| Téma: Magyar Unitus Teológiai Intézet ! |
|
| mpd |
|
|
A Fajok eredete a másik ilyen népszerű könyv. Bár olvasni senki se olvassa manapság, hivatkozni milliószám hivatkoznak rá. |
|
| Rendes Kis |
|
Nem mese.
Legenda.
A Szentíró ezt az üzenetet akarta nekünk átadni: Az anyagot az idea termékenyíti meg, abból születik az Ige.
Fölmérte, hogy ha ezt ilyen szárazon írja le, akkor ezt kb. annyian fognák olvasni, mint Marx Tőkéjét.
Ezért az üzenetet becsomagolta a Szentcsalád hálószobatitkait feszegető bulvársztoriba.
Bejött neki: a Szentírás a világtörténelem legnagyobb bestsellere lett.
Többet eladnak belőle, mint a Harry Potterből. |
|
| schlempe |
|
A MÁSODIK MONDATBAN FOGLALTAKKAL NAGYON EGYETÉRTEK.
Az elsőbéliekkel nagyon nem. Miért. Azért, mert "Mária szüzen szülése"--HITEM SZERINT LEGALÁBBIS--NEM(!) "LEGENDA".Mert a legenda az én olvasatombanm valamiféle valótlan--bár lehet hogy szép és tanulságos--MESE. A fenti dolog viszont NEM MESE--szerintem legalábbis nem! |
|
| Rendes Kis |
|
Eljutottunk oda, hogy megértsük, mit akar elmondani Mária szűzen szülésének legendája.
Az anyagot az idea termékenyíti meg, abból születik az Ige. |
|
|
| schlempe |
|
No, ez itt NAGYON OKOS ÉS BÖLCS HOZZÁSZÓLAS.
EHHEZ TISZTA SZIVBŐL GRATULÁLOK! |
|
| Rendes Kis |
|
Ezt a kérdést nem is olyan könnyű eldönteni.
A XX. századi fizikának pont ez volt a korábbi "masszív" materializmust megingató fölfedezése,
hogy az anyag nem annyira kőkemény "objektum", mint első ránézésre mondjuk egy szikla láttán
gondolnánk.
Minél erősebb nagyításban nézzük az anyagot, annál több űrt látunk benne.
Ahol pedig nem üres, ott sem biztos, hogy anyag van benne, lehet hogy csak energia.
Az energia pedig illékony, félúton van anyag és idea között.
Heisenbergék meg végképp betették a kaput a nagy magabiztosságnak azzal, hogy arra a kérdésre,
hogy mit látunk, a válasz döntően függ attól, hogy hogyan kérdezünk. |
|
| mpd |
|
Akkor már csak az a kérdés, hogy a tárgyak léteznek-e. Ha nem, akkor mi a bánatnak vannak egyáltalán, hogy illeszkednek a rendszeredbe?
Sunt lacrimae rerum, ahogy azt Liszt Mester egy zongoradarabba álmodta.
https://www.youtube.com/watch?v=aWaeS_wNfUY |
|
| Rendes Kis |
|
Ha az ember invesztál bele, hogy megértse: ugyanazt mondja, mint amit alant kifilóztunk, kissé bonyolultabban.
A létezést "csinálni" kell.
Aki/ami a létezést csinálja, az az alany.
Rengeteg létező van, de mind ugyanazt az egy Létezést csinálják.
Az egyetlen ingatag pont, hogy az abszolút Létezés metafizikai-e ?
Ha az ember görögül gondolkozik, akkor talán igen, de ha magyarul akkor szerintem nem.
Mert Istennek is van "természet"-e.
Szerintem az abszolút Létezés nem fizikai és nem metafizikai, hanem Egy. |
|
| mpd |
|
Hm-hm.
Többedmagával alapítója volt a Radix. Magyar Asztrológusok Fórumának (1990-1991), |
|
| mpd |
|
|
Ááááá, dehogyis, világos mint a Nap. |
|
|
| mpd |
|
Há' látom, nem könnyű tégedet hintába tenni!! nem most jöttél a hathúszassal!
Ez egy magyar szolipszista vagy hogymongyák megnyilatkozása. Gondoltam, hátha te érted.
Az Alanyba redukált Alany, aki nem is Alany többé, ez nagyon haladónak láccik. |
|
| Rendes Kis |
|
Azt hiszem, ezt nem teljesen saját kútfőből írtad ...  |
|
| mpd |
|
A filozófiai és filozófia-feletti szolipszizmus értelmében sok létező van, sok személy, sok ember – de Alany csak egy van. Én – mint személy – egy vagyok a személyek, emberek, a létezők között, de Alanyként (mint ‚subiectum’, mint ‚auton’, mint ‚Selbst’ – mint ‚Ich-Selbst’, mint ‚ātmā’ és mint ‚aham-ātmā’ egyedül vagyok az egész tudati létben. Egyszerre vagyok (s itt csakis az egyes szám első személyben való fogalmazás lehet helyénvaló) – személy és alany. Önmagamat csak a személyemből – mint a személyi identifikáció kiinduló pontjából – vezethetem vissza önmagamhoz mint Alanyhoz. Az Alanyba redukált Alany többé már Alanynak sem nevezhető: ez a metafizikai abszolútum, az abszolút metafizikum. |
|
| Rendes Kis |
|
Nem is kell.
Elég, ha a saját létezésedben hiszel. |
|
| mpd |
|
|
Nana. Még nem döntöttem el, hogy Te valóban létezel-e, vagy csak a képzeletem játéka vagy. |
|
| Rendes Kis |
|
Ezt már lentebb megbeszélgettük: hogy van és pontosan egy van.
Ő a Lét.
A Te léted és az én létem.
De kettőnk léte nem két lét, hanem csak egy. |
|
| mpd |
|
(Vagy egy sincs, de akkor meg annál inkább felesleges nevet adni neki)
Megintcsak az Első Polfizikustól kell idéznem: A szörnyeteg nincs, vagyis kettő van! |
|
| Rendes Kis |
|
Szerintem is: azokat a személyeket/dolgokat kell elnevezni, akikből/amelyekből több van.
Isten csak egy van. |
|
| mpd |
|
Istennek a nevét meg nem tudhatjuk. Hiszen ő nem közli velünk, kitalálni meg érdekes lenne.
A rajtam ugrándozó bolha se tudja a nevemet. |
|
| Rendes Kis |
|
Ha "isten" nem név (hanem foglalkozás), akkor Istennek nincs neve.
Ez nem föltétlenül baj.
Szerintetek ? |
|
|
| schlempe |
|
|
Érdekes, hogy Önök--az egyébként nagyon tiszteletreméltó-- Czakó Gáborra mennyire "orákulumként" hivatkoznak. Én nagyon tisztelem Czakó-t, de azért nem tekinteném Őt MINDEN TITKOK és TUDÁSOK ISMERŐJÉNEK. Feltételezem, Ő Maga tiltakozna "ez" ellen leginkább. |
|
| Rendes Kis |
|
Alant mondtam valami olyasmit, hogy a Létet Istennek nevezzük.
Pedig "isten" nem név, hanem foglalkozás.
Valahol (talán Czakó Gábornál) olvastam, hogy az "is" azt jelenti, hogy "ős", sajnos a "ten"
jelentését elfelejtettem.
Talán "ok" ? |
|