21:28:47
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
 » Műhely
Téma: Világ-árnyékkormány
... Elejére 1. lap 
gajo
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 10. 19:59 | Sorszám: 773
Hé! Mutasd a bukszád!
R.András
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 10. 07:49 | Sorszám: 772
A tömegturizmus visszaszorítása érdekében döntöttek így az olasz hatóságok!
Csak bizonyos számú turistát engednek be Velencébe
Korábbi adatok szerint eddig naponta mintegy 100 ezer turista sétálhatott Velence terein. 2022-ben azonban már nem lehet csak úgy bejárni a várost.
... https://foldjaro.hu/csak-bizonyos-szamu-turistat-engednek-be-velencebe/
gajo
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 09. 21:46 | Sorszám: 771
"Csókolom"! Hol ez a közvélemény?

Idézet:
magyar konzervatív közvélemény


R.András
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 09. 11:52 | Sorszám: 770
A bolgár modell
Senki se lepődjön meg, ha elárulom, hogy az áprilisi magyar választások egyik esélyese várhatóan a „bolgár modell” lehet.

Nem, nem kell itt azonnal a rendkívüli mértékben ellenállható Dobrev Gertrudisra gondolni, inkább a tavaly megrendezett bulgáriai választásokra emlékezzünk vissza röviden.

Komoly tanulsága lehet számunkra annak a ténynek, hogy a novemberi bolgár választások során egy olyan párt váltott egy józan, konzervatív, bevándorlásellenes kormányt, amelyet két hónappal a választások előtt alapítottak, jókora adag külföldi segítséggel. Már maga ez a tény is komoly vészjeleket generál a modern parlamentarizmus szabályait értékelők tudatában, hiszen hogyan is alakíthat kormányt egy olyan párt, amelynek programját a választóknak nem volt alkalmuk áttanulmányozni, és csupán szlogenek szintjén ismerik?

Az elkapkodott választások után a vesztesek részéről indult ugyan egy „sorosozás”, ami a bolgár civil szervezetek szerepét illetően ugyan fedte a valóságot, a győztes Kiril Petkov részéről viszont hibás feltevés volt. Ő egyenesen az amerikai külügyminisztérium favorizáltja volt. Joe Biden elnök a választások előtt el is szólta magát, nevén nevezve a Harvardon kitanult Petkovot mint az amerikai érdekek helyi képviselőjét.

Alapítványába, a Gazdasági Stratégiák és Versenyképesség Centrumába (CESC) dollármilliók özönlöttek, de a külföldi pénzből fenntartott oktatási intézmény egyúttal választási alapként is jól működött Petkov „korrupcióellenes” profiljának megerősítésében. Az sem jelentett gondot, hogy Petkov kanadai–bolgár kettős állampolgár volt, amit a bolgár alkotmány parlamenti képviselők esetében egyértelműen tilt. A nemzeti alkotmányokat Brüsszel úgyis csak afféle szükséges rossznak tekinti.

Persze az új Petkov-kormány a győzelem után azonnal megköszönte a segítséget az Európai Unióval való szorosabb integráció ígéretével. Innen aztán garantáltan nem várható kifogás a jövőben egy föderális Európával szemben. És hogy az új szófiai kormány milyen komolyan gondolta a korrupcióellenes harcot, mutatja az is, hogy Petkov azonnal koalícióra lépett egy szocialistákat és kommunistákat tömörítő párttal, ami a magyar viszonyokhoz hasonlóan Bulgáriában is nagyjából annyit jelent, mint benzinnel locsolni az égő házat.

A hóvirágok mellett így, tavasszal nekünk is figyelnünk kell majd egy bolgár modell lehetséges első hajtásaira. Csehországban sorosék egy héttel a választások előtt sikeresen bedobták a Pandora-iratok nevű álbotrányt, ami segíthetett abban, hogy Andrej Babis magyarbarát kormánya fél százalék híján elvesztette a választásokat.

Nálunk ezt már korábban letesztelték a Pegasus kémszoftver-álbotránnyal, de azon kívül, hogy bohócot csináltak magukból, a kormány népszerűségét nem tudták megingatni. Mivel ezt az ászukat már eljátszották, hetekkel a választások előtt bolgár mintára még belökhetnek a ringbe egy korrupcióellenes zászlóba csomagolt, magyarul is beszélő Jeanne d’Arcot.

A magyar konzervatív közvélemény nagy részben már ellenálló a nyugati hibrid háborús eszközökkel szemben, de azért köztünk is jócskán maradtak hiszékenyek. Mivel a jelenlegi szánalmas miniszterelnöki kihívók közül bármelyikük épphogy csak kinyitja a száját, egy százalékpontot veszít, nem kizárt, hogy tavasszal felbukkan majd egy friss, jól képzett bérmessiás, aki a vörös-barna kleptokoalíció képviseletében szolgálatait kínálja majd fel a korrupcióellenes harcban. Ezért hát éberen várjuk a tavaszt!

Deme Dániel
A szerző újságíró
Magyar Hírlap

... https://gondola.hu/cikkek/121403-A_bolgar_modell.html
R.András
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 09. 10:08 | Sorszám: 769
Hasadás van a két világ között
Nem alaptalan azt állítani, hogy a nézetbeli különbségek és konfliktusok globalisták és szuverenisták között nem pusztán ideológiai, értékrendi vitákról szólnak (persze arról is), ez több annál: itt világok, világmodellek összecsapásáról van szó.
... https://gondola.hu/cikkek/121399-Hasadas_van_a_ket_vilag_kozott_.html
R.András
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 09. 10:07 | Sorszám: 768
Szerintem ez nettó tévedés.
Az amerikai dollárt egy magánbank nyomtatja.
gajo
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 06. 19:17 | Sorszám: 767
Idézet:
A magánadósság okozza a vesztünket, nem az állami

Idézet:
Miközben az állam mindig vissza tudja fizetni a saját valutájában létrejött eladósodottságát, szemben a magángazdasággal, a világgazdaságot mozgásban tartó egyre hatalmasabb magánadósság-tömeggel mintha mégsem foglalkozna a közgazdaságtan és az üzleti sajtó? E kérdésre keres választ Steve Keen ismert ausztrál közgazdász könyve.

Idézet:
A 2008-as válságot a magánadósság okozta, nem pedig a neoliberális korszak mumusának kikiáltott államadósság.

Idézet:
A bankok által létrehozott magánadósság azonban sokkal veszélyesebb, mint az állam adóssága. Az állam ugyanis nyomtathat saját pénzt, a magángazdaság nem.

https://ujegyenloseg.hu/a-maganadossag-okozza-a-vesztunket-nem-az-allami/

gajo
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 06. 19:08 | Sorszám: 766
Hm. Mi nem születtünk bankárnak!
gajo
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 06. 19:07 | Sorszám: 765
Vajon mekkora összeg jönne ki, ha az állampolgárok által felvett kölcsönöket is beleszámolnák! /Úgy tudom az nincs benne/.
pandala
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 06. 12:20 | Sorszám: 764
A jobboldali oszlopban van pl. egy kördiagram a főbb összetevőiről!
pandala
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 06. 12:16 | Sorszám: 763


pandala
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 06. 12:14 | Sorszám: 762
( + Azt hiszem, hogy az www.akk.hu -n meg lehet nézni egy konkrét időpontbeli "szerkezetét, összetevőit" is ... )
pandala
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 06. 12:11 | Sorszám: 761

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llamad%C3%B3ss%C3%A1g
R.András
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 06. 08:27 | Sorszám: 760
Bár, úgy emléxem, az államadósságba beleszámítják azt is, amennyivel a saját polgárainak
tartozik az állam.
Pedig az nagyon nem mindegy, hogy a "nemlétező árnyékhatalom"-nak mennyivel tartoznak.
R.András
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 05. 23:22 | Sorszám: 759
Meg vannak véve kilóra !
gajo
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 05. 23:00 | Sorszám: 758
Japán 266%, akkor miért ijesztegetnek az eladósodással?
R.András
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 05. 21:32 | Sorszám: 757
Már régóta mondom: kövessük Észak-Korea példáját !

Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor...
De szabadok vagyunk!
gajo
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 05. 19:30 | Sorszám: 756
Régebbi meghatározása az államadósságna:

Idézet:
Pénzügyi fogalmak
Államadósság


Az államadósság a kormány adósságának összessége egy adott országban. Az államadósság a kormányzati hierarchia különböző szintjeiről adódik össze, mint például az helyi, vagy önkormányzati, a szövetségi és a központi irányítás tartozásaiból. Az államadósságba beletartoznak a hiteladósságok is, valamint az állami vállalatoktól (hazánkban a MÁV és BKV gyakran emlegetett ebben a témában) átvett hitelek is. Hazánkban az Államadósság Kezelő Központ menedzseli az adóssággal kapcsolatos teendőket és az állampapír-kibocsátást. Névleges törlesztésnek nevezzük azt az adósságtörlesztést, amely újabb hitelek felvételéből törleszt.


A 2008-as felmérések alapján a legnagyobb államadóssággal Zimbabwe rendelkezik, ahol a GDP 259,4%-ára rúg az adósság. Második Japán 173%-kal, Magyarország a 16. helyen áll 68,6%-kal. A lista több tagját lásd: CIA - The World Factbook


A magyar államadósság 2012 végén 78,6 százaléka volt a gazdasági teljesítményének.


http://ecopedia.hu/allamadossag
pandala
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 04. 21:42 | Sorszám: 755
".... Erről a pénzről hosszú évekig nem született döntés, bár Magyarország továbbra is szeretné visszakapni, ezért évről évre felmerül valamilyen megoldás. Még 2008-ban Phenjan azt ajánlotta fel, hogy Budapest engedje el az adósság 90 százalékát, a maradékot, azaz több mint félmilliárd forintot pedig természetben, ginzenggyökérben fogadja el. Erre Budapest nemet mondott. Azután 2014-ben került elő ismét a tartozás kérdése, de megállapodás nem született. " höhh ....
pandala
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 04. 21:37 | Sorszám: 754

https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/eszak-korea-milliardokkal-tartozik-magyar ...
pandala
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 04. 21:32 | Sorszám: 753
ja mint ahogy nálunk volt
csak az ottani Fekete Jánosnak van ... ))
R.András
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 04. 21:13 | Sorszám: 752
Észak-Koreának nincs adóssága ?
gajo
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 04. 20:18 | Sorszám: 751
Ha nincs az a bizonyos háttér, akkor kinek, vagy minek tartozik a világ?

https://hu.tradingeconomics.com/country-list/government-debt-to-gdp
R.András
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 04. 18:24 | Sorszám: 750
Hamis érv az összeesküvés-tagadás
A nyugatias modernitás társadalomszerveződési rendszerében a hatalom mindig elrejtőzni törekszik, hiszen ha „nem látható”, akkor úgy gyakorolhat korlátlan befolyást, vagyis úgy ellenőrizhet mindent és mindenkit, hogy őt senki nem ellenőrizheti, hiszen ő „nincs is”, és ami „nincs” azt sem ellenőrizni, sem választani nem lehet. Az ezt lehetővé tevő hatalomtechnikai műveletek után már csak arra van szükség, hogy eleve megbélyegezze azokat, akik szóvá tenni merészelnék, hogy ez a „nem létező” szuperstruktúra mégis létezik.

„A beszédtérben összeesküvés-elmélettel vagy gyűlöletbeszéddel vádolnak meg mindenkit, aki fel meri tételezni azt, hogy a háttérhatalmak beavatkoznak életünkbe” – rögzítette Bogár László közgazdász professzor. Őt kérdezte a Gondola.

– Professzor úr, a fősodor sajtó megpróbálja nevetségessé tenni azokat, akik összeesküvéseket sejtetnek. Ám többek közt André Kostolany nemes nyugalommal írt olyan tőzsdei összeesküvésekről, amelyek óriási károkat okoztak, igaz, az összeesküvők a végén majdnem mindig megbuktak. Miért erőltetik görcsösen az összeesküvés-tagadást pont azok, akiknek elődei az Auróra cirkáló jeladó lövését is beépítették összeesküvésükbe?

– Olyan korban élünk, amelyben a tény, igazság, valóság fogalmai azért válnak súlytalanná, üressé, a szó szoros értelmében „semmit mondóvá”, mert a globális média gigantikus hatalmi gépezete ma már bármilyen valóság legyártására képes, vagyis a „globális valóságipari művek” emberek százmillióit tudják az általuk konstruált hamis valóságban tárolni. Mindez egy eddig elképzelhetetlen mélységű diktatúrát jelent, mert, ha az alávetettek számára a nekik „legyártott” hamis valóság az életük „természetes” kerete, akkor lázadni sem fognak, hisz vágyaikat és szükségleteiket is ez a gépezet állítja elő, pontosan úgy és azt kapják tehát, amit ez a gépezet „szükségletként” generált számukra. A nyugatias modernitás társadalomszerveződési rendszerében a hatalom mindig elrejtőzni törekszik, hiszen ha „nem látható”, akkor úgy gyakorolhat korlátlan befolyást, vagyis úgy ellenőrizhet mindent és mindenkit, hogy őt senki nem ellenőrizheti, hiszen ő „nincs is”, és ami „nincs” azt sem ellenőrizni, sem választani nem lehet. Az ezt lehetővé tevő hatalomtechnikai műveletek után már csak arra van szükség, hogy eleve megbélyegezze azokat, akik ezt szóvá tenni merészelnék, vagyis el kell érniük, hogy mindenki, aki fel meri tételezni, hogy ez a „nem létező” szuperstruktúra mégis létezik, az automatikusan tudatlanként és/vagy gonoszként tételeződjék. Vagyis mindenki, aki gyanakszik arra, hogy talán mégis csak létezik egy ilyen szuperstruktúra, az összeesküvéselmélet-gyártóként és/vagy gyűlöletbeszélőként legyen elítélhető az uralkodó beszédtérben. E szuperstruktúrának a léte azért evidencia, mert egy most már közel nyolcmilliárd embert és kétszáz országot magába foglaló hihetetlenül komplex rendszert, ami a világ, demokratikus módszerekkel irányítani teljes képtelenség. A demokrácia egyébként már mint fogalom is önellentmondás, René Guénon ismert művének címét idézve „a mennyiség uralma a minőség felett”.
René Guénon – wikipedia
A „szabadság és egyenlőség”, mint hamis jelszavak mögött a destruktív indulatok „szabadsága” és a degeneratív szellemi kiüresítés „egyenlősége” húzódik meg. E hihetetlenül komplex globális rendszer működésének valóságos összefüggéseiről nagyon keveset tudunk, magát a „valóságos valóságot” megragadni lényegében lehetetlen. Teljesen kiszolgáltatottak vagyunk, hisz csak történeteket hallunk a valóságról, ám hogy ezek a történetek miről és milyen értelmezési keretbe ágyazottan szóljanak, azt e szuperstruktúra rejtett tematizációs és értelmezőhatalmi gépezete határozza meg. Számos jelentős történés esetében azonban annyira nyilvánvaló. hogy a rájuk vonatkozó uralkodó magyarázat a legelemibb logikai összefüggésekkel is szembe megy, hogy a nyilvánosság beszédtereiben spontán módon alternatív értelmezési rendszerek épülnek fel, és e szuperstruktúra urai ilyenkor beszélnek összeesküvéselmélet-gyártásról. Pedig csak annyi történik, hogy az általuk képzett értelmezéshatalmi vákuumba elkezdenek beáramlani az alternatív világmagyarázatok. Persze ezekben az esetekben is pusztán spekulációkról van szó, legtöbbször inkább egy negáció a végeredmény, vagyis addig tudunk eljutni, hogy az és úgy biztos nem történhetett meg, ami és ahogy a hivatalos verzió uralkodó narratívájában szerepel. A Kennedy-gyilkosság vagy 2001 szeptember 11. esetében ez nyilvánvaló, de az ennél sokkal kisebb léptékű történések, például egyes közszereplők látványos bukásai mögött is felsejlik a „csináltság”, vagyis hogy e „nem létező” szuperstruktúra „műhelyeiben” készülhetett a forgatókönyv. A globális angol szlengben talán ezért használják a csináltságra a „manufactured” kifejezést. A spekulációinkra épülő alternatív elképzeléseinket sokszor nem alaptalanul érezzük talán helytállónak, de a dolog lényegéből adódóan a valóságos valóság szinte soha nem válik láthatóvá. Nem jön el az „apokalipszis”, ami az antik görög nyelvben azt jelentette, hogy „amikor lehull a lepel”. A lényeg azonban sajnos az, hogy „nem látunk rá” erre a szuperstruktúrára, hiszen mint a neve is mutatja „szuper”, vagyis „felső”, következésképpen ő mindig lát minket, de mi soha nem láthatjuk meg őt. Akik láthatók, azok egészen bizonyosan csak bábfigurák, közvetítők, végrehajtók, „bérgyilkosok” bármilyen magas pozíciót is töltenek is be a formális világban.

– A világ politikusai hivatalosan nem mondhatják ki, hogy döntéseik mögött nem mindig a választói felhatalmazás áll, hanem háttérérdekek kiszolgálása. Senki sem balga ingyen – a háttérérdekeket jelentős korrupciós pénzért szolgálják ki. Már évekkel ezelőtt lista került nyilvánosságra azokról az európai politikusokról, akik atlanti tőzsdespekulációs forrásokból titokban javadalmazást kapnak. Ám letartóztatásokra nem került sor, sőt azóta is kontinentális magaslaton – vagy városrész-vezetői székben – ülnek a korrumpáltak. Hogyan lehet eljuttatni minél több európai polgárhoz a leleplező információt?

– A társadalom újrateremtési folyamatok hétköznapi koordinációját ellátó lokális uralmi struktúrák reprezentánsai eleve egy satuba születnek bele, ahol az egyik oldalon valóban ott van a választói felhatalmazás nyomása, de a másik oldalon ott van a világot irányító „nem létező” szuperstruktúra nagyon is létező nyomása is, és természetesen ez mindig sokkal erősebb, mint a formális legitimitást biztosító választói akarat. Nagyon leegyszerűsítve: a globális hatalom eleve saját tulajdonának tekint minden lokalitást, vagyis mindössze letermelhető erőforrásmező számára a világ minden országa és régiója. Erre a logikára építve azt várja el a helyi uralmi elitektől, hogy engedelmesen működtessék ezeket a globális erőforrás szivattyúkat, adott esetben még akkor is, amikor ez más az adott lokalitás önújrateremtését létében veszélyeztetti. Ezt részben fenyegetéssel, részben „édesgetéssel” igyekeznek elérni, ez utóbbit szokás korrupciónak nevezni, és formálisan akár büntethető is volna, de erre szinte soha nem kerülhet sor, hisz maga az egész jogrend, és az azt működtető személyek és struktúrák eleve e szerveződési mód kiszolgálóiként lettek megalkotva, és ezzel a kör bezárul.
„Édesgetés”... – s-ge.com
A „valóságos valóság” ezt a képet mutatja, de mivel, ahogy már említettem, a globális média véleményhatalmi gépezete éppen azért jött létre, hogy e valóságos valóság elé egy olyan hamis valóságot illesszen, ami ennek éppen az ellenkezőjét sugallja, így a jobb sorsra érdemes választópolgárok valóságos valóságról való informálása roppant nehéz és hálátlan feladat. Sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a valóságos valóságot bemutatni kívánó személyek és intézmények kerülnek bajba egy ilyen leleplezés során, semmint hogy a globális hatalmat cinikus gátlástalansággal kiszolgáló helyi uralmi struktúrák pusztítására derülne fény.

– A lobbiknak olyan intézményrendszerek álltak az élére, mint maga az Európai Bizottság vagy éppen az Európai Parlament. Csakhogy az Európai Bizottságban magyar és még három V4 tag is tevékenykedik! Az Európai Parlamentben nem több, mint hatszáz olyan személy ül, aki Európa-ellenes érdekeket képvisel. Ám az EU-ban félmilliárd ember él, és ezek túlnyomó része normalitáspárti. Hogyan lehet megvédeni őket az abszurditás jól megszervezett törpe minoritásától?

– A magát demokráciának nevező lételméleti képtelenség valójában nem a többség uralma (soha nem volt és nem is lesz az), hanem egy magát jól megszervezni képes kisebbség alig korlátozott uralma az önmagát megszervezni képtelen többség felett. Ennek az abszurditásnak tragikomikus példája a bolsevikok esete, akik ugyan „többséginek” nevezték el önmagukat (ezt jelenti a bolsevik szó), miközben mulatságosan jelentéktelen szeletét alkották az akkori orosz politikai spektrumnak. Az európai integráció uralmi struktúráinak tényleges irányítása ugyan mindig is ennek a nem létező globális hatalmi szuperstruktúrának a kezében volt, de a kilencvenes évekig Nyugat Európa egy szociokulturális „kirakat” volt számukra, így mindent igyekeztek megtenni, hogy a keleti periféria népei számára minél vonzóbb legyen az ott működő társadalomszerveződési modell. Miután azonban a „rendszerváltás” nyomán Kelet- és Közép-Európa már szabadon lerabolható erőforrásmezővé vált, ez a kirakatfunkció hamar elenyészett. A 2008-as globális „álság-válság” során például már az addig magát történelmi nyertesnek érző déli periféria brutális kifosztása elég drámai módon mutatta meg e fordulat erejét és mélységét. A PIGS rövidítés egy akronima, aminek önálló értelme is van, azt jelenti „disznók”, pedig mindössze Portugália, Itália, Görögország és Spanyolországra utal, disznóknak minősítve őket, akik maguknak köszönhetik sorsukat, és akiket egyetlen évtized alatt a két évtizeddel az előtti pozíciójukba löktek vissza.
PIGS – cooperativecity.org
Az ilyen brutális fordulatok csak úgy vihetők végbe zavartalanul, ha lényegében cinikus bérgyilkossá teszik az Európai Unió legfelsőbb uralmi struktúráit, ami lényegében megtörtént, illetve, ahogy az angol mondja „is in progress” (folyamatban van). Ma valóban csak Közép-Európában vannak szervezett, akár a lokális politikai többséget is uralni képes struktúrák, amelyeknek van némi reflexív viszonya ehhez a degeneratív folyamathoz, nagy kérdés, hogy ez vajon elég lehet-e egy európai szintű fordulathoz. A magyar választások kimenetele döntő hatással lehet erre a drámai folyamatra.

Molnár Pál
gondola

... https://gondola.hu/cikkek/121371-Hamis_erv_az_osszeeskuves-tagadas.html
R.András
Olvasta: 3 | Válasz | 2022. január 04. 10:39 | Sorszám: 749
Francia EU-elnökség: azonnal lekerült a Diadalívről az uniós zászló
Huszonnégy órán belül kapitulált Emmanuel Macron francia köztársasági elnök környezete: a hatalmas közfelháborodás nyomására eltüntették az Európai Unió zászlaját a párizsi Diadalív alól. A 12 csillagos zászlót úgy rakták ki az óév végén, hogy eltávolították onnan az ismeretlen katona sírjára kitűzött francia nemzeti trikolórt. E fiaskóval indult a maga elé nagy vállalásokat kitűző francia uniós elnökség. Elemzők nem tartják kizártnak, hogy ezt a szerepvállalást erősen befolyásolhatja az a két választás Franciaországban, melyre 2022 első fél évében rendeznek meg.

Akár „szerencseszám” is lehetne ez: 1959 óta éppen a 13. alkalommal tölti be Franciaország az Európai Unió elnöki posztját. Kérdéses, hogy mi valósulhat meg az Emmanuel Macron köztársasági elnök által megfogalmazott, nagyszabású, merésznek mondható elnökségi koncepcióból: áprilisban elnökválasztás, júniusban parlamenti választások következnek Franciaországban, s ez jelentősen csökkenti az ország uniós ügyekben érvényesíthető mozgásterét –jegyzi meg a Le Monde.

A lap hozzáteszi: a Covid–19 omikron változatának berobbanása pedig keresztülhúzza a francia elnökség napirendjét, melynek keretében 400 találkozót ütemeztek be Franciaországban: januárban online konferenciák helyettesítik ezeket a programokat.

„Erős, szuverén” – vagy úgymond „digitálisabb, környezetbarátabb” Európa? Érezhetők a hangsúlyeltolódások Macron szuverenista és az új német kancellár, a szociáldemokrata Olaf Scholz globalista, a nemzetállamiságot nyílt ellenszenvvel kezelő, a saját útját járó Európa gondolatát háttérbe helyező felfogása között. Scholz viszont 2022-ben a G7 elnöki tisztét tölti be. Kérdéses egyelőre, milyen esélyekkel száll pástra Európa vezető szerepéért az éppen elnököt váltó Franciaország.

A hagyományos német–francia vetélkedés mellett az atomenergiát zöldenergiaként elismertetni igyekvő Macron nem véletlenül keresett szövetségeseket Budapesten, a hasonló energiakoncepciót megvalósító Magyarországon. Macron az EU-elnökség előtt a V4-ekkel kijelölte az elnökség Közép-Európa-politikájának fő vonalait.
Reformok – belső használatra?

Macron magasra tette a lécet az EU francia elnöksége előtt: „2022 legyen az európai fordulópont éve!” – így köszöntötte szilveszter éjjelén, boldog új évet kívánva, a franciákat. Az elnökségről korábban, egy december 9-i nyilatkozatában így fogalmazott: a cél, hogy „Európát a világban hatalmassá, teljesen szuverénné és sorsának urává tegyük”.

Macron bátortalanul elmerészkedett még odáig is, hogy a schengeni övezet reformját szorgalmazza annak érdekében, hogy jobban megvédjék az európai határokat a migrációs válságokkal szemben – ez utóbbi téma ugyanis a francia elnökválasztási kampány középpontjában áll majd. Egyértelmű tehát: az államfő csöppet sem lesz szívbajos, minden további nélkül fel- és kihasználja az EU-elnökséget a francia belpolitika elnökválasztási küzdelmeiben. Szintén a Le Monde teszi hozzá: Macron még mindig nem jelentette be hivatalosan indulását a következő elnöki mandátumért.

Nem is kicsit, szintén „belső használatra” szánt terve Macronnak, hogy az EU-elnökság időszakában kezdeményezné a költségvetési szabályok – a híres, hírhedt maastrichti kritériumok – felülvizsgálatát is.

Ismert: az 1993-ban életbe lépett úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumok szerint az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál, az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál. Csakhogy 1999 óta a gazdasági és monetáris unió több tagállama, köztük Németország és Franciaország is megsértette a konvergenciakritériumokat – büntetést azonban nem kaptak ezért. Franciaország számára, mely az unió vezető államai közül talán a legerőteljesebben lóg ki e téren a sorból, a kritériumok kifejezetten kínos kötelezettséget jelentenek, a legkevésbé sem véletlen tehát a kérdés fölvetése éppen a jelöltsége meghosszabbításáért harcba szálló (vagy legalábbis azt lebegtető) francia elnök számára.
Egy zászló mind felett

A 2009-es cseh elnökség óta másodszor fordul elő, hogy az EU soros elnökségét betöltő tagállam bojkottálja az uniós zászló kitűzését.

„Emmanuel Macron nem szereti Franciaországot!” – jelentette ki a LR, a Köztársaságiak (a francia parlament legerősebb jobboldali pártja) politikusa, Éric Ciotti azt követően, hogy a francia EU-elnökség okán már december 31-ére eltávolították az ország egy fontos nemzeti jelképét: a párizsi Diadalív alatt, az ismeretlen katona sírjára kitűzött nemzeti zászlót.

Bár a francia zászló nincs egész esztendőben kitűzve a Diadalív alá, a francia EU-elnökséget prezentálandó, otromba hibát követtek el – minden bizonnyal Macron környezetében. A nyilván „túltolt” igyekezetben szedhették le az éppen a Diadalív alatt lengő francia trikolórt, s helyette az Európai Unió zászlaját tűzték ki.

Az, hogy kizárólag az európai zászlót tűzzük ki az ismeretlen katona sírjára, sérti mindazokat, akik elestek a hazáért – fogalmazott Éric Ciotti, aki a francia RTL, az LCI és a Le Figaro című lap közös műsorának vendége volt.

A Le Figaro idézi a Köztársaságiak elnökjelöltjét is: még az egyébként liberális húrokat pengető Valérie Pécresse is felháborodott – mint ez Twitter-bejegyzéséből kiderül – amiatt , hogy a Diadalív alatt nem az EU és Franciaország, hanem kizárólag az EU-zászló látható. Az LR elnökjelöltje így ünnepélyesen megkérte Emmanuel Macront, hogy „állítsa vissza háromszínű zászlónkat Európa zászlója mellé”. Eric Ciotti keményebben fogalmazott. Azzal vádolja az államfőt, hogy ő „nemzeti identitásunk eltörlésének elnöke”. „Európai vagyok, de elsősorban francia” – fogalmazott Ciotti.

A máskor megosztott jobboldal, melynek sorain belül a Köztársaságiak rituális gyakorisággal határolódnak el a másik konzervatív párttól, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléstől (RN), az egykori Nemzeti Front (FN) utódpártjától, most kivételesen egységes fellépést produkált.
Sok lúd…

„Felháborít, hogy a francia zászlót az Európai Unió zászlója váltotta fel a Diadalív alatt, az ismeretlen katona sírja fölött. Ez a provokáció sérti azokat, akik Franciaországért harcoltak. Kérem Emmanuel Macront, állítsa vissza nemzeti zászlónkat!” – írta Twitter-bejegyzésében a Marine Le Pen, az RN elnökjelöltje. A politikus jelezte, hogy a kérdésben az államtanácshoz fordul, követelve a zászló kihelyzéséről szóló döntés felfüggesztését. Határozott hangnemben reagált és felháborodását fejezte ki az elnöki posztért szintén induló Eric Zemmour is.

Macron kormányzata 24 óra alatt kapitulált: január 2-án már arról írtak a lapok, hogy – egyetlenegy nap után – eltávolították az uniós lobogót a Diadalív alól. A francia sajtó esetenként, más országok balliberális sajtótermékei szakmányban ontották ettől a perctől kezdve azt a dezinformációt, hogy az uniós zászló eltávolítása a szélsőjobboldal nyomására történt. (Egyéni interpretációjukban ezek a sajtótermékek a konzervatív pártok és politikusok egy részét, így Le Pent és Zemmourt aposztrofálják „szélsőjobboldalinak”, ám ezúttal a jobboldal gyors és erőteljes, egységes fellépése ért el eredményt – a szerk. )

Az Élysée-palota, a köztársasági elnök hivatalanyilatkozatot adott ki, eszerint már eleve csak december 31-ére és január 1-jére tervezték a zászlókitűzését. Kormányzati forrásokra hivatkozva több lap arról is írt, hogy akár vissza is kerülhet a francia zászló, ám ennek időpontját nem jelölték meg.

Emlékezetes, hogy – hazafias érzelmeit és Csehország erőteljes nemzeti identitását is kifejezendő – Václav Klaus 2008-ban, a 2009-ben kezdődő cseh EU-elnökség előtt kijelentette: nem fog uniós zászló lobogni a prágai Hradzsin felett a jövő év első felében sem, amikor Csehország lesz a szervezet soros elnöke. Klaus korábban sem volt hajlandó felvonni a 12 csillagos lobogót a cseh nemzeti identitást kifejező prágai vár területén. Azt mondta: amíg ő Csehország elnöke, a nemzeti zászlón kívül semmiféle más lobogót nem tűr meg a Hradzsinban.
... https://gondola.hu/hirek/281802-Francia_EU-elnokseg__azonnal_lekerult_a_Diada ...
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...