| Téma: Pilisi Lovagrend |
|
| R.András |
|
 Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökének búcsúbeszéde Kozma Imre atya temetésén:
"Az árvíz visszavonult, a száz éve nem látott áradás után egy hosszában kettérepedt, összeomlással fenyegető ház maradt. A ház előtt idős férfi ült a padon. Autó fékezett, egy római katolikus pap szállt ki, és odaült a férfi mellé. Az felnézett, és annyit mondott: köszönöm. A pap ezt válaszolta:
- Ezért jöttünk. Hogy segítsünk.
- Nem azt köszönöm, hogy segít, hanem azt, hogy megállt. Hogy … észrevett.
A szavak mintha elfogytak volna, de a két férfi hosszan szorította egymás kezét, míg ültek a szemerkélő esőben.
Kedves Imre atyától búcsúzó, Imre atyára emlékező közösség!
A bevezető mondatokban felvillanó pillanatfelvétel 2005 augusztusából, valahonnan Székelyudvarhely mellől való, a képen felbukkanó katolikus pap pedig Kozma Imre atya. Lovat venni indult Nyárádmagyarósra, hogy a Nyikó menti szörnyű árvíz pusztítása után reményt és lehetőséget vigyen az embereknek. Lóért ment, de ha már ott volt, templomot álmodott a maroknyi katolikus közösséggel. Két éve ebben a templomban zárta gyémántmisés hálaadó zarándoklatát.
Ha volna elég időnk, nagyon sok ilyen pillanatfelvételt tudnánk még felidézni. A képeken láthatnánk Imre atyát a zugligeti templom előtt a keletnémet menekültek körében, a romániai forradalom alatt és után útnak indított segélyszállítmányokkal, a délszláv háború éveiben Vinkovciban és Eszéken a kórházból kimenekített sebesültekkel, vagy éppen az ostromlott Vukovárt körbezáró szerb hadsereg katonái között, miközben Raseta tábornokkal a városban maradt ötezer civil evakuálásáról egyeztet. Láthatnánk a szenvedő Kárpátalján és a magára hagyott Vajdaság utcáin emberekkel beszélgetve, vagy a Szigetköz égető kérdéseiről barátokkal értekezve. De láthatnánk hajléktalan emberekkel karácsonyt ünnepelve, cigány emberek panaszait hallgatva, az Irgalmasrendi Kórház kórtemeiben utolsó vígaszt nyújtva és sok-sok képen idős és fogyatékos emberek körében. Láthatnánk a Szent Péter Bazilikában Benedek pápát köszöntve vagy a Szent Márta Házban Ferenc pápával beszélgetve vagy a Országházban kitüntetés átvétele közben. És láthatnánk távoli földrészeken, Betlehemben palesztin orvosokkal tárgyalva, Srí Lankán a cunami után, Pakisztánban a földrengés túlélői között, afrikai nyomortelepeken épített, ivóvizet szolgáltató központoknál. Mi a közös ezekben a képekben? Az, ahogyan Imre atya jelen volt az emberek között. Nem idegenként. Nem segítőként. Nem hivatásos jóemberként. Aki találkozott Imre atyával, erősebb emberként élte tovább az életét. Mert az igazi jelenlét nyomot hagy. És ami talán még fontosabb: engedi, hogy nyomot hagyjon benne a sóvárgó világ.
Azt a fajta jelenlétet, ami az élet nehéz vagy felemelő pillanataiban egyaránt Kozma Imre atya sajátja volt, legtöbben az 1989-ben megszülető Magyar Máltai Szeretetszolgálat megjelenéséhez kötik. A történet azonban sokkal korábban kezdődött.
Imre atya 1940. június 4-én született a szigetközi Győrzámolyban. Június 4-én. Éppen 20 évvel a drámai nap után. Nem csak a név kötelez, ez esetben a dátum is.
Imre atya egyéves korában elvesztette édesapját, így nagyapja lábainál nőtt fel, rengeteget tanulva a világ egyszerű, de örökérvényű igazságairól. És nem lehet úgy beszélni róla, hogy ne emlékeznénk meg édesanyjáról, Panni néniről, aki az alfa és az omega volt. Imre atya 1958-ban, az ’56-ot követő legsúlyosabb megtorlások idején vonult be a szemináriumba, tanárain keresztül láthatta a „földalatti egyház ragyogását”. Pappá szentelése után Dorogon lett káplán, majd rövid zugligeti kitérő után a pesti ferenceseknél építi fel a híres és a hatalom szemében félelmetes, egyetemistákból szerveződő közösségét. Büntetésből újra Zugligetbe kerül, immár plébánosként. Ott kereste fel őt Csilla von Boeselager asszony és az akkor még emigrációban élő magyar máltai lovagok maroknyi csapata. Ez a pillanat már a Magyar Máltai Szeretetszolgálat történetének kezdete is egyben.
Zugligetben volt egy hely, volt egy helyünk… ahová jó volt megérkezni. Ahol a nevünkön szólítottak. Ahol nem akartak megváltoztatni, de gyorsan kiderült, hogy mennyi jó van bennünk. Minden hibánk és bukásunk ellenére is hittek bennünk és egy idő után már mi is magunkban és a többiekben. Számon tartottak. Mindig volt közösen elvégezhető dolgunk. Ahogy Imre atya sokszor mondta: teltek az éveink, nem csak múltak. Nem volt módszere. Jelen volt. A jelenlétnek nincs módszertana. És igen: nyomot hagyott…
Aki volt olyan szerencsés, hogy Imre atya hittanóráira járhatott, három – sokszor idézett -alapvető leckét biztosan elsajátított. Az első, hogy a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat. A második, hogy a szeretet sok bűnt eltakar. A harmadik pedig úgy szólt, hogy kockázatvállalás nélkül nincs élet.
A kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat.
Az első lecke azt jelentette, hogy Imre atyához nem lehetett „csak úgy” hittanra járni, hanem mindenkinek nagyon konkrét karitatív feladatot kellett vállalnia. És mi jártunk a mozgássérültekhez, az elfekvőkbe, nagycsaládok gyerekeire vigyáztunk, vagy ruhát válogattunk a pincében. De tévedés lenne azt hinni, hogy közben Imre atya nem tanított. Megszerettette velünk az Evangéliumot, közel hozta a bibliai képeket, emberarcúvá tette a tanítványokat és megértettük, hogy Jézus követése nem a barokk festmények világa. Az egyik legemlékezetesebb tanítása volt, amikor az angyali üdvözletről beszélt nekünk. Máriáról, a kicsi lányról, aki igent mond és aki Gábriel távozása után végtelenül egyedül marad és rettegni kezd, mert tudja hogy senki sem hisz majd neki. Még József sem… És mi nagyon megszerettük ezt a Máriát! Az Ő igenjének a megértése jelentette az alapját mindannak, amire Imre atya tanítása épült.
És gyakorlat volt az oltárszolgálat is. Ott állni vele az oltár körül, ministránsként. Mennyire jó volt! Főleg hétköznap esténként, amikor többen voltunk ministránsok, mint a hívek, ő pedig szóról szóra, mozdulatról mozdulatra bontotta ki a szentmise csodáját.
A szeretet sok bűnt eltakar
A második tanítás arról szólt, hogy nem szabad várni a jócselekedetekkel. Nagy kísértése az embernek, hogy előbb megjavul, aztán majd utána, ha már méltó lesz rá, jót tesz másokkal. Imre atya meggyőzött minket, hogy ne várjunk. Hogy a bűneink felismerése bőven elég az induláshoz. Amikor gyónni mentünk, azzal fogadott mindig, hogy: de jó, hogy itt vagy! És az éppen aktuális bűneink elmormolása után hosszú beszélgetés következett. A lehetőségeinkről, a belénk teremtett erőről, a többiek iránti felelősségről és az elajándékozható életünkről. „Mid van, amit nem kaptál?” – kérdezte sokszor szent Pállal. És gyakran idézte Bubert: „Az ember nagy bűne nem az, hogy vétkezik. A kísértés nagyon erős, ő pedig nagyon gyönge. Az ember nagy bűne az, hogy minden pillanatban Istenhez fordulhatna, de nem teszi.” És mi kezdtük megsejteni a lényeget. És új életek és új hivatások születtek. A zugligeti hittanosok közül több mint húszan választották a papi vagy szerzetesi hivatást.
Kockázatvállalás nélkül nincs élet
A harmadik lecke arra figyelmeztetett, hogy ha mindig számolgatunk, és az esélyeket latolgatjuk, akkor soha nem indulunk el az úton, mert az mindig túl kockázatosnak tűnik majd. Ebből a tanításból tettek vizsgát azok a fiatalok, akik ott álltak Imre atya mellett 1989. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigiliáján, amikor a kelet-német menekültek megjelentek a templom kertben. És persze velük együtt a Stazi is. Úgy álltunk ott, mint a tanítványok a Galileai tó feletti domboldalon az öt kenyérrel. Nagyjából nekünk is öt kenyerünk volt, mégis 48 ezer embert láttunk vendégül három hónap alatt.
Közben megtapasztaltuk, hogy a csodák nem a csodavárókkal, hanem a cselekvőkkel történnek.
És ez az öt kenyér szaporodik azóta is a Magyar Máltai Szeretetszolgálatban és az Irgalmas rendben, itthon és a határainkon túl egyaránt.
Kedves Imre Atya!
Amikor ezeket a sorokat írni kezdtem, azt vettem észre, hogy életemben először tegezlek. Még sosem tudatosodott bennem, hogy a halottainkat, amint a szenteket is, tegezzük. Mintha a halállal nemcsak eltávoztál volna, hanem valamilyen csodálatos módon közelebb is kerültél volna hozzánk. És most először fejezem be úgy a beszédet, hogy nem nézhetek ki Rád. Keresem azt a kicsi, alig észrevehető bólintásod, amit rendszerint megkaptam Tőled, valahányszor ünnepeiden köszöntöttelek, vagy valamelyik kitüntetésed átvételekor Rólad beszélhettem. Most először van, hogy amikor leviszem a hangsúlyt, nem jön látható üzenet.
Sajgó Szabolcs pap testvéred búcsúzásként ezt írta: nem elmentél, hanem belehaltál egészen az el nem múló Életbe, a teljesbe, amely felé mindannyian tartunk.
Igen, ahogy tanítottad: teljesen elajándékoztad magad. Belehaltál a szolgálatba, a naponta kimondott igenekbe, a végletekig feszített, mégis hatékony tékozlásba.
Köszönjük, hogy mindennek tanúi lehettünk!"
... www.facebook.com/zugligetiszentcsalad/posts/pfbid0a6ihSvMism2gm7pZtpNujrq5wAS ... |
|
|
| R.András |
|
Végső búcsút vettek Kozma Imre katolikus paptól
Végső búcsút vettek Kozma Imre katolikus paptól, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alapító elnökétől péntek délután a budapesti Szent István-bazilikában.
Az október 17-én elhunyt irgalmasrendi szerzetest családtagjai, egyházi vezetők, a kormány több tagja, a Máltai Lovagrend tagjai, a zugligeti plébániatemplom közössége, magyar és külföldi segélyszervezetek képviselői, a betegápoló irgalmasrend tajgai, tisztelői és követői kísérték utolsó útjára a zsúfolásig megtelt bazilikában.
A gyászmisén részt vett mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Áder János volt köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita.
A szertartást Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, a Máltai Lovagrend káplánja mutatta be. A főpásztor homíliájában kiemelte: Kozma Imre neve összekapcsolódott a rendszerváltás, a szabadság, a keresztény segítő szeretet fogalmával.
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke búcsúbeszédében úgy fogalmazott: "aki találkozott Imre atyával, erősebb emberként élte tovább az életét. Mert az igazi jelenlét nyomot hagy, és ami talán még fontosabb, engedi, hogy nyomot hagyjon benne a sóvárgó világ".
 Résztvevők Kozma Imre nyilvános gyászmiséjén a budapesti Szent István-bazilikában 2024. november 15-én. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi delegátusa életének 85. évében október 17-én hunyt el. |
|
|
| R.András |
|
 Gyászoljuk Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökét, aki ma hunyt el. Soha nem felejtjük el, hogy milyen nagy segítséget nyújtott a keletnémet állampolgároknak 1989-ben, amikor a budapesti Zugligeti Szent Család Plébánia kertjében menekülttábort alakított ki számukra. Mintegy 50 000 keletnémet menekült talált ott menedéket. Kozma Imre atya akkor Európa legnagyobb humanitárius segítségét hajtotta végre. Az NDK állampolgárainak megmentőjét a német állam érdemkereszttel tüntette ki. Kozma Imre nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az első követ kiüssék a berlini falból, ami végül Németország újraegyesítéséhez vezetett. Mottója ez volt: "Az ajtóm nyitva van előtted, de a szívem még inkább". Részvétünket fejezzük ki a gyászolóknak, és mindig hálásak leszünk Kozma atya szavaiért és tetteiért!
*****
Wir trauern um Pater Imre Kozma, Gründungspräsident des ungarischen Malteser Hilfsdienstes, der heute verstorben ist. Wir Deutschen werden nie vergessen, welche große Hilfe er den DDR-Bürgern im Jahre 1989 leistete, als er im Garten der Pfarrgemeinde der Heiligen Familie in Budapest Zugliget ein Flüchtlingslager eröffnete. Ca. 50 000 DDR-Flüchtlinge fanden dort Zuflucht. Pater Imre Kozma leistete damit die damals größte humanitäre Hilfe Europas. Der Retter der DDR-Bürger wurde dafür mit dem Bundesverdienstkreuz ausgezeichnet. Imre Kozma hat wesentlich dazu beigetragen, den ersten Stein aus der Mauer zu schlagen, was letztlich zur Wiedervereinigung Deutschlands führte. Sein Motto war: "Das Tor steht offen, mehr noch das Herz". Auch nach der Wiedervereinigung war Pater Kozma ein wichtiger Brückenbauer zwischen unseren Völkern und war immer ein gern gesehener und geschätzter Gesprächspartner. Wir sprechen den Hinterbliebenen unser Beileid aus und versichern, dass wir für die Worte und Taten von Pater Kozma immer dankbar sein werden!
... www.facebook.com/NemetNagykovetsegBudapest/posts/pfbid02kxxK3bND11Ks3kTJrsAr4 ... |
|
|
| gajo |
|
Szóval ez a négy pont az örök élet titka! |
|
| R.András |
|
(Nem-hülyék SE) - Irgalmas 3.rend alapszabály
Van 1 jó hírem és 8 milliárd rossz hírem, melyikkel kezdjem ?
A jó hír: találkoztam egy okos emberrel: az 5 éves unokám, nem akarja hogy meghaljak.
A rossz hír: 8 milliárd hülye.
Javaslat: alapítsuk meg a (Nem-hülyék SE-t) az Irgalmas 3.rendet.
Alapszabály:
1.) Ne égessük a pénzt: vezetékes internet + feltöltőkártyás mobil.
2.) Legfontosabb a mozgás: napi 1 óra séta + óránként x mp plenk.
3.) Második legfontosabb a vízivás: napi 2 liter.
4.) Evés: szerény reggeli, normális ebéd.
 |
|
| R.András |
|
 Jól figyelj ide, fiam... korlátokat nem szabok, mert annyi eszed már lehet, hogy nem mégy fejjel a falnak.
Ha tehát bevered a fejed, a te dolgod, ha bajba kerülsz, magadnak kell kilábalnod, mert esetleg nem lesz melletted senki. Annyira vállalkozz, amennyit elbírsz, és nekem hiába nyivákolsz,
ha elvágod a kezed, vagy elrontod a gyomrod. Ez mind a te magánügyed. Úgy vélem: csak így tanulsz meg a magad lábán járni, és pontosan rájössz majd, hogy mit lehet és mit szabad.
Fekete István
... www.facebook.com/kulturaholgymegallo/posts/pfbid02ksyVFAgBZz5eWzMA3o4FtKGcFKM ... |
|
|
| R.András |
|
2. Bernát testvér, Szent Ferenc első társáról
Szent Ferenc első társa az assisibeli Bernát testvér volt, aki az alábbi módon tért meg.
Szent Ferenc, bár jó ideje szakított már a világgal, akkoriban még világi ruhát hordott, és az önsanyargatástól sápadt és megviselt arccal járta az utcákat. Önmagát megvetve, külsejét annyira elhanyagolta, hogy sokan eszelősnek nézték, rokonai csakúgy, mint az idegenek gúnyt űztek belőle, s mint afféle hóbortost kővel meg sárral hajigálták. Ő pedig türelmesen szenvedte el a bántalmakat, és mintha süketnéma lenne, ügyet sem vetett a gúnyolódásra.
Így történt, hogy Bernát úr, Assisi városának egyik legelőkelőbb, leggazdagabb és legbölcsebb polgára megfigyelve Szent Ferencet, eltűnődött magában hősies világmegvetésén, a bántalmak elviselésében tanúsított mérhetetlen türelmén, meg azon, hogy az emberek fitymáló és ócsárló viselkedése nemhogy csökkentette, hanem még inkább növelte benne az állhatatosságot. Újra és újra elgondolkozva a dolgon, arra a következtetésre jutott: semmi esetre sem lehetséges, hogy Ferenc ne legyen birtokában Isten különös kegyelmének. Meghívta hát magához egy este vacsorára és éjjeli szállásra; Szent Ferenc pedig elfogadta a meghívást, és nála maradt éjszakára is.
És akkor Bernát úr eltökélte magában, hogy meglesi vendégének jámborságát, azért saját szobájában vettetett néki ágyat, ahol éjjelente mindig mécses égett. Szent Ferenc pedig, hogy észrevétlenül végezhesse imáját, a szobába lépve nyomban ledőlt az ágyra, és úgy tett, mintha máris aludnék. Kisvártatva Bernát úr is lefeküdt, s szörnyen horkolni kezdett, mintha azonnal elnyomta volna az álom. Szent Ferenc abban a hiszemben, hogy házigazdája csakugyan már első álmát alussza, fölkelt ágyából, és imádkozni kezdett. Szemét és kezét az égre emelve, áhítatos buzgalommal mondogatta: - Én Istenem! Én Istenem! - Miközben sűrűn hullottak könnyei, mind csak ezt ismételgette egészen a hajnal közeledtéig: - Én Istenem! Én Istenem! - Ezt mondogatta Szent Ferenc, mert egészen elmerült az isteni Fölség jóságának szemléletében és csodálatában, aki kegyesen megkönyörült a romlásnak indult világon, és szegényke szolgája,[9] Ferenc által kívánt gondoskodni a lelkek megmentéséről. És mert a jövendölés lelke, a Szentlélek megvilágosította elméjét, nyilvánvalóvá váltak előtte mindazok a nagy dolgok, amelyeket Isten általa akar cselekedni, s egyszersmind eléje tárult csekély erejének elégtelensége. Ezért hívta és esdette hát Istent, hogy mindenható kegyelmével, ami nélkül a gyarló ember semmire sem megy, pótolja, segítse és véghez vigye, amire ő magától nem képes.
Bernát úr pedig látva a mécsvilágnál Szent Ferenc ájtatos cselekedeteit, és alaposan megfontolva az ajkáról elhangzott szavakat, a Szentlélek indítására és sugallatára elhatározta, hogy új életet kezd. Reggelre kelvén, magához hívta tehát Szent Ferencet, és így szólt hozzá: - Ferenc testvér, én elszántam magam, hogy elhagyom a világot, és követlek téged mindenben, ahogy parancsolod. - Hallván ezt, Szent Ferenc igen megörült, ám így felelt: - Bernát Uram, amit mondasz nekem, oly nagy jelentőségű és súlyos dolog, hogy ehhez föltétlenül ki kell kérnünk a mi Urunk Jézus Krisztus tanácsát, könyörögve hozzá, hogy nyilvánítsa ki akaratát, és adja értésünkre azt is, hogyan fogjunk megvalósításához. Miért is menjünk el együtt a püspökségre, van ott egy derék pap, mondassunk vele misét, azután töltsük még imádságban az időt terciáig,[10] kérve a jó Istent, hogy a misekönyv háromszori fölnyitása által[11] jelölje meg nekünk a kedvére való utat, amelyet választanunk kell. - Bernát úr azt felelte, hogy nagyon jónak találja a gondolatot, úgyhogy mindjárt fölkerekedtek, és elmentek a püspökségre.
Miután misét hallgattak, és imádkoztak terciáig, Szent Ferenc kérésére a pap fogta a misekönyvet, keresztet vetett, és Jézus Krisztus nevében háromszor egymásután fölütötte. Az első fölnyitáskor azokra a szavakra pillantottak, amelyeket Krisztus a tökéletességre vágyó evangéliumi ifjúnak mondott: Ha te tökéletes akarsz lenni, menj el és add el, amid van, és add oda a szegényeknek, és kövess engem. A második fölnyitásra tekintetük azokra a szavakra esett, amelyeket Krisztus az apostoloknak mondott, amikor prédikálni küldte őket: Semmit se vigyetek magatokkal az útra, se botot, se tarisznyát, se sarut, se pénzt, így akarván figyelmeztetni őket, hogy megélhetésük gondját bízzák Istenre, s egyedüli törekvésük a szent evangélium hirdetése legyen. A harmadik fölnyitásnál Krisztus Urunknak ez a tanítása került szemük elé: Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem.
Akkor Szent Ferenc így szólt Bernát úrhoz: - Íme ez a tanács, amit Krisztus ad nekünk. Menj tehát és teljesítsd, amit hallottál. Áldott legyen a mi Urunk Jézus Krisztus, aki méltóztatott megmutatni nekünk az ő evangéliumi útját. - Erre Bernát úr elment, azonnal eladta mindenét, pedig fölöttébb gazdag volt, s az árát örvendező szívvel osztotta szét a szegényeknek, árváknak, zarándokoknak, a kolostoroknak és a kórházaknak. Szent Ferenc meg mindenben hűségesen és okosan segítette őt.
... https://www.ferencesek.hu/wp-content/uploads/vi.-asztf-virgoskertje-fioretti.doc |
|
| R.András |
|
 “If you wish to become a philosopher, the first thing to realise is that most people go through life with a whole world of beliefs that have no sort of rational justification, and that one man’s world of beliefs is apt to be incompatible with another man’s, so that they cannot both be right. People’s opinions are mainly designed to make them feel comfortable; truth, for most people is a secondary consideration.”
— Bertrand Russell, The Art of Philosophizing: And Other Essays (1968), Essay I: The Art of Rational Conjecture (1942), p. 7
The essays found in this book were written by Bertrand Russell during the Second World War. In those years the author was teaching philosophy at US universities, exercising a growing influence on America’s student population.
... www.facebook.com/photo/?fbid=985601592927658&set=a.280894120065079 |
|
|
| pandala |
|
Idézet:
Kísértet járt a Pilisben
2024. február 19. 16:03
Az erdő fölötti ködrétegen járkált, aztán nyomtalanul eltűnt.
A kísértet szerencsére csak egy optikai "csalódás" volt, nem valódi. Hétvégén örökítette meg észlelőnk a Pilisben tekergő köd fölött járva a hatalmas légköroptikai jelenséget. ....
https://www.idokep.hu/hirek/kisertet-jart-a-pilisben
|
|
| R.András |
|
Karikó Katalin a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagja
Ferenc pápa kinevezte Karikó Katalint, a BioNTech gyógyszeripari vállalat Nobel-díjas alelnökét a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává - közölte a szentszéki sajtóközpont szombaton.
A közlemény hangsúlyozza, hogy Karikó Katalin tudományos kutatásai vezettek az mRNS alapú vakcina kifejlesztéséhez, amiért 2023-ban orvosi Nobel-díjjal tüntették ki. Karikó Katalint munkásságáért számos rangos hazai és külföldi elismeréssel jutalmazták, 2020-ban neki ítélték oda először a Közmédia Év Embere Díjat.
A vatikáni székhelyű Pápai Életvédő Akadémiát 1994-ben II. János Pál pápa hozta létre. Az intézmény bioetikai kérdésekkel foglalkozik, melyek középpontjában az élet védelme áll. Az akadémia segítséget nyújt a pápai államnak a nemzetközi tudományos élettel, az egyetemekkel, kutatóközpontokkal való kapcsolattartásban. A Vatikán számára közvetlen információkat szolgáltat a legújabb technológiai és tudományos eredményektől.
Az akadémia legfeljebb hetven rendes tagból áll, akiket a pápa nevez ki öt évre. A kinevezést az ügyvezető tanács javasolja a jelöltek tudományos titulusai és szakmai hozzáértése alapján, valamint azért, mivel "hűséges szolgálatot végeznek minden egyes ember élethez való joga védelmében és előmozdításában" - olvasható az akadémia alapszabályában.
A világ különféle részeiből származó tagok nem mind katolikusok, vannak közöttük más vallásúak és ateisták is. Az akadémiának magyar levelező tagjai is vannak; Freund Tamás neurobiológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Kovács László etika professzor, az augsburgi egyetem rektorhelyettese.
A Pápai Életvédő Akadémia kétnapos plenáris ülése hétfőn kezdődik az ember szerepéről a mesterséges intelligencia korában. A találkozó résztvevőit Ferenc pápa fogadja.
... https://gondola.hu/hirek/307345-Kariko_Katalin_a_Papai_Eletvedo_Akademia_rend ... |
|
|
| R.András |
|
Okosbörtön
Magyarország, sőt Közép-Európa legkorszerűbb börtöne épül Csengeren, az ezerötszáz férőhelyes, high-tech okosbörtönben videóanalizáló és helymeghatározó rendszer is működik majd - mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Rétvári Bence a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán (BVOP) hangsúlyozta, Magyarország a világ húsz legbiztonságosabb országa közé tartozik, 2010 óta ötezerrel nőtt a fogvatartottak és éves szinten 280 ezerrel csökkent a bűncselekmények száma.
Az új büntető törvénykönyv Európa egyik legszigorúbb ilyen jogszabálya, ezért több bűnözőt és hosszabb időre juttatnak börtönbe a bíróságok, így nagyobb kapacitásra van szükség - folytatta az államtitkár, hozzátéve, hogy több börtön kibővült már, és az új, csengeri intézmény is fontos lépés azért, hogy a magyar emberek biztonságban érezzék magukat.
Az államtitkár kitért arra, hogy nem véletlen a helyszínválasztás, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei térségben a csengeri börtön mintegy hétszáz munkahelyet teremt, folyik a börtönőrök toborzása.
Úgynevezett "okosbörtönöket" 2018 óta építenek világszerte - ismertette Rétvári Bence, megjegyezve, már ma is vannak digitális elemek a hazai börtönökben, sok esetben ilyen eszközökkel zajlik a hozzátartozókkal való kapcsolattartás, a kihallgatás, ügyintézés.
A csengeri börtönben azonban olyan technológia lesz, amellyel a fogvatartottak útját teljes mértékben kontrollálni lehet, és a mesterséges intelligencia segítségével elemzik majd a viselkedésüket, arckifejezésüket. Ha nem a megszokott módon viselkednek, a rendszer jelzést küld a felügyelőknek, hogy fel kell készülni valamilyen rendkívüli eseményre - magyarázta az államtitkár. Hozzáfűzte, ez még biztonságosabbá teszi a fogvatartást, a szökési lehetőséget a minimálisra szorítja.
Biczó László dandártábornok, szakmai projektvezető beszámolt arról, hogy eddig több mint ezerötszáz önéletrajz érkezett a toborzókhoz, és 196 jelentkezőt már fel is vettek, jelenleg 172-en végzik a 14 hetes felkészítő tanfolyamot. Továbbra is várják az érdeklődőket, jelentkezni a csengeri toborzó irodában vagy a BVOP központi toborzó oldalán a gyereahuvosre.hu honlapon lehet, ahol a részletes feltételek is megtalálhatók.
A csengeri börtön átadása szeptember 30-án lesz - közölte Biczó László, aki elmondta azt is, hogy minden zárkában lesz "informatikai eszköz", így az elítélt zárt online csatornán tudja intézni az ügyeit, illetve naprakész információkhoz juthat adatairól, pénzéről, kérelmeinek elbírálásáról, munkabeosztásáról. Cél a papírmentesség, lehetőség szerint digitális adminisztráció lesz - fűzte hozzá a projektvezető.
Tájékoztatása szerint a börtönajtók kulcs nélkül, arcfelismerő rendszerrel működnek majd. A fogvatartottak száz százalékos foglalkoztatása érdekében lesz egy kétezer négyzetméteres munkacsarnok is.
A BVOP közlése alapján Csengeren a januártól várható körletfelügyelői illetmény eléri a havi nettó négyszázezer forintot, a jelentkezés minimális feltétele a szakmunkás végzettség. Az illetményen felül a hivatásos állomány tagjai cafeteriát, ruhapénzt, teljesítményjuttatást, albérleti és egyéb hozzájárulásokat is kaphatnak. A képzésben részt vevőket már az oktatás első napjától kezdve teljes fizetés illeti meg.
... https://gondola.hu/hirek/306762-Okosborton.html
Kommentár: Javaslatom, egy még okosabb bűnüldözési módszer: a bűnözőket ne börtönökben
őrizgessük. Kapjanak nyomkövető karperecet és otthonelhagyási tilalmat (kivéve azokat, akik
család elleni erőszak miatt vannak büntiben). A börtönöket alakítsuk át hajléktalanszállóknak ! |
|
| R.András |
|
Emberek !
Legyünk szíves, alakítsuk meg "Pilisi Világgazdasági Fórum" néven azt az operatív törzset,
akik okos pillangó-szárnycsapásainkkal megmentjük a végpusztulástól a Földet !
|
|
| R.András |
|
 Egy amerikai polgár huszonegy éves koráig nem fogyaszthat alkoholt. Tizennyolc éves koráig nem élhet nemi életet, de nyolc éves korában dönthet a nemi identitásáról.
Egy bűnözőnek több joga van, mint az áldozatának. Egy tanárának kevesebb joga van, mint a diákjának. Szótárunkba került a megélhetési bűnözés és szétvált az igazság és a jog.
Gyermekeinket féltjük a drogtól, de nem tudjuk milyen tartalmakhoz férnek hozzá a neten.
Féltjük a rossz társaságtól, de hagyjuk, hogy behálózza őket a Facebook.
A veszélyes hulladék szállítására és tárolására szigorú szabályok vannak, de a kereskedelmi tévéket senki és semmi nem korlátozza a társadalmat mételyező szenny és mocsok sugárzásában. Elszakadtunk a természettől és ezzel együtt elvesztettük természetességünket.
Ma már a vallásos ember is materialista. A karácsony bevásárló őrületté vált, a templomokat a plázák váltották fel. „Még soha nem volt az ember ennyire szabad.” Szabadon választhatunk a szupermarketek közül és dönthetünk, milyen terméket teszünk a kosarunkba, de eszébe ne jusson senkinek, hogy zárva tartsanak vasárnap.
Korunk prófétái és felkent papjai a motivációs trénerek. Hitről és szeretetről prédikálnak, de nem Istenben kell hinned, hanem önmagadban, nem a teremtett világ felé kell szeretettel fordulnod, hanem önmagad felé, nem az üdvösség a cél, hanem az anyagi világban való tobzódás.
A mobiltelefonok már kezdenek okosabbak lenni, mint felhasználóik.
Egy nemzet vezetőjét bárki bármilyen stílusban bírálhatja és szidhatja, le is válthatja, de próbálja meg egy kereskedelmi csatornával ugyanezt.
Mára már világos számunkra, hogy míg civilizációnk maximalizálta szellemi képességeink kiaknázását és olyan kényelmessé tette életünket, hogy az már kezd kényelmetlenné válni, lelkünk az antikrisztus zsákmánya lett.
Büszkék vagyunk világméretű Disney-Land-ünkre, jól kiszórakoztuk magunkat, most már le kéne állítani a ringlist, csakhogy mindnyájan rajta ülünk.
A lelke mélyén minden ember tudja, hogy ennek a valamikor szebb napokat élt Föld nevű bolygónak nincs gazdája. Aki azt hiszi, hogy a globalizáció megtorpan, mielőtt felemésztené kulturális és biológiai környezetünket, téved. Ne várjunk a cselekvéssel, hiszen a kőkorszaknak sem az vetett véget, hogy elfogyott a kő.
A Titanic süllyed, de vannak mentőcsónakok. A mikroközösségek válhatnak a józan ész, a természetközeliség Noé bárkáivá, reményt adva emberi mivoltunk megőrzésére.
Ami rendkívüli módon megnehezíti a ladikokra való átszállást, az a gigantikus méretűvé duzzasztott egónk. Civilizációnk olyan kényessé tette derék polgárait, hogy komfortzónájuk legcsekélyebb elhagyása is forradalmi indulatokat válthat ki. Persze korunkban a lázadás is a virtuális térre korlátozódik. Egy kényelmes fotelból a világháló valamely virtuális bilijében egetrengető viharokat vagyunk képesek korbácsolni indulataink korlátlan szabadon engedésével. Lehetőleg álnéven, vigyázva, hogy az általunk felkavart fekália nehogy ránk is fröcssenjen. Megváltoztatjuk a világot, majd ez a megváltozott világ változtat meg minket. Ez mára olyan sebességet ért el, hogy sokan azt sem tudják már, hogy fiúk-e vagy lányok, de ha mondjuk tudnák, azzal se mennének sokra, mert ki mondaná meg nekik, mit is kezdjenek ezzel a felismerésükkel, mihez igazodjanak, ha nők és mihez ha férfiak.
Hány meg hány mentőcsónakot láttam már elsüllyedni, mert senki sem evezett, mert össze-vissza eveztek, mert túl kevesen voltak, mert túl sokan voltak, mert nem tudták eldönteni, mi a helyes irány. Ennek ellenére itt állok én is, tökhéj ladikom orrában a háborgó tengert fürkészem és kérlelhetetlenül mutatom az irányt és könyörtelenül diktálom a tempót. Mögöttem erős és elszánt evezősök, férfiak és nők. Tudom, hogy nem vagyok különb náluk és hiszem, hogy nem bennem bíznak, hanem abban, amiben én is bízok.
Kassai Lajos
Kaposmérő, 2018. március 1.
Fotó: Sipos József (liget.ro)
... www.facebook.com/photo/?fbid=713300517481613&set=a.625439169601082 |
|
|
| R.András |
|
Pató Pál úrnak - ez 200 év távolából már tisztán látható - neki volt igaza.
A "progresszió" e 200 év alatt csutkáig lerabolta a Földgolyót. |
|
|
|
| R.András |
|
Vörösmarty Mihály: A MERENGŐHÖZ
Hová merűlt el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?
Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő képek réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton kereséd?
Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója, *
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.
Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,
Ki életszomját el nem égeté,
Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté.
Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek,
Megférhetetlen oly kicsin tanyán;
Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek,
Zajától felréműl a szívmagány.
Ha van mihez bizhatnod a jelenben,
Ha van mit érezz, gondolj és szeress,
Maradj az élvvel kínáló közelben,
S tán szebb, de csalfább távolt ne keress,
A birhatót ne add el álompénzen,
Melyet kezedbe hasztalan szorítsz:
Várt üdvöd kincse bánat ára lészen,
Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz.
Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát;
Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,
Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,
Egész erdő viránya csalja bár.
Maradj közöttünk ifju szemeiddel,
Barátod arcán hozd fel a derűt:
Ha napja lettél, szép delét ne vedd el,
Ne adj helyette bánatot, könyűt.
1843. február vége - március eleje
... www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse ...
*) Elavult tézis ! ... Helyesen: "Ábrándozás az élet megjavítója" !
Az ember aberrált agyszüleményeit (pl. gépi fűnyírás) jobb ha csak a fejében forgatja,
mint ha meg is valósítja ! |
|
|