| Téma: Világ-árnyékkormány |
|
| gajo |
|
Ez a rovar egy nagy előérzékenyítő! |
|
| R.András |
|
 Davos: duma és dilemma
Színpadrendezés a világmagyarázáshoz – ap/Marcus Schreiber
A média nem a valóságot tárja elénk, hanem egy történetet mesél el a valóságról, amely történetnek vagy van
köze a valóságos valósághoz, vagy nincs – fogalmaz Bogár László.
Az elmúlt héten újra összeült a világ látványelitje Davosban. Mert ami világunkban látható, az többnyire csak azért mutatja meg magát, hogy eltakarja a valódi látványt, vagyis hogy elterelje a figyelmet arról, ami „láthatatlan”, mi több, valójában nem is létezik, legfeljebb a magamfajta összeesküvés-elméletekkel bíbelődők számára.
Davos csak egyike, bár az elmúlt néhány év során talán a legtöbb figyelmet önmagára irányító globális beszélgetőhálózatoknak, amelyekkel az a célja a világot ténylegesen irányító, „nem létező” erőnek, hogy általa tegye egyértelművé azt, hogy mi is az uralkodó társadalmi valóság. Vagyis hogy miről és mit kell gondolnia annak, akinek kedves az élete.
... https://gondola.hu/cikkek/124362-Davos__duma_es_dilemma.html |
|
| R.András |
|
|
Az akkumulátorgyárak építését támadja az LMP |
|
|
| R.András |
|
BBC-dokumentumfilmet tiltott be India
A brit hírtelevízió olyan feljegyzéseket is bemutatott, amelyek szerint Modi magatartását annak idején nyugati diplomaták és a brit kormány is bírálta, az egyik kormányzati jelentés szerint a zavargások "hordozták az etnikai tisztogatás minden jegyét".
Modi elnököt sokan azzal vádolják Indiában, hogy állítólag bűnrészes volt a 2002-ben, a nyugat-indiai Gudzsarát államban kirobbant zavargások során elkövetett erőszakos cselekményekben, amelyek azután törtek ki, hogy 59 hindu zarándok meghalt egy felgyújtott vonaton. A tűzvészért az állam muszlim lakosságát okolták. Ezt követően csaknem ezer muszlim halt meg erőszakos cselekményekben az államban, Narendra Modi ekkor Gudzsarát állam kormányzója volt. Emiatt a rendőrséget azzal vádolták, hogy tétlenül nézte az erőszakot, Modit pedig azzal, hogy nem tett eleget a muszlim kisebbség védelmében. Narendra Modi tagadta az ellene felhozott vádakat, az indiai legfelsőbb bíróság pedig 2013-ban kimondta, hogy nem volt elegendő bizonyíték a felelősségre vonásához.
A dokumentumfilm betiltását több indiai ellenzéki politikus is elítélte, cenzúrával vádolva a Modi-kormányt. Mahua Moitra, az ellenzéki Trinamul Kongresszus Párt képviselője Twitter-oldalán tette közzé a film egy részletét, a bejegyzéshez pedig azt írta: "szégyen, hogy a világ legnagyobb demokráciájának császára és udvaroncai ennyire bizonytalanok".
... https://gondola.hu/hirek/295531-BBC-dokumentumfilmet_tiltott_be_India.html |
|
|
|
|
| R.András |
|
 Einstand
Bár még nem látjuk a háború utáni új békerendszer körvonalait, de mivel Oroszország
jelentősen meggyengül, így a birodalom számára egy legalább ilyen szintig legyengített
Németország látszik a legmegfelelőbbnek – írja Bogár László.
... https://gondola.hu/cikkek/124310-Einstand.html |
|
| R.András |
|
A ma gyakran woke-nak nevezett jelenség sikerrel szerzett hegemón befolyást a fősodorbeli
kulturális és oktatási intézmények, sőt a vállalati szféra irányítása felett. A Nyugat-ellenes
kultúrharcosok konzervatív ellenfelei feltűnően képtelenek voltak saját normáik és értékeik
fenntartására. Az elmúlt ötven évben éppenséggel csaknem minden fontos csatát elveszítettek.
Ám az utóbbi időben és különösen az elmúlt egy évben a kultúrharcok már nem annyira egyoldalúak.
Amint nyilvánvalóvá váltak a transzgenderizmus groteszk következményei, az iskolai indoktrináció,
valamint az, hogy a dekolonializációs mozgalom mindenből faji kérdést csinál, a véleménynyilvánítás
szabadságát pedig támadások érik, egyre több ember jutott arra a következtetésre, hogy nem
hagyhatja többé figyelmen kívül az életformáját érő fenyegetést.
Az emberek életformáját ért támadásra adott válasz egyelőre még védekező, de legalább egyre
több és több ember áll ki, és jelzi: számolni kell vele.
Európában, ha az Egyesült Államokban nem is, sokan készek világosan szembeszállni a
transzgenderizmus ideológiájával és gyakorlatával. Szülők az Atlanti-óceán mindkét oldalán
elkötelezettséget mutattak, hogy megvédjék gyermekeiket a számos iskolát uraló indoktrinációs
rendszertől. A legfontosabb fejlemény azonban a populizmus befolyásának töretlen növekedése.
A különböző populista mozgalmak választékán keresztül az emberek végre a hangjukra lelnek, és
egyre magabiztosabbnak érzik magukat abban, hogy elutasítsák a társadalmi elitek világnézetét.
A The Guardian szerkesztői is visszhangozzák már a tényt, miszerint a kulturális és a politikai
elit többé nem tudja elhallgattatni azokat, akik nem értenek egyet a véleményével.
... https://gondola.hu/cikkek/124307-Donto_szakaszhoz_er_a_kulturharc.html |
|
|
| R.András |
|
A nemzetközi dollároligarchia számára Kína a hosszútávú főellenség
Kína ipari fejlődését az önfinanszírozó és a köztulajdonban történő beruházás társadalmasított formája jellemzi. A beruházás tehát egy államilag szabályozott piacgazdaságba történik.
Az amerikai demokráciát a pénzoligarchia által privatizált gazdasági infrastruktúra, egészségügy és iskolaügy jellemzi. Kína viszont azért autokratikus a neoliberális globalisták számára, mert az alapvető szükségleteket államilag támogatott árakon elégíti ki.
Az ukrán-orosz háborúval befejeződött Európa amerikai gyarmatosítása. A NATO-Európa országai valamennyien az Egyesült Államok csatlós államai. A Nyugat hegemón államának, amely maga is a nemzetközi dollároligarchia uralma alatt áll, az érdekei különböznek a NATO tagállamok alapvető szükségleteitől és érdekeitől. Az amerikai protektorátust képező NATO-Európa csatlós államainak a felső uralkodó osztálya is a Nyugat egésze felett a főhatalmat gyakorló nemzetközi dollároligarchia. Ezt az oligarchiát szolgája ki a kozmopolita, nemzet- és erkölcs-közömbös nemzetközi bürokrácia. Ez a bürokrácia, amely a közvetlen hatalmat gyakorolja Európában, tudatosan kiválasztott, és felnevelt személyekből áll, és minden NATO-csatlós államban hasonlóan gondolkodik. A tervszerű kiválasztás és kiképzés, valamint vezető pozícióba helyezés az oka annak, hogy Európa szinte minden államában ez a vezető réteg, szervilis lakáj módjára, engedelmesen kiszolgálja a világuralmat gyakorló nemzetközi pénzoligarchiát.
A jelenlegi, immáron a végét járó, de még létező egypólusú dollárvilágrend hegemón hatalma az Egyesült Államok még a most folyó, II. hidegháború előtt gondoskodott az őt engedelmesen kiszolgáló bürokrata, vezető kasztnak a kiválasztásáról és felneveléséről, de nemcsak a tágan értelmezett Nyugat országaiban, hanem keleten is, beleértve Oroszországot és Kínát is.
Az sem közismert, hogy ez a világ-hegemón miként hajtotta végre ennek a szervilis nemzet- és erkölcs-közömbös bürokráciának a sikeres felnevelését és pozícióba állítását az Európai Unióban és a NATO-ban. Még kevésbé tud a világ közvéleménye arról, hogy a világ-hegemón ezen feladatot már keleten is végrehajtotta, beleértve Kínát is. Sokan nem tudnak arra választ adni, hogy miként lehetett azt a teljes egyhangúságot és egyöntetű szervilis magatartást létrehozni, amely ma például a brüsszeli vezető hatalomgyakorlókat jellemzi.
A nemzetközi dollároligarchia mintegy háromszáz éves tapasztalattal rendelkezik, és több módszert is szakszerűen alkalmaz az őt kiszolgáló neoliberális-bürokrata uralkodó réteg, az uralkodó osztály kiválasztására és hatalomba helyezésére. Ez a bürokrata réteg, amely szervilisen kiszolgálja az államok feletti dollárpénz-oligarchiát, garantáltan kozmopolita, komprádor, kollaboráns, neoliberális, globalista, nemzetellenes, és minden létező erkölccsel szemben közömbös. Nemcsak a nemzetállamot és a nemzeti szuverenitást ellenzi, de az alul lévők, vagyis az emberiség 99%-ának érdekvédelmét is.
2022-ben is kevéssé ismertek a hatalmat közvetlenül gyakorló bürokraták kiválasztásának és pozícióba helyezésének a módszerei. Az elektronikus és nyomtatott sajtó, illetve a globális tömegtájékoztatás egésze a dollároligarchia tulajdonában van. Ez tette lehetővé, hogy a közéletben a hazugság világkorszaka kerüljön uralomra. Most folyik az elektronika, a kibernetika és az informatika világszintű tulajdonba vétele, és az emberiség tudatának a befolyásolására történő intenzív alkalmazása. Az előbbiek lényegében ismertek.
Nem ismert azonban, hogy az így tágan értelmezett tömegtájékoztatás, vagyis a mass-media után felgyorsult egy már korábban megkezdett folyamat, amelynek eredményeként 2022-re már nemcsak a tágan értelmezett Nyugat és a legyarmatosított Európa országaiba, de a Kelet legfontosabb államaiban is ezen dollároligarchia beépült a felső szintű oktatásba, és a tudományos intézményekbe. Hogyan sikerült ennek a dollároligarchiának meghódítani az egyetemeket és a tudományos intézményeket? Ez különösen fontos a gazdaságilag egyre erősödő és a dollároligarchia egypólusú világuralmát a több pólusú világuralomra törekvésével veszélyeztető Kína esetében.
Már említettük, hogy a dollároligarchia világuralmának a legfőbb veszélyeztetője és ezért a hosszútávú főellenségnek tekintett Kína. Ezért válaszolni kell arra a kérdésre, hogyan vette és veszi át napjainkban Kína felsőoktatásának és tudományos intézményeinek az irányítását. Már most előre bocsáthatjuk, hogy ez a lopakodó, de rendkívül hatékony módszer sikeresen gyengítheti, bomlaszthatja belülről a kívülről már méretei miatt sem legyőzhető óriási államot. Már eddig is számos sinológus és Kína-szakértő adott le vészjelzéseket. Az egyik ilyen nagyon megalapozott, konkrét és bizonyított tényeken alapuló vészjelzést Thorsten Pattberg adta le. Ő egy, a tübingeni egyetemről Kínába került tudós-kutató, aki több évtizeden át közvetlenül tapasztalta azt, amiről 2022 november 28-án az interneten is olvasható írásában beszámolt.
A Kínai Népköztársaságban jelenleg 1400 millió ember él és ebből elvileg bárki jelentkezhet a társadalomtudományokban legjobbnak tekintett kínai felsőoktatási intézménybe, a Peking Egyetemre. Ezt a lehetőséget sokan kipróbálják. A szervilis bürokráciának kívánatos kiválasztás már a felvételi rendszernél elkezdődik. Vannak a kiválasztottak, akik Pattberg elnevezése szerint „metának” minősülnek. És vannak az elutasítottak, akik viszont „infrának”. A meta, bármely elitegyetemre, az esetek többségében minden felvételi vizsga nélkül is bekerülhet. Ezek a meta-személyek nem tekinthetőek eleve gonosznak, de a többi emberhez úgy viszonyulnak, ahogyan a jó gazda, az állataihoz. A gazda gondoskodik az állatairól, de soha nem tekinti őket egyenlőnek. Ezt, a meta azért tudja megtenni, mert nincs erkölcse, ezért erkölcsi gátlása sincs.
Sokan nem tudják, hogy a Peking Egyetem nem áll a kínai hatóságok, vagy a Kínai Kommunista Párt ellenőrzése alatt. Az egyetemre jelentkező, „nemkívánatosokat”, akiket „infrának” minősítenek, teljesíthetetlen felvételi vizsgákkal kényszerítik a távozásra. Ezzel már ki is szűrik őket és nem lehetnek a vezető réteg tagjai. Ezzel szemben a meták pedig csak besétálnak a legjobb egyetemekre és válogathatnak a legjobb tudományos kutatóintézetek között. Ki minősülhet metának? Természetesen az, akinek van ajánló levele, amely szerint valamilyen téren egy kiválóság, egy kitűnőség, vagyis beírhatja a pályázatába, vagy az ajánlólevelébe azt, hogy „Excellence”. Az ilyen minősítés azonban nem csak azt jelenti, hogy az illető jó atléta, vagy kitűnő csapatjátékos valamilyen versenysportban. Az igazán jó ajánlás az, hogy az illető eltölt kisebb-nagyobb időt neves nyugati egyetemen, mint az Oxford, a Cambridge, Harvard, MIT, Yale, Princeton, Georgetown Egyetem, vagy a Stanford. Ez a felvételiztetők számára azt jelzi, hogy az illető már a neoliberális globalizmusnak elkötelezett. Ez azt is jelenti, hogy alkalmas arra, hogy a kozmopolita világuralmat gyakorló, pénzoligarchiát kiszolgáló szakértő legyen, vagyis a helyi hatalmat gyakorló bürokrata osztályhoz tartozzon.
Peking másik nagy egyetemén, a Tsingua University-n jelentette ki Mark Zuckerberg, egy nyilvános diákgyűlésen, hogy mi, amerikaiak kontrolláljuk a felsőoktatást Kínában. Hozzátette, hogy például a Peking Egyetemet a kibernetika és az informatika segítségével összekapcsolták a Stanford és a Harvard portálokkal. A Tsinguat pedig a Schwarzmannal. „Új társadalomtudományt építünk titokban, nem látható módon, az orrotok alatt.” Zuckerberg azt is hozzátette, hogy a kínai felsőoktatás ellenőrzésében fontos szerepe van a bankoknak és annak, amit ő „Big Tech”-nek nevezett.
Az egyetemről az extrém nehéz felvételi vizsgákkal eltávolított fiatal kínaiak társadalmilag halottnak számítanak. A tudatában deformálódott alsóbb osztályhoz tartoznak. Nagyon figyelemre méltó, hogy a Peking Egyetemen például olyan világhírű személyek is tanítottak, mind Hans Küng, Noam Chomsky, Henry Kissinger és például Madeleine Albright, aki Clinton elnök kormányában az utolsó külügyminiszter volt, és aki arra a kérdésre, hogy vajon megérték-e a szankciók iraki gyerekek százezreinek a halálát, külügyminiszterként (1997-2001) azt felelte: „Úgy gondolom, ez nehéz döntés, de az árat megérte megfizetni.”
Madeleine Albright már nem él, de a hozzá hasonló gondolkodású nyugati oktatókkal tele vannak az olyan egyetemek is, a Peking Egyetemen és a Tsingua Egyetemen túl, mint a Sanghai University magánegyetem és a Sanghai International Studies University, de még az olyan állami egyetemen, mint a Jiao Tong, lehet Chinese Studies, vagy International Policy Studies kurzusokat felvenni. Ezeknek az oktatói rendszerint két évenként váltják egymást.
Tegyük fel a kérdést, hogy valaki mondjuk egy Madeleine Albright tanár vezetése alatt készíti el a PhD dolgozatát, az ilyen személyből milyen gondolkodású vezető lesz a „kommunista párt diktatúrája alatt nyögő” Kínai Népköztársaságban? A Magyar Nemzet 2022. november 30-i cikke szerint Sanghajban és Pekingben, majd pedig a dél-kínai Kantonban is, már nemcsak a Covid-korlátozások feloldását, hanem egyenesen Hszi Csin-ping elnök lemondását és az országot több mint hetven éve irányító Kínai Kommunista Párt távozását is követelték. A tüntetésekben mindig meghatározó szerepük van az egyetemistáknak.
Pekingben, 1989. május 28-tól június 6-ig a színes forradalmak két szakértője, Gene Sharp és Bruce Jenkins közvetlen közelről kísérte figyelemmel a pro-demokrácia mozgalmat. A megfigyelés és kapcsolattartás szerepét Gene Sharp számára Robert Helvey ezredes és munkatársai látták el. A hónapokon át tartó pekingi diáktüntetést végülis a kormányzat, fegyveres erőszak alkalmazásával elfojtotta, 1989. június 4-én. Gene Sharp és Bruce Jenkins, de ide sorolhatjuk Robert Helvey ezredest is, a színes forradalmak legfőbb szakértői voltak az Egyesült Államokban és tudományos munkásságuk ezen a területen bontakozott ki. A színes forradalmak eme két szakértője folyamatosan konzultált a tüntető diákok vezetőivel, és résztvevőként figyelhették meg az egyre nagyobb méreteket öltő napi tüntetéseket. Ezek végülis a Tiananmen téren (a Mennyei Béke terén) értek véget, ahol véresen leverték a tüntető diákokat.
Az a mód, ahogy 2022. novemberében a Covid tüntetéseket próbálják kormányellenes, rendszerváltó tüntetésekké átalakítani, arra utal, hogy az a dollároligarchia, amely észrevétlenül vette át a kínai felsőoktatás vezetését, esetleg egy színes forradalmat készít elő. A hosszútávon főellenségnek számító Kína, belülről sokkal hatékonyabban gyengíthető, mint kívülről, és ha sikerül a dollároligarchia szolgálatában álló értelmiségi réteget mozgósítani a kormányellenes tüntetések sorozatára, azok elvezethetnek egy pekingi színes forradalomhoz és még rosszabb esetben egy Kínán belüli polgárháborúhoz.
Még nem történt említés arról, hogy mi a helyzet a magyar felsőoktatással és a magyar tudományos intézményekkel. Erről még csak szubjektív véleményt tudtam alkotni: A rokonságomban és ismeretségi körömben lévő több szülő is elmondotta, hogy gyermeke, mielőtt egyetemre ment, a magyar nemzeti önrendelkezés és szuverenitás támogatója volt, és átlagos nemzeti elkötelezettségű magyar fiatalnak számított. Egy-két év egyetemi tanulmány után viszont nemzet-közömbös, neoliberális nézeteket valló, kozmopolita fiatalokká váltak. A globalizmus támogatóivá, akikkel ők, a szülők, sem tudtak már szót érteni. Ez csak egy kis jel arra, hogy a nemzetközi dollároligarchia észrevétlenül a magyarországi felsőoktatásba is kiépíthette pozícióit.
Drábik János, 2022 november 30.
... www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02qhFi5e6ZjRbe8UGjcRJFi1AbwrNj ... |
|
|
| R.András |
|
 Hazánk gazdasága új növekedési pályára állhat
Mára egyértelművé vált, hogy a következő évtizedben a Magyarország előtt álló legnagyobb stratégiai kihívás az, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el – fogalmaz Orbán Balázs.
... https://gondola.hu/cikkek/124252-Hazank_gazdasaga_uj_novekedesi_palyara_allha ...
Kommentár: Nem, no, never !  ... Fenntartható visszafejlődés kell ! |
|
| gajo |
|
Idézet:
"Mit kíván a magyar nemzet ?"
KONZULTÁLNI |
|
|
| gajo |
|
|
No! Ez olyan mint a "magyar emberek"! |
|
| R.András |
|
|
Cselekvőképes: beszámítható, tisztában van a tetteinek következményeivel. |
|
| gajo |
|
Volt máe kasza a kezedben? Kaszáltál is?
Idézet:
1.2.§ A gépi fűnyírásról
A gépi fűnyírás: zajszennyezés.
A fűnyíró gép előállítása, üzemeltetése, elemésztése: környezeti teher.
A nyírt gyep: merénylet a biodiverzitás (a mezei vadvirágok és a köztük élő állatok) ellen.
A gépi fűnyírás: negatív végösszegű játszma ― energiát fektetünk be, hogy az állatok számára értékes energiaforrást pocsékba daráljuk.
A nyírt gyep: sekélyes, őrmesteri esztétika.
A vadvirágos rét: költői esztétika.
Hagyjunk föl a gépi fűnyírással !
Ha tetszik, a vadvirágos mezőre engedjünk legelni haszonállatokat és akkor nem viszi, hanem hozza a pénzt a városnak.
|
|
| gajo |
|
Mi az, hogy cselekvőképes? Gyerekettudcsinálni? Kamatottudszedni? Öregasszonyokatgyilkolászni? Ülniakocsmában?.......
|
|
| R.András |
|
A nép a "cselekvőképes állampolgárok összessége" !  |
|
| gajo |
|
|
Úgy gondolom ezt elkapkodtad! Már az első sorral kötözködni lehet! Ki/mi az a "Kedves Nép !"? |
|
| R.András |
|
 Kissinger Sees a Global Leadership Vacuum
Kissinger: Nagy baj, hogy a világot populisták és technochraták irnyítják államférfiak helyett
Az egykori amerikai külügyminiszter szerint a nagy és erős országok gyakran azt hiszik, hogy mindent megkaphatnak. Henry Kissinger 1957-ben megjelent első könyve, az „Egy helyreállított világ” lefektetett néhány alapgondolatot, amelyek mind a mai napig meghatározzák gondolkodását – olvasható a Wall Street Journal cikkében. Kissinger úgy véli, hogy egy adott időpontban csak néhány ember érti meg az életképes világrend bonyolult felépítését, és még kevesebben rendelkeznek a vezetéshez szükséges adottságokkal, hogy létrehozzák, megvédjék vagy megreformálják azt a kényes nemzetközi keretet, amely még a részleges békét is lehetővé teszi. A bonyolult nemzetközi rendszert kevesen értik meg.
Ami még rosszabb, hogy egy hatékony vezetőnek nem elég megértenie a nemzetközi rendszert. Kissinger úgy véli, hogy óriási szakadék tátong aközött a világ között, amelyet egy adott ország polgárai látni szeretnének, és aközött a világ között, amely ténylegesen lehetséges. A világ nem lehet olyan sinocentrikus, amilyennek a kínai közvélemény szeretné, nem lehet olyan demokratikus vagy éber, amilyennek sok amerikai szeretné, nem lehet olyan iszlám, amilyennek sok muszlim szeretné, nem lehet olyan érzékeny a fejlődési gondokra, amilyennek néhány afrikai és latin-amerikai ország szeretné, nem lehet olyan lenyűgözve a francia nagyságtól vagy csodálva a brit erkölcsi vezetést, amilyennek az ott élők szeretnék.
A nagy vezetőknek át kell hidalniuk a saját országuk közvéleménye és a nemzetközi diplomáciától elválaszthatatlan kompromisszumok közötti szakadékot.
Elég világosan kell látniuk a világot ahhoz, hogy megértsék, mi lehetséges és fenntartható, és képesnek kell lenniük arra, hogy meggyőzzék polgártársaikat, hogy elfogadják az elkerülhetetlenül gyakran csalódást okozó eredményeket. Paradox módon ez a feladat gyakran nehezebb egy olyan erős államban, mint Amerika, amely gyakran képes sok mindent elérni a világban, amit akar. A kis és gyenge országok megértik a kompromisszumok szükségességét; a nagy és erős országok gyakran azt hiszik, hogy mindent megkaphatnak.
Ez a fajta vezetés az intellektuális képességek, a mély képzettség és a politika olyan intuitív megértésének ritka keverékét foglalja magában, amely keveseknek adatik meg – véli az egykori külügyminiszter.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/pfbid02YAVxuLMsfAU8DWnZ3dhptoZRFPB3GhWqC ... |
|
|
| gajo |
|
adjunk erős (100 %-os !) fölhatalmazást a kormányunknak, hogy NE hívjanak le EU-s pénzeket (és be se fizessenek), NE vegyenek föl külföldről kölcsönöket és NE hívjanak ide külföldi "befektetőket" !
Élsz még.....? |
|
|