| Téma: Marx Károly prófétai habilitációja |
|
| Rendes Kis |
|
Válasz erre: http://forum.vectrix.hu/?f=2&t=10571&m=190
Valamék (Frigyes, Agost vagy Frigyes Agost) porosz király annyira szerette a hadseregét,
hogy vérzett volna a szíve, ha valami baja esnék.
Ezért olyan rettentő erősre fölfejlesztette, hogy senkinek eszébe se jusson megtámadni.
Ezt azért mondtam, hogy szemléltessem: az erőszakszervezetek nem okvetlenül jelentenek
vérontást.
Lenin elvtársék félig hajtották végre a proletárforradalmat: a vagyont elvették a régi
harácsolóktól, de nem testvériesen osztották el, hanem golyószóróarányosan.
Elfogadva tótumfaktum olvtárs érvelését, hogy a "marxizmus" és a "proletárdiktatúra"
fogalmakat Leninék beszennyezték, javasolom, hogy Marx úr tanait nevezzük keresztény-
szocializmusnak. |
|
| Rendes Kis |
|
 Redeeming Economics
Előadás modern közgazdaságtanról és a keresztény társadalmi tanításról: John D. Muellerrel
Csák János beszélget (Homolya Dániel programajánlója) www.facebook.com/events/566593156843359/
17 FEBR.
Érdekel
Holnap, 18:00 órakor · Párbeszéd Háza · Budapest |
|
|
| Rendes Kis |
|
Mindenkinek különböző szokása van arra, hogy az Úr Igéjét kövesse.
Hasznos eszköz lehet a napi igeszakaszt és elmélkedést tartalmazó
kalauzok követése. A tegnapi olvasmány és elmélkedés nagyon időszerű
gondolatokat tartalmaz, ajánlom olvasóink figyelmébe (Homolya Dániel):
Áldás a városban "Ha hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára, áldott
leszel a városban... 5Móz 28,2-3"
http://www.filologosz.hu/isten-igereteinek-tarhaza-uj-boritoval-1282
A város tele van sürgéssel-forgással, aki nap mint nap benne jár,
érzi, hogy ez mennyire felőrli az embereket. Csupa lárma, kavargás,
nyüzsgés, fájdalmasan nehéz robot: sok a kísértése, veszedelme és gondja.
De ha Isten áldásával megyünk oda, eltűnik a nehézségek éle. Ha áldásával
maradunk ott, örömet találunk kötelességeink teljesítésében, és erőt
kapunk feladataink elvégzéséhez.
Isten áldása talán nem tesz minket naggyá a városban, de megtart a helyes
úton; talán nem tesz gazdaggá, de megőriz becsületesnek. Legyen bár munkás,
tisztviselő, igazgató, kereskedő vagy elöljáró valaki, a város sok alkalmat
nyújt a hasznos életre. Ott jó halászni, ahol nyüzsög a sok hal, ott reményt
adó az Úrért való munka. ahol nyüzsög a sok ember. Lehet, hogy jobban szeretjük
a vidék csöndjét, de ha hivatásunk a városba szólít, azt is szeretni fogjuk,
mert tág teret ad munkálkodásunknak.
Ez az ígéret arra biztat, hogy várjunk jó dolgokat, legyen fülünk nyitott
az Úr szavának meghallására, kezünk kész rendelkezéseinek végrehajtására.
Az engedelmesség áldást hoz. A parancsolatok megtartásának ”jutalma bőséges”
(Zsolt 19,12).
 Isten ígéreteinek tárháza
Szerző: C. H. Spurgeon Kiadó: Evangéliumi Kiadó Méret: 106 x 150 mm Kötés: puhatáblás
... www.facebook.com/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g-%C3%A9s-kapitalizmus-111296975559632 ... |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Pontosan leírod a kapitalista társadalom betegségtüneteit.
Nem mondasz ellent Marxnak, hanem ugyanazt mondod, mint ő.
A kapitalista társadalomban az embernek önmagában nincs semmi értéke.
Az ember munkaerejének van értéke.
A munkaerőnek nem az abszolút értéke az érdekes, hanem a kizsákmányolhatósága.
Nem baj ha drága, mert sztár az illető, ha a fizetésének a többszörösét lehet rajta bekaszálni.
A munkanélkülieknek is van értéke, ők nyomják le a dolgozók bérét.
És, igen, a fedezet nélküli lufipénz, az infláció úgy jelenik meg a piacon, hogy nem adtak érte semmit cserébe. |
|
| Rendes Kis |
|
Mármint nem az a keresztényi, aki visszatartja a munkások bérét,
hanem az, aki a visszatartást rosszallja. |
|
| Rendes Kis |
|
Úgy látom, ez tökéletesen keresztény közgazdaságtani szemlélet.
A munkásnak nem adják oda a bérét, hanem egy részét félreteszik maguknak. |
|
|
| mpd |
|
|
Nagyot nézne Marx manapság akkor is, ha megtudná, hogy manapság vagyonok keletkeznek egyszerűen abból, hogy bizonyos bankok számítógépein néhány nullát hozzátesznek bizonyos számokhoz. Általában a szám végére, a tizedesvesszőnek szigorúan ELÉBE. |
|
| mpd |
|
Szerintem Marx nézetei velejükig elavultak.
Manapság a folyamatból minden további nélkül kiiktatható maga a munkás.
A tőke mindenféle hókuszpókusz nélkül is képes profitot termelni, egyetlen egy munkás kizsákmányolása nélkül is.
És ez még rosszabb, mert Marx idején, ha keveset is, de a munkás fizetést kapott. Ma meg, segélyt kap, ha kap. Mindenütt gépesítés van, és most figyelj, mert ez az én vattaúj elméletem:
A gépesítés gépek vagy betanított munkások alkalmazását jelenti. Tehát nem CSAK géppel, hanem emberi robotmunkával is lehet gépesíteni. A szalag mellett álló, egy dobozból kivett mütyürkét egy panelbe illesztő Homo sapiens sapiens ugyanis nem nevezhető munkásnak, sokkal inkább robot ő!!! Nincs szüksége semmiféle emberi képességre. Ha nem lenne olcsóbb a robotoknál, bármikor kiváltható lenne egy robottal. |
|
| mpd |
|
A tőke olyan érték, amely — bérmunkások kizsákmányolása révén — értéktöbbletet hoz. Marx szavai szerint „a tőke elhalt munka, amely vámpír módjára, csak azáltal elevenedik meg, hogy eleven munkát szív magába, és annál inkább él, mennél többet szívott be”. A tőkében a tőkésosztály és a munkásosztály közötti termelési viszony testesül meg, amely abban áll, hogy a kapitalisták a termelőeszközök és a termelési feltételek tulajdonosaiként kizsákmányolják a bérmunkásokat, akik értéktöbbletet hoznak létre számukra. Ez a termelési viszony, mint a tőkés társadalom minden más termelési viszonya, dolgok viszonyának formáját ölti, és úgy jelenik meg, mint maguknak a dolgoknak — a termelőeszközöknek az a tulajdonsága, hogy jövedelmet hoznak a kapitalistának.
Ebben áll a tőkefetisizmus: a tőkés termelési mód idején az a megtévesztő látszat keletkezik, mintha a termelőeszközök (vagy egy meghatározott pénzösszeg, amelyen termelőeszközöket lehet vásárolni) maguk rendelkeznének azzal a csodatevő képességgel, hogy tulajdonosuknak rendszeres munka nélküli jövedelmet hajtanak. |
|
| mpd |
|
|
Vagy teszem azt, "das Geld arbeitet". |
|
| Rendes Kis |
|
|
Az a kérdés, hogy mondta-e azt, hogy "a pénz dolgozik" ? |
|
| Rendes Kis |
|
|
Pedig nem ártana, mielőtt szapulnánk a munkáját, megtudni hogy mit is írt. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Marx Károly rendkívül szorgalmas volt, annyit írt, hogy csak na. |
|
|
| mpd |
|
|
Hát, lehet. Franc se tuggya ezeknél. Engelsz legalább látott működő üzemet meg dolgozott is néhanapján, nem úgy mint a végtelenül lusta cimborája. |
|
| schlempe |
|
|
Jómagam "ugatom" a marxizmust--Istennek hála, de! Én úgy tudom, hogy Engels volt a filozófus és Marx az állítólagos közgazdász zsidó. Lenin meg a politológus zsidó volt Lukács György meg az esztéta zsidó....Ám egytől egyig mind faragott pöcsűek vótak'--aszongyák. |
|
| mpd |
|
|
Franc se tuggya. Nemigen értett a témához, Engelsz írta a gazdasági részeket. |
|
| Rendes Kis |
|
Nem az a kérdés, hogy kimozdult-e a szobájából, hanem hogy támogatója volt-e a "gazdaságrák"
(a kamatprés) világpusztító ideájának. |
|
| mpd |
|
Nem kérdés hogy előbbit. Hiszen életében nem tett szerintem még egy sétát se a természetben.
Karosszékben bölcseket gondolni pedig csak a társadalomtudományokról lehet (arról se mindről, lásd MM esete amit múltkor vázoltam) |
|
| Rendes Kis |
|
|
Kérdés, hogy Marx úr profittudományt művelt-e vagy tisztességeset ? |
|
| mpd |
|
|
Mondtam már neked, hogy minden élőlény született közgazdász. Mérlegeli minden cselekedete előtt a költség-haszon viszonylatot. Az Engelsz-Fukuyama-Keynes-Matolcsy-Smith-Ricardo nevekkel fémjelzett eszmerendszer más, az a profit tudománya. |
|
|