakozó farmerek. Egy nemrégiben megjelent, "Hogyan vette át az LMBTQ az EU irányítását?" című jelentés szerint "a szexuális jogok kérdését fegyverként használták fel a közép- és kelet-európai uniós tagállamok démonizálására". Április 9-én a csoport egy olyan jelentést fog bemutatni, amely az "Európai Egyesült Államok" létrehozására irányuló törekvésekre figyelmeztet.
"Ez az esemény alkalom lesz arra, hogy "felhördüljünk", és felfedjük, hogy az EU elitje mit művel - mind a nyilvánosság előtt, mind pedig az európai emberek háta mögött" - jelentette be a csoport.
Orbán Balázs szerint az MCC konzervatívabb szemléletet fog nyújtani az uniós politikáról és filozófiáról - ami Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése óta hiányzik. "Mindenki mondhatja, hogy teljes egyetértés van Európa stratégiai irányát illetően, de ez nem igaz" - mondta. "A célunk az, hogy befolyásoljuk az európai vitát."
Budapest a The European Conservative című angol nyelvű magazint és weboldalt is finanszírozza, amely konzervatív színezetet ad az uniós híreknek, a nonprofit Batthyány Lajos Alapítványon keresztül.
"Sok mindenre büszkék lehetünk" - mondta Kovács, a magyar nagykövet. "Fontos, hogy legyen módunk ezt közvetlenül kommunikálni. Sajnos a mainstream tudósítások egy része torzít és nem a teljes képet mutatja be".
Jobboldali hullámzás az Európai Parlamentben
Magyarország az elkövetkező hónapokat a politikai változások döntő ablakaként szemléli. A júniusi uniós választásokon a polgárok az egész tömbben megválasztják az Európai Parlament 720 tagját, és az EU vezetői posztjainak szélesebb körű átrendeződését indítják el.
Minden jel arra mutat, hogy jobbra fordulnak a választások. Az Európai Külkapcsolati Tanács számára készített közelmúltbeli felmérés a júniusi választásokon jobboldali erősödést jósol, a populista és nacionalista pártok térnyerését, a centrista és baloldali erők pedig mandátumvesztését - ez a váltás egybeesne azzal, hogy Magyarország kerülne az EU Tanácsának élére.
"Hosszú ideje nem láttam ilyen jó lehetőséget arra, hogy a nemzeti, konzervatív, szuverenista és keresztény alapú erők dominánssá váljanak az Európai Unióban" - mondta a magyar államfő márciusban. Orbán Viktor nyilatkozatát a közösségi média fiókjain olyan klipek kíséretében tette közzé, amelyeken olyan jobboldali európai vezetőkkel dörgölőzik, mint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Marine Le Pen francia szélsőjobboldali vezető és Robert Fico szlovák miniszterelnök.
"Ez nem egy egyik napról a másikra történő forradalom" - fejtette ki egy színpadi interjú során az antalyai diplomáciai fórumon, a nemzetközi diplomáciával foglalkozó török konferencián. "De a változás júniustól kezdődhet. Ez a reményem, és ezen dolgozom. Én [megpróbálok] szerepet játszani abban, hogy egyesítsem a jobboldalt ... és elsöpörjem a szocialista, baloldali, progresszív, liberális veszélyes fickókat"."
A "jobboldal egyesítésére" irányuló erőfeszítései részeként Orbán szövetségeseket keresett. Fidesz pártja politikailag hajléktalan, mióta 2021-ben kilépett a jobbközép Európai Néppártból (EPP), de elterjedtek a találgatások, hogy a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) nevű konzervatívabb politikai családhoz igyekszik majd csatlakozni, amelyben az olasz Meloni a legsúlyosabb ütő.
Bár a szélsőjobboldali Svéd Demokraták és a cseh Polgári Demokraták azzal fenyegetőztek, hogy kilépnek a politikai családból, ha a Fidesz felvételt nyer - Magyarország kitartó vonakodása miatt Ukrajna támogatásától -, az ECR dzsungelének nagyobb fenevadjai, például a lengyel Jog és Igazságosság pártja nyitott rá. A közvélemény-kutatások szerint a Fidesz csatlakozása esetén az ECR a júniusi választások után a harmadik legnagyobb frakcióvá válhatna az Európai Parlamentben.
Orbán Viktor azt mondta, hogy Meloni is benne van. Az olasz vezető az elmúlt hónapokban Orbán suttogójává vált, és egy uniós csúcstalálkozón meggyőzte őt, hogy támogassa az Ukrajnának szánt finanszírozási tervet.
Az egyre szorosabb kapcsolatok jeleként a magyar államfő a múlt hónapban egy nappal az uniós vezetők egy másik találkozója előtt Brüsszelbe repült, hogy átadja az Európai Parlamentben az ECR társelnökének, Ryszard Legutko lengyel akadémikusnak az "európai értékek és szabadság védelméért" járó díjat.
Orbán Viktor víziója Európáról
Mit akar tehát Orbán?
A magyar vezető és a körülötte lévők legtöbbször negatívan fogalmazzák meg törekvéseiket: a bürokrácia, a migránsok, az "LMBTQ napirend" és a Kijevnek az Oroszország elleni háborúban nyújtott segítség ellenében.
Azt viszont nem javasolják, hogy Magyarország lépjen ki az EU-ból.
"Lehet leegyszerűsítve azt sugallni, hogy Magyarország ellenzi az európai törekvéseket, de nézzük meg a valóságot" - mondta Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője. "Magyarország alapvetően 85-90 százalékban az európai mainstream mellett van a napirendeken".
Az EU támogatottsága továbbra is magas Magyarországon - és ezt Orbán Viktor is tudja. Az Európai Bizottság rendszeres Eurobarométer-felmérése szerint az uniós tagság magyarországi támogatottsága folyamatosan jóval 50 százalék felett van. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint 72 százalék szerint az uniós tagság jó dolog.
"Orbán bírálhatja az Európai Uniót" - mondta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions budapesti agytröszt igazgatója. "Mondhatja, hogy rossz irányba megy, de nem játszhat Magyarország uniós tagságával. Ez még a saját Fidesz-szavazói számára is vörös vonal"."
Tehát ahelyett, hogy ki akarnának lépni az EU-ból, Orbán és szövetségesei ragaszkodnak ahhoz, hogy azt át kell alakítani, több hatalmat adva a nemzeti kormányoknak (szuverenizmus, ahogy ők mondják) és kevesebbet a brüsszeli intézményeknek.
"A szuverenitás a fő gondolat" - mondta Orbán Balázs. "Olyan emberre van szükségünk, aki az egyes nemzeti tagállamok együttműködésének gondolatát képviseli - nem pedig egy szövetségi szuperstruktúrát. Valójában ez volt az EU alapgondolatának központi eleme a kezdetekben".
Az Európáról alkotott magyar jövőképet talán a legjobban a Budapest által Brüsszelben bevetett vétók mutatják meg. Számos uniós döntéshez a blokk 27 országának konszenzusára van szükség, és Orbán Viktor nem riadt vissza attól, hogy visszatartsa a sajátját, még más vezetők nyomására sem. Hatékony vétójogát arra használta, hogy az Oroszországgal szembeni szankcióktól kezdve az EU globális adózással kapcsolatos álláspontján át az Ukrajnának nyújtott finanszírozásig mindent megakadályozzon.
Orbán sokszor blokkolta vagy feltartotta a döntéseket, hogy engedményeket érjen el, de vétójogát - néha az utolsó pillanatban - annak az elvnek a nevében is bevetette, hogy az országoknak nagyobb befolyást kell gyakorolniuk a határaikon belül zajló eseményekre.
Erre példa a nemrégiben elfogadott természetvédelmi törvény, amely a biológiai sokféleség védelmét célzó, a gazdálkodókkal vitába szállt uniós zöld megállapodás menetrendjének kulcsfontosságú része. Az uniós intézmények közötti tárgyalások során Magyarország támogatta a törvényt, de a végső tárgyalás előestéjén Budapest bejelentette, hogy ellenzi a törvényt, mivel szerinte Európa más részein élő gazdák jogos aggodalmakkal élnek, és Brüsszel "irracionális célokat" akar kitűzni, amelyeket egy "zöld ideológia" motivál.
Az egyhangúsági szabályok gyakori alkalmazása Orbán Viktor részéről - főként Franciaország és Németország részéről - az uniós döntéshozatal bizonyos területein, például a külpolitikában való megszüntetését követelték.
Budapest megesküdött, hogy ellenzi ezt a lépést. A magyarok "nem szeretik, ha diktálnak nekik" - mondta Orbán Balázs, egyfajta magyar kivételességre hivatkozva - ahogy sok kormánytisztviselő is teszi -, amely az évszázados történelemre és ellenállásra épül.
"Nem látok hajlandóságot Magyarországon arra, hogy több szuverenitásról lemondjon, sem a külpolitikában, sem a közös hitelprojektekben" - tette hozzá. "Lépésről lépésre veszíti el a szuverenitását. Meg akarjuk állítani ezt a véget nem érő föderalizációt".
Az EU Tanácsának magyar elnöksége
Miközben Magyarország arra készül, hogy júliustól hat hónapra átvegye az EU Tanácsának vezetését, Brüsszelben sokan döcögős menetre számítanak.
A soros elnökség birtokosának elvileg "becsületes közvetítőnek" kell lennie, és félre kell tennie nemzeti érdekeit, de kevesen hiszik, hogy Orbán Viktor nem fogja kihasználni a lehetőséget, hogy a saját irányába billentse a dolgokat.
Talán nem meglepő, hogy tekintettel Budapestnek az EU migrációs politikája ellen folytatott küzdelmére, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azt mondta, hogy a kérdés az ország elnökségének középpontjában lesz. Szijjártó az év elején osztrák kollégájával együtt úgy fogalmazott, hogy "éles politikai váltásra van szükség Brüsszelben, hogy az Európai Unió ne vonzza, hanem megállítsa az illegális migránsokat".
Orbán Viktor megjegyezte, hogy Magyarország EU-elnöksége átfedésben lesz az amerikai elnökválasztással
A másik prioritás a bővítés lesz, de Magyarország feltételei szerint. Miközben Budapest várhatóan előbbre fogja vinni ezt az ügyet - amely kulcsfontosságú stratégiai fókuszpont az EU számára Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta -, inkább a nyugat-balkáni országok törekvéseire fog összpontosítani, mint Ukrajnára, amelynek a blokkba való belépését ellenzi.
Az is jelentős, hogy Magyarország mit hagy ki a prioritások listájáról. Mivel Orbán Viktor a közelmúltbeli gazdatüntetéseket a brüsszeli zöld politikával szembeni népi elégedetlenség jeleként használta fel, az EU tisztviselői nem számítanak arra, hogy Magyarország hivatali ideje alatt hangsúlyt kapna az éghajlatvédelem.
Aztán ott van a jogállamiság kérdése. Az Európai Bizottság visszatartja az uniós pénzeszközöket Budapesttől, miközben vitatkozik Orbán Viktorral az ország igazságszolgáltatásának, médiájának és demokratikus normáinak aláásásával kapcsolatos aggályai miatt. Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben megkérdőjelezi, hogy Magyarországnak egyáltalán fel kell-e vállalnia az elnökséget.
Orbán nem csak, hogy nem valószínű, hogy figyel arra, amit a Parlament mondott. Minden jel arra mutat, hogy élvezni fogja a szerepét, amely - amellett, hogy lehetővé teszi számára, hogy rányomja a bélyegét az EU politikájára - helyet biztosít számára a globális színpadon.
Szöges ellentétben az uniós vezetőtársai által képviselt álláspontokkal, a magyar vezető összebarátkozott Tucker Carlson amerikai konzervatív műsorvezetővel, szurkolt Donald Trump volt amerikai elnök újraválasztási kísérletének, és gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a nyilvánvalóan manipulált választási győzelméhez. Hszi Csin-ping kínai elnök Peking "barátjának" nevezte Orbánt.
Februárban, a magyar parlamentben tartott éves beszédében Orbán Viktor megjegyezte, hogy Magyarország uniós elnöksége átfedésben lesz az amerikai elnökválasztással.
"Tegyük újra naggyá Európát!" - jelentette ki. "Odaát MAGA, itt MEGA".
"Valódi változást egy új európai jobboldal hozhat, amelynek mi, magyarok is részei vagyunk" - tette hozzá. "Le Brüsszellel! Éljen Európa!"
... www.facebook.com/VukicsFerenc/posts/pfbid02eKzMXLM5yQtgbFNaRHuAxPJ6ayT4DW831p ... |
|
| gajo |
|
Saját magának adja el, meg bendzsike haverjának, meg soroskának, meg.....
Most meg sírnak a két nőstény bukásán! Ja, meg bevannak carva ettől a nem magyar Magyartól!
Féltik a koncot de kurvára! |
|
| gajo |
|
|
Magyarország is magára maradt! Egyetlen kormányzati megszólalást sem hallottam, de ÉN SAJNÁLOM AZT A 30000 EMBERT /10000 gyereket/! Szégyelld magad Orbán! |
|
| R.András |
|
Egy másik Amerika: Az USA egyre inkább magára marad (Vukics Ferenc cikkismertetője)
Ted Snider, aki az Antiwar.com és a The Libertarian Institute rendszeres rovatvezetője, és gyakran publikál a Responsible Statecraft
és a The American Conservative című lapokban, most is egy figyelemreméltó írással örvendeztetett meg bennünket.
Snider szerint az ukrajnai háború kezdetén Ned Price külügyminisztériumi szóvivő kifejtette, hogy a Kreml Ukrajna elleni háborújának egyik "központi elve" az, hogy
"minden egyes országnak szuverén joga van ahhoz, hogy maga határozza meg külpolitikáját, szuverén joga van ahhoz, hogy maga döntse el, kivel kíván társulni szövetségeit, partnerségeit illetően, és milyen irányba kívánja irányítani tekintetét".
Az Egyesült Államok kész volt kockáztatni egy háborút Oroszországgal, egy harmadik világháborút, egy esetleges nukleáris háborút, ukrán katonák százezreinek sérülését és halálát egy olyan "alapelvért", amelyet valójában nem vall a magáénak.
És bizony csak az elmúlt hetek is bizonyítják ennek az állításnak az igazságtartalmát. Az USA-t felháborítja, hogy az amúgy vele állandóan együttműködő és egyeztető (még a belpolitikai harcokban is teret engedő) Pakisztán az ő hozzájárulása nélkül akar gázvezetéket építeni Iránnal.
Nem akarja tudomásul venni, hogy az ő támogatásával létrejött iraki kormány veszi a bátorságot arra, hogy kérje az amerikai csapatok kivonását országából (az USA ennek ellenére nem vonul ki), így járt a nigeri junta, Szíria és valami hasonló készül Haitin is.
Az alapelv tehát nem egy szuverén nemzet joga a partnerválasztáshoz, hanem egy szuverén nemzet joga az Egyesült Államokkal való partnerséghez.
Miután a Nyugat elvesztette két fő hatalmi forrását, a szabályokon alapuló rendet mint (némileg) puha hatalmi eszközt, és katonai keményhatalmi fölényét, új elrettentő eszközre van szüksége, egy új eszközre, amely lehetővé teszi számára, hogy érdekeit más hatalmak akaratával szemben érvényesítse.
Március 25-én az Egyesült Államok egy lépéssel tovább ment, és tett egy lépést afelé, hogy olyan gazemberállammá váljon, amely a nemzetközi jogot kiszorította a szabályokon alapuló rendjével.
A nemzetközi jog a chartarendszerben és az Egyesült Nemzetek Szervezetében gyökerezik, és egyetemesen alkalmazandó.
A szabályokon alapuló rend íratlan törvényekből áll, amelyek forrása, beleegyezése és legitimitása ismeretlen.
A globális többség számára ezek az íratlan törvények azt a látszatot keltik, hogy akkor hivatkoznak rájuk, amikor az USA és partnerei számára előnyösek, és nem hivatkoznak rájuk, amikor nem.
Március 25-én a Biztonsági Tanács határozatot fogadott el, amelyben "azonnali tűzszünetet követelt a ramadán hónapra, amelyet minden fél tiszteletben tart, és amely tartós, fenntartható tűzszünethez vezet". A határozatot azért tudták elfogadni, mert az Egyesült Államok félreállt, és vétó helyett tartózkodva hagyta, hogy a Biztonsági Tanács többi tizennégy tagja elfogadja azt.
A határozat elfogadása utáni amerikai tartózkodás magyarázatában azonban Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete "meglepő módon" azt mondta, hogy "teljes mértékben támogatjuk a nem kötelező érvényű határozat néhány kritikus célkitűzését".
Állítása, miszerint a Biztonsági Tanács határozata nem volt kötelező erejű, nem egy forgatókönyvön kívüli, rögtönzött megjegyzés volt. Ez egy olyan ország stratégiája, amely nem a nemzetközi jogot, hanem az Egyesült Államok által vezetett, szabályokon alapuló rendet érvényesíti.
A szavazást és Thomas-Greenfield állítását követő március 25-i sajtótájékoztatón a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója,
John Kirby nem kevesebb, mint négyszer nevezte a határozatot "nem kötelező erejűnek". "Először is", mondta, "ez egy nem kötelező érvényű határozat. Tehát egyáltalán nincs hatása Izraelre és Izrael azon képességére, hogy továbbra is a Hamász ellen forduljon".
Amikor egy riporter megkérdezte "a kötelező erejű dologról, kötelező vagy nem kötelező erejű?". Kirby azt válaszolta: "Ez egy nem kötelező érvényű határozat". Amikor másodszor is feltettek egy "technikai kérdést" annak tisztázására, hogy a határozat nem kötelező érvényű-e, Kirby ismét azt mondta:
"Értelmezésem szerint ez egy nem kötelező érvényű határozat-határozat".
Ugyanezen a napon a külügyminisztérium sajtótájékoztatóján Matt Miller, a minisztérium szóvivője szintén háromszor nevezte "nem kötelező erejűnek" a határozatot.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi határozata jogilag kötelező érvényű, és nemzetközi jogi státusszal rendelkezik.
Ezért mondta António Guterres ENSZ-főtitkár:
"Ezt a határozatot végre kell hajtani. Ennek elmulasztása megbocsáthatatlan lenne". Farhan Haq, az ENSZ helyettes szóvivője kifejtette: "A Biztonsági Tanács minden határozata nemzetközi jog. Ugyanolyan kötelező erejűek, mint a nemzetközi törvények".
Mások ugyanígy reagáltak az amerikai állításra. Pedro Comissario, Mozambik ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács tíz választott tagja nevében, akik a határozatot megszövegezték, azt mondta:
"Az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden határozata kötelező és kötelező érvényű". Majd hozzátette: "A tízek reménye, hogy a ma elfogadott határozatot minden fél jóhiszeműen végrehajtja".
Az Egyesült Királyság szintén "nem osztotta" az amerikai állítást, amire az ENSZ-nagykövetük azt mondta: "elvárjuk, hogy minden tanácsi határozatot végrehajtsanak. Ez sem különbözik ettől. A határozatban foglalt követelések teljesen egyértelműek".
Kína sem osztotta az amerikai értékelést. "Kína ENSZ-nagykövete, Zhang Jun szerint a Biztonsági Tanács határozatai kötelező érvényűek".
Azzal, hogy a Biztonsági Tanács határozatait nem kötelező erejűnek ítélte, és tagadta, hogy a nemzetközi joghoz hasonlóan kötelező érvényűek lennének,
az Egyesült Államok a hegemóniától az elsőbbségig a következő lépést tette meg egy olyan állam felé, amely aláásta a Biztonsági Tanácsnak a nemzetközi rendben betöltött alapvető szerepét.
Az ukrajnai háború csak a legújabb, de legnyilvánvalóbb bizonyítéka annak, hogy a "szabályokon alapuló rend" már nem létezik. Ebben a kavalkádban pedig igenis van kapcsolat Niger és Ukrajna között.
Ted Snider
Mit mond a nigeri puccs az ukrajnai háborúról?
2023. július 28-án egy Abdourahamane Tchiani tábornok által vezetett puccs eltávolította Niger demokratikusan megválasztott kormányát. 2024. március 16-án a puccsista kormány távozásra szólította fel az Egyesült Államokat Nigerből.
Niger és egy együttműködő nigeri kormány fontos az Egyesült Államok számára. "Niger a nyugati nemzetek, különösen Franciaország, az Egyesült Államok és az Európai Unió erős szövetségese a felkelés elleni küzdelemben és az Európába irányuló illegális migráció megfékezésében" – mondta Olayinka Ajala, a Leeds Beckett Egyetem politika és nemzetközi kapcsolatok vezető előadója. A The New York Times Niger "a Száhel-övezetben felerősödő iszlamista miliciák elleni küzdelemre irányuló amerikai erőfeszítések egyik központi elemének" és "a térségben az Egyesült Államok fő terrorizmusellenes szövetségesének" nevezte Nigert.
Niger hatalmas urán- és olajkészletei miatt gazdasági jelentőséggel is bír az Egyesült Államok számára.
Ezt a partnerséget fenyegette a 2023. júliusi puccs. Az Egyesült Államok azért vonakodott puccsnak nevezni a katonai hatalomátvételt, mert egy ilyen elismerés arra kényszerítené az Egyesült Államokat, hogy függessze fel a katonai segélyeket, és korlátozná az amerikai hadsereg nigeri működési lehetőségeit. A Külügyminisztérium végül meghozta ezt a döntést, és felfüggesztette a segélyt.
Az Egyesült Államok azonban nem vonta ki erőit Nigerből, és hamarosan újraindította a hírszerző, megfigyelő és felderítő drónok repüléseit.
A védelmi minisztérium szerint az Egyesült Államok jelenleg "körülbelül 1000" katonát tart Nigerben. Ők a 201-es amerikai légibázisra "tömörülnek", amely "az amerikai hadsereg észak- és nyugat-afrikai támaszpontjainak egyik fő bázisa". A 110 millió dolláros bázis kulcsfontosságú az amerikai hírszerzés számára a régióban, beleértve a műholdas kommunikációt és a drónflottát, amelyhez fegyveres Reaperek is tartoznak.
A nigeri puccskormány március 16-i nyilatkozata véget vetett ezeknek a drónrepüléseknek és ennek a katonai partnerségnek, és távozásra szólította fel az amerikai erőket Nigerből.
Niger katonai szóvivője, Amadou Abdramane ezredes, a televízióban jelentette be, hogy "Niger kormánya, figyelembe véve népe törekvéseit és érdekeit, teljes felelősséggel úgy dönt, hogy azonnali hatállyal felmondja az Egyesült Államok katonai személyzetének és az amerikai védelmi minisztérium polgári alkalmazottainak a Nigeri Köztársaság területén való jogállásával kapcsolatos megállapodást". Az amerikai haderő és polgári személyzet nigeri tartózkodásáról szóló megállapodást felmondták.
A döntés mindössze néhány nappal azután született, hogy egy amerikai küldöttség Nigerbe utazott, hogy "folytassa a folyamatban lévő megbeszéléseket... a Nemzeti Hazavédelmi Tanács (CNSP) vezetőivel Niger demokratikus útra való visszatéréséről és a biztonsági és fejlesztési partnerségünk jövőjéről".
Ezek a megbeszélések a jelentések szerint több okból is nagyon rosszul sikerültek. Ezek a sikertelen tárgyalások számos tanulságot tartalmaznak, nemcsak az afrikai kudarcos amerikai külpolitikáról, hanem az ukrajnai háborúról is.
Alex Thurston, a Cincinnati Egyetem politológia adjunktusa, az északnyugat-afrikai politika szakértője szerint vannak olyan jelentések, amelyek szerint amerikai tisztviselők bírálták Niger Oroszország felé fordulását. A külügyminisztérium szerint miközben "véleményt cseréltek arról, hogy hogyan lehet az együttműködés új útját előre kijelölni", az "amerikai küldöttség találkozott nigeri tisztviselőkkel, akik aggodalmukat fejezték ki Niger lehetséges Oroszországgal való kapcsolataival kapcsolatban."
Március 18-i tájékoztatóján Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára ismét "közvetlen beszélgetésekre utalt, néhány aggodalmunkról, néhány, tudja, Oroszországgal való kapcsolatukról". Aggodalmakat fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy "Oroszország minden bizonnyal jelen van a térségben, tudja, továbbra is törekszik az afrikai nemzetekkel való kapcsolatokra, hogy elmélyítse a biztonsági együttműködésüket".
Az amerikai delegáció Oroszországgal kapcsolatos figyelmeztetései felháborították Nigert.
Abdramane azt mondta:
"Niger sajnálja az amerikai küldöttség azon szándékát, hogy megtagadja a szuverén nigériai néptől azt a jogot, hogy megválassza partnereit és a partnerségek típusait. Emellett Niger kormánya határozottan elítéli az amerikai küldöttség vezetőjének a nigériai kormánnyal és néppel szembeni, megtorlással való fenyegetéssel kísért lekezelő magatartását".
A nigeri amerikai erőfeszítés kulcsfontosságú az amerikai külpolitika képmutatásának leleplezése miatt.
2022. március 21-én, az ukrajnai háború kezdetén Ned Price külügyminisztériumi szóvivő kifejtette, hogy a Kreml Ukrajna elleni háborújának egyik "központi elve" az, hogy "minden egyes országnak szuverén joga van ahhoz, hogy maga határozza meg külpolitikáját, szuverén joga van ahhoz, hogy maga döntse el, kivel kíván társulni szövetségeit, partnerségeit illetően, és milyen irányba kívánja irányítani tekintetét".
Az Egyesült Államok kész volt kockáztatni egy háborút Oroszországgal, egy harmadik világháborút, egy esetleges nukleáris háborút, ukrán katonák százezreinek sérülését és halálát egy olyan "alapelvért", amelyet valójában nem vall a magáénak: legalábbis akkor nem, ha Afrikáról van szó, vagy ha nem kényelmes az Egyesült Államoknak. Az USA "megtagadja a szuverén nigériai néptől a jogot, hogy megválassza partnereit és a partnerség típusait".
A Nigerre gyakorolt nyomás azt mutatja, hogy Washington más okokból támogatja az Oroszország elleni háborút, mint Ukrajna joga, hogy megválassza partnereit és csatlakozzon a NATO-hoz, vagy hogy ez a jog csak akkor érvényesül, ha a választott partner az Egyesült Államok és a NATO, de nem Oroszország.
Az alapelv tehát nem egy szuverén nemzet joga a partnerválasztáshoz, hanem egy szuverén nemzet joga az Egyesült Államokkal való partnerséghez.
A Nigerrel és Oroszországgal szembeni amerikai hozzáállás egy második tanulságról is tanúskodik. Az ukrajnai orosz invázióra adott egyik legfontosabb válasz volt Oroszország elszigetelése és az USA által vezetett egypólusú világ megerősítése. Ez nem vált be.
Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "az Orosz Föderáció valóban megpróbálja átvenni a hatalmat Közép-Afrika, valamint a Száhel-övezet felett". Thurston elmondta nekem, hogy az USA "nagyon aggódik az orosz befolyás miatt az egész Száhel-övezetben, és ez Nigerben különösen szúrja a szemét, tekintettel a korábbi szoros kapcsolatra".
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok "úgy tűnik, hogy az Oroszországgal folytatott afrikai versenyt zéróösszegűnek tekinti; míg a legtöbb afrikai kormány nem így látja a dolgokat".
És ez a kialakulóban lévő többpólusú világ jellemzője, amelyet az USA megpróbál visszatartani. Szaúd-Arábia azt mondta, hogy "nem hiszünk a polarizációban vagy az oldalak közötti választásban". India külügyminisztere, S. Jaishankar Az indiai út című könyvében úgy írja le az új többpólusú világot, mint amelyben az országok "saját önérdekük" érdekében "a versengő felekkel egyszerre, optimális eredménnyel" foglalkoznak.
Afrika elutasította Amerika "zéróösszegű" partnerségi keretezését. Egyetlen afrikai ország sem csatlakozott az Oroszország elleni, Egyesült Államok által vezetett szankciókhoz.
Ehelyett Afrika érvényesítette szuverén jogát, hogy ne kényszerüljön oldalválasztásra egy olyan világban, ahol számos frakcióval lehet partnerségre lépni a saját nemzeti érdekek érvényesítése érdekében. Niger tehát szembeszáll az amerikai nyomással, és érvényesíti "jogát, hogy megválassza partnereit és a partnerségek típusait".
Az Egyesült Államok és Niger megromlott kapcsolata azért fontos, mert sokat elárul Amerika afrikai külpolitikájáról és a kontinensen lévő lábnyomának jövőjéről. De azért is fontos, amit az amerikai nagy stratégiáról és az Oroszországgal szembeni politikájáról árul el. Az Oroszország afrikai kapcsolatainak erősödésével kapcsolatos amerikai félelmek és aggodalmak az Oroszország elszigetelésére irányuló politikájának kudarcával kapcsolatos félelmeit mutatják. És ami a legfontosabb, az, hogy megtagadják Nigertől azt a jogot, hogy maga válassza meg partnereit, leleplezi a hazugságot, amely Amerika Ukrajnával kapcsolatos kinyilvánított céljai mögött rejlik.
... www.szilajcsiko.hu/single-post/egy-masik-amerika-az-usa-egyre-inkabb-magara-m ... |
|
| R.András |
|
Több olyan esemény is lezajlott az elmúlt napokban, amelyek a jelentéktelen „kelet európai kisállam” Magyarországot a
globális hatalmi tér konfliktusainak legfelső szintjére emelték. Az európai integráció fennállásának 66 éve alatt nemcsak,
hogy nem fordult elő, de értelmezhetetlen lett volna, hogy Magyarország miatt az Európai Parlament pert indítson az
Európai Bizottság ellen. A regnáló amerikai elnök diktatúra kiépítésével vádolja a magyar miniszterelnököt, majd a
nemzetbiztonsági főtanácsadó sajtótájékoztatóján erre hivatkozó újságírói kérdések nyomán hosszú és ingerült diskurzus
alakul ki. Az uralkodó globális elbeszélési mód a normális rend legfőbb ellenségeként bélyegzi meg Magyarországot,
miközben a globális kibertér hozzászólásainak százmilliói a rend helyreállítójaként ünneplik.
... Egy Bogár Naplója, 2024. márc. 19. |
|
| R.András |
|
 Birodalmi figurák álöltözetben
Lehet, hogy nem is innovációra, tehát megújulásra volna szükség, hanem ahogy mondani szoktam, inkább „vissza-régiesülni” kellene. Visszatalálni
ahhoz a szakrális önmagunkhoz, amikor, ismét Orbán Viktort idézve, még nem voltunk hedonista pogányok – önti formába gondolatát Bogár László.
... https://gondola.hu/cikkek/152757-Birodalmi_figurak_aloltozetben.html |
|
| gajo |
|
|
Ez is csak egy buta, libsikomcsi nőstény! |
|
|
| gajo |
|
Marhára elzavarták! Hogy is van az az elszámoltatás?
/Sajnos a Gondola elszennyesedett!/ |
|
|
| gajo |
|
|
Az a sok nőstény, meg buzi... |
|
|
|
|
| R.András |
|
 Daniel McAdams: Toria ugrott... vagy meglökték?
Victoria "Toria" Nuland külügyminisztériumi politikai ügyekért felelős helyettes államtitkár hirtelen visszavonulásának bejelentése a hét elején sok amerikai külpolitikai megfigyelőt - köztük az önök szerzőjét is – arra késztette, hogy megpróbálja kiolvasni a tealevelekből, hogy kiderítse, mi is történt valójában.
Rengeteg elmélet és spekuláció született arról, hogy mi motivált egy olyan valakit, mint Nuland - akinek az egész szakmai karrierje úgy tűnt, hogy az Oroszország elleni proxyháború elindításán múlik -, hogy hirtelen összepakoljon és kiszálljon a játékból, a játék közepén. Különösen azért, mert a Biden-kormányzat és támogatói még mindig nagyrészt azt állítják (nyilvánosan), hogy Ukrajna "nyerhet", és valójában nyerésben van (csak még egy pénzinjekcióval Washingtonból). Ki lépne ki, amikor az élete műve épp most érik be? Van ennek bármi értelme.
Sok elmélet létezik. Nézzünk meg néhányat közülük.
Első elmélet: Készpénzre váltás. A józan Nuland látja az "Ukrajna-projekt" kudarcát, és ki akar szállni, mielőtt túl forró lenne a helyzet az APC-ben. A neokonok egy dologban nagyon jók: a legidőszerűbb módon elhatárolódni a legrosszabb katasztrófáiktól. Példa: minden neokon 2006 körül: "Soha nem hittem, hogy Irakban tömegpusztító fegyverek vannak!"
Valójában Marco Rubio neokon szenátor épp ezen a héten mondta, hogy mindig is tudta, hogy Ukrajna nem nyerhet, de "megpróbált nem beszélni erről nyilvánosan, mert úgy gondoltam, hogy ez aláássa Ukrajna befolyását".
... www.facebook.com/photo/?fbid=7569484939752344&set=a.5105175222850007 |
|
| R.András |
|
 Ted Snider: Haiti rémálma Amerikában készült
Ott nem idegen a rémálmok időszaka, Haiti egy újabbba süllyed.
Fegyveres bandák, amelyek közül sokan hatalomra és gazdagságra tettek szert Ariel Henry miniszterelnök jelenlegi kormánya alatt, akivel együttműködtek, olyan területi háborúkba keveredtek, amelyek az ENSZ becslései szerint több mint 362 000 embert kényszerítettek belső menekülésre. Börtönszökéseket szerveztek, március 8-án pedig fegyveres bandák vették körül a Nemzeti Palotát.
A haiti bandavezérek "követelték, hogy az ország következő vezetőjét a nép válassza meg, és Haitin éljen". Henryt nem választották meg. Őt az ENSZ, az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Spanyolország, Németország, az Amerikai Államok Szervezete és az Európai Unió képviselőiből álló "magcsoport" helyezte hatalomra Jovenal Moïse elnök meggyilkolása után. A banda vezetői a lemondását követelték.
Március 11-én a Puerto Ricóban rekedt Henry végül bejelentette, hogy lemond, miután többször elhalasztotta a választásokat. A bejelentésre a Karibi Közösség és Közös Piac (CARICOM) március 11-i ülése után került sor. Haiti utcáin állítólag ünneplés tört ki.
... www.facebook.com/photo/?fbid=7569511909749647&set=a.5105175222850007 |
|
| R.András |
|
Hogy mit keresett Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar tudós Törökországban
a második világháború idején, és milyen szerepet játszott a kiugrási kísérletben? A kémfilmbe illő történetet nézze vissza az M5 História műsorában a mediaklikk.hu-n.
#m5tv #video #historia
... www.facebook.com/watch?v=724260099676923 |
|
| R.András |
|
 Nicolai N. Petro, Ted Snider: Négy mítosz, amely megakadályozza a békét Ukrajnában
Ha a diplomáciának esélyt akarunk adni ennek a véres konfliktusnak a rendezésére, akkor az ukrajnai háborúval kapcsolatos négy makacs mítoszt le kell leplezni és meg kell cáfolni.
1. mítosz: Ha Putyint nem győzik le Ukrajnában, akkor be fog nyomulni Európába.
Ukrán és amerikai tisztviselők egyaránt többször figyelmeztettek arra, hogy Ukrajna nem csupán egy olyan nemzet, amelyet meg kell védeni az illegális orosz inváziótól, hanem az a gát, amely visszatartja Vlagyimir Putyint attól, hogy Európába törjön be. E narratíva szerint az Egyesült Államoknak és NATO-szövetségeseinek támogatniuk kell az ukrajnai háborút, mert ez az Európáért vívott háború frontvonala.
"Ha Putyin elfoglalja Ukrajnát" - mondta Joe Biden amerikai elnök 2023. december 6-án a kongresszusban - "nem fog itt megállni... Tovább fog menni. Ezt elég világossá tette".
De Putyin nem tette ezt "eléggé világossá". Valójában Putyin következetesen azt mondta, hogy "az ukrán válság nem területi konfliktus... A kérdés sokkal szélesebb és alapvetőbb, és az új nemzetközi rend alapelveiről szól".
Biden azt is állította a háború kezdetétől fogva, hogy Putyinnak "Ukrajnánál sokkal nagyobb ambíciói vannak. Valójában a volt Szovjetuniót akarja visszaállítani. Erről van szó". Antony Blinken külügyminiszter is azt mondta, hogy Putyin "világossá tette, hogy szeretné újraalapítani a szovjet birodalmat".
Ezek a Putyinnak tulajdonított célok azonban élesen eltérnek a kinyilvánított céljaitól, amelyek a következők: garancia arra, hogy Ukrajna semleges marad, és nem csatlakozik a NATO-hoz, garancia arra, hogy a NATO nem fogja Ukrajnát fegyveres oroszellenes hídfőállássá tenni a határán, és biztosíték arra, hogy a ruszofil ukránok polgári jogait megvédik.
Hogyan értelmezzük ezt az ellentétet?
A jelenlegi narratíva Putyin 2005. április 25-i, a Szövetségi Gyűléshez intézett beszédének egy gyakran rosszul idézett részéből ered. Putyin az országnak a demokráciába való nehézkes átmenetére utalva azt mondta: "Mindenekelőtt el kell ismernünk, hogy a Szovjetunió összeomlása az évszázad egyik legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt. Ami az orosz nemzetet illeti, ez valóságos drámává vált. Több tízmillió polgártársunk és honfitársunk került orosz területen kívülre. Sőt, a szétesés járványa magát Oroszországot is megfertőzte."
Nyugaton sokan azzal érveltek, hogy azzal, hogy a Szovjetunió összeomlását katasztrófaként emlegette, arra utalt, hogy titokban újra akarja teremteni azt. A teljes beszédet elolvasva azonban teljesen világos, hogy az ország politikai és gazdasági összeomlásának az emberek személyes életére gyakorolt katasztrofális hatására hívta fel a figyelmet, nem pedig önmagában a Szovjetunióra. A továbbiakban kiemeli, hogy "az egyéni megtakarításokat felélték", az oligarchák "kizárólag a saját vállalati érdekeiket szolgálták", és "a tömeges szegénységet kezdték normának tekinteni".
Két héttel később Putyin egy németországi állami látogatáson ugyanezt a pontot tette hozzá: "Oroszországban azt mondják, hogy aki nem sajnálja a Szovjetunió összeomlását, annak nincs szíve, aki pedig sajnálja, annak nincs esze. Mi nem sajnáljuk, egyszerűen csak megállapítjuk a tényt, és tudjuk, hogy előre kell tekintenünk, nem pedig hátrafelé".
Aligha a Szovjetunió helyreállítása melletti kiáltvány.
Biden azzal érvel, hogy Ukrajna után Putyin "tovább fog menni", és akkor "lesz valami, amit nem keresünk, és ami ma nincs meg: Amerikai csapatok harcolnak orosz csapatok ellen". Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy minden alkalommal, amikor Putyin ténylegesen külföldön vetette be az orosz fegyveres erőket, azok alkalmazása mindig szűken egy adott feladatra volt szabva, legyen szó 2008-ban Grúziában, 2014-ben a Krímben, 2015-ben Szíriában, 2021-ben Kazahsztánban vagy 2022-ben Ukrajnában.
Ezért kézzelfogható bizonyítékok hiányában azokat a könnyelmű állításokat, miszerint Oroszország a NATO-t akarja megtámadni, óvatosan kell kezelni.
2. mítosz: Oroszország ukrajnai inváziója soha nem a NATO-ról szólt.
Nyugati tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy Oroszország ukrajnai inváziója "nem volt provokált", és hogy Oroszország döntése, hogy illegálisan megszállja Ukrajnát, soha nem a NATO bővítéséről és Oroszország vörös vonalainak átlépéséről szólt, hanem inkább egy "értelmetlen háború egy szuverén, szabadságszerető nemzet ellen".
A NATO ragaszkodása azonban, miszerint Putyint nem a keleti terjeszkedés motiválta Putyint, maga a NATO is megkérdőjelezi.
2023. szeptember 7-én Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megdöbbentő beismerést tett, miszerint Putyin döntését az ukrajnai invázióról valóban a NATO ukrajnai betolakodása provokálta.
Mielőtt meghozta volna a döntést Ukrajna lerohanásáról, Stoltenberg azt mondta, hogy Putyin "küldött egy szerződéstervezetet, amelyet azt akarták, hogy a NATO írjon alá, hogy ígérje meg, hogy nem lesz több NATO-bővítés. Ezt küldte nekünk. És ez volt az előfeltétele annak, hogy ne támadjuk meg Ukrajnát. Természetesen ezt nem írtuk alá".
Stoltenberg ezután folytatta: "Azt akarta, hogy írjuk alá azt az ígéretet, hogy soha nem bővítjük a NATO-t... Ezt elutasítottuk. Ezért háborúba ment, hogy megakadályozza a NATO-t, még több NATO-t a határai közelében". A NATO főtitkára ezután megismételte következtetését, miszerint "Putyin elnök azért szállt meg egy európai országot, hogy megakadályozza a több NATO-t".
Stoltenberg beismerését több ukrán tisztségviselő is megerősítette. David Arakhamia, a Zelenszkij vezette Nép Szolgája párt vezetője, aki a fehéroroszországi és az isztambuli tárgyalásokon is vezette az ukrán tárgyalócsoportot, megerősítette, hogy Oroszország számára "kulcspont" volt az a biztosíték, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz: "Minden más csak retorika és politikai "fűszerezés" volt". Arakhamia szerint "hajlandóak voltak befejezni a háborút, ha mi is beleegyezünk, ahogyan Finnország tette egykor, a semlegességbe, és vállaljuk, hogy nem csatlakozunk a NATO-hoz".
Arakhamia vallomását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is támogatja. Zelenszkij 2022. március 27-én egy interjúalanyának azt mondta, hogy a NATO-hoz való nem csatlakozás ígérete "az első alapvető pont volt az Orosz Föderáció számára", hozzátéve, hogy "amennyire emlékszem, emiatt kezdtek háborút".
Az a feltételezés, hogy Oroszország ukrajnai inváziójának egyáltalán semmi köze nem volt a NATO bővítésével kapcsolatos biztonsági aggályaihoz, tehát maguk a NATO és az ukrán tisztviselők is ellentmondanak, és nem szabad ürügyként használni a háború befejezéséről szóló tárgyalások elutasítására.
3. mítosz: Az ukrajnai háború a demokrácia és az autokrácia háborúja
E narratíva szerint Oroszország nem győzhet, mert ez a háború nem csak Ukrajnáról szól. Ez az első csatatér egy nagyobb, az autokrácia elleni demokrácia elleni háborúban.
Oroszország azonban a Szovjetunió összeomlásakor feladta az ideológia exportálásának célját. Valójában az alkotmánya (13. cikkely) kifejezetten tiltja az egységes állami ideológia erőltetését.
Oroszország nem a demokrácia ellen harcol, hanem a biztonsági érdekeiért. Az Egyesült Államok sem állíthatja hitelt érdemlően, hogy a demokrácia nevében harcol, amikor aktívan próbál autokráciákat, például Szaúd-Arábiát, Egyiptomot és Kínát maga mellé állítani.
Ugyanabban az időben, amikor az Egyesült Államok azt mondja a világnak, hogy Ukrajna demokrácia, azt mondja az ukrán vezetőknek, hogy "Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra", mert - ahogy Biden elnök fogalmaz - "vannak olyan feltételek, amelyeknek meg kell felelni, beleértve a demokratizálódást".
Egyre inkább felismerik, hogy Ukrajna nem a demokráciáért harcol, sokkal inkább azért a jogért, hogy egy monokulturális, az orosz kulturális örökségtől, nyelvtől, vallástól és történelemtől megtisztított Ukrajnát hozzon létre. Sőt, azt lehet állítani, hogy a háború kezdete óta Ukrajna visszalépéseket tett a demokrácia terén. Például 2022 márciusában Ukrajna betiltott tizenegy ellenzéki politikai pártot, köztük az Ellenzéki Platform az Életért pártot, amely egykor az ukrán parlament második legnagyobb pártja volt.
Ugyanebben a hónapban egy elnöki rendelet bevezette "az egységes információs politikát... az összes országos tévécsatornát... egyetlen információs platformon egyesítve", Telemarathon United News néven. Tavaly egy új médiatörvény kiterjesztette az állam cenzúrázási jogkörét a nyomtatott és online médiára, és felhatalmazta az államot, hogy felülvizsgálja az összes ukrán média tartalmát, betiltsa a nemzetre nézve veszélyesnek ítélt tartalmakat, és kötelező utasításokat adjon ki a médiumoknak.
Végül, annak ellenére, hogy a személyes filozófia és a vallásszabadság kifejezett alkotmányos garanciája létezik (35. cikk), az ukrán parlament az ország hagyományos ukrán ortodox egyházának betiltása felé halad egy törvényjavaslattal, amely betiltja a "befolyási központokhoz kapcsolódó vallási csoportokat... amelyek Ukrajnán kívül, az Ukrajna elleni katonai agressziót folytató államban találhatók". Leeds lordpüspöke, Rt. tiszteletes Nick Baines, aki az anglikán egyház külpolitikáját felügyeli, nemrég elítélte ezt a javaslatot, mint "visszalépő intézkedést, amely hosszabb távon árt Ukrajna érdekeinek".
A kulturális szabadságjogok terén is történtek visszalépések, megtagadva az ukránoktól azt a jogi védelmet, amelyet az ukrán alkotmány 10. cikke kifejezetten felsorol, amely garantálja "az orosz és az ukrajnai nemzeti kisebbségek más nyelveinek szabad fejlődését, használatát és védelmét".
A diplomácia megerősítése érdekében el kell vetni a demokrácia kontra autokrácia teljesen manicheus narratíváját. Csak így lesznek képesek a felek meghallgatni egymás jogos aggodalmait.
4. mítosz: Putyin nem érdekelt a tárgyalásokban
A Nyugat ragaszkodik ahhoz, hogy Putyin nem érdekelt a háború befejezéséről szóló tárgyalásokban. Annak ellenére, hogy több híradás is arról számolt be, hogy "közvetítőkön keresztül jelezte", hogy "nyitott a tűzszünetre", és hogy "[ő] kész alkut kötni", a Fehér Ház továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Putyin "abszolút semmi jelét nem mutatta annak, hogy hajlandó tárgyalni".
A történelmi feljegyzések azonban azt mutatják, hogy Putyin a háború kezdeti napjai óta törekszik a tárgyalásos rendezésre. Minden jel szerint Oroszország és Ukrajna 2022 áprilisában Isztambulban még egy előzetes megállapodásra is jutott. Ezt megerősítette az amerikai tudósítás; Naftali Bennett akkori izraeli miniszterelnök; Gerhard Schröder volt német kancellár; és Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter; valamint Numan Kurtulmus, Erdogan pártjának elnökhelyettese.
Még ennél is fontosabb, hogy Putyin tárgyalási őszinteségét számos ukrán küldött megerősítette ezeken a tárgyalásokon.
Olekszij Arezstovicsot, az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadóját nemrég arról kérdezték, hogy szerinte "az Ukrajna és Oroszország közötti kétoldalú tárgyalások korábban is működhettek volna". Azt válaszolta: "Igen, teljes mértékben". Szerinte az isztambuli tárgyalások végén az ukrán delegáció "kinyitotta a pezsgősüveget".
David Arakhamia, aki az ukrán tárgyalócsoportot vezette Isztambulban, egy 2023. november 24-i interjúban azt mondta, hogy Oroszország "kész volt befejezni a háborút, ha mi... elkötelezzük magunkat, hogy nem csatlakozunk a NATO-hoz".
Olekszandr Chalyi, a volt külügyminiszter-helyettes, aki szintén tagja volt az ukrán tárgyalócsoportnak Isztambulban, egyetért azzal, hogy Putyin "valódi erőfeszítést mutatott a reális kompromisszum megtalálására és a béke elérésére". És még Zelenszkij elnök is elismerte egyszer nyilvánosan, 2022 márciusában, hogy a tárgyalások "mélyen kidolgozottak" voltak.
Ez nem jelenti azt, hogy az isztambuli megállapodásokat újra lehet éleszteni. Túl sok minden történhetett azóta ahhoz, hogy ez lehetséges legyen. Mégis érdekes, hogy sem Oroszország, sem Ukrajna nem hozott nyilvánosságra részleteket az állítólagos megállapodásról, talán azért, hogy a sajtóban ne torpedózzák meg a megállapodásban foglaltakat. Ez azonban azt sugallja, hogy Putyin állítólagos tárgyalási hajlandóságának hangoztatása valójában nem más, mint elterelés, amelynek célja a konfliktus tárgyalásos rendezésének megakadályozása.
Ez a négy mítosz együttesen képezi a nyugati érvek alapját, amelyek a jelenlegi válság katonai megoldását részesítik előnyben a diplomáciai megoldásokkal szemben. Ezért ezek leleplezése kulcsfontosságú lesz az irányváltás és ennek a pusztító háborúnak a befejezése szempontjából.
Nicolai N. Petro az Institute for Peace and Diplomacy vezető washingtoni munkatársa, a Rhode Island-i Egyetem politológia professzora, valamint az Ukrajna tragédiája című könyv szerzője: What Classical Greek Tragedy Can Teach Us About Conflict Resolution (Berlin és Boston: De Gruyter, 2023).
Ted Snider az Antiwar.com és a The Libertarian Institute rendszeres rovatvezetője az amerikai külpolitikáról és történelemről. Gyakran publikál a Responsible Statecraft és a The American Conservative című lapokban, valamint más kiadványokban is.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/pfbid029rVseZiguGt6dL2LRMvzjZo7iw4oYXNyE ... |
|
|
|
| R.András |
|
A „rezsimváltó műveletek királynője” távozik
Victoria Nuland belebukott vagy belefáradt Ukrajnába
Nuland leginkább a 2014-es ukrajnai puccsban játszott szerepéről ismert. Victoria Nuland, a hírhedt háborúpárti politikus, aki leginkább a 2014-es ukrajnai puccsban játszott szerepéről ismert, a következő hetekben nyugdíjba vonul a külügyminisztériumból - jelentette be kedden Antony Blinken külügyminiszter.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/pfbid027BCTpVNN3UYtAUTz3gqpXhsW256ECZ4q7 ... |
|
|