| Téma: Zenekritika |
|
| Rendes Kis |
|
216 km, 2 óra 40 perc.
Nem az a gond: időm van, pénzem nincs. |
|
| mpd |
|
Tudod, mi az igazán jó? Ott van Pécsen ez a csodálatos terem, és ahelyett, hogy valami sznob elit használná fennforgásra, állandóan tele van egyszerű emberekkel. Nyugdíjas öreglányok, egészen hihetetlen, 60-as évekbeli, naftalinból kivett kösztümkékben, sok fiatal, farmerben, lányok ujjatlan pólóban, mindenféle emberek. Annyira jó látni, hogy ez bizony ténylegesen a kultúra terjesztése, mégpedig nem is holmi haknikon keresztül, hanem egyből a legmagasabb színvonalat nyújtva, igényesen!!! Hiszed vagy se, ez az előadás is BÉRLETES volt, csak a fennmaradó jegyeket lehetett megvenni.
Bérletes előadásra Kesselyák, meg Pusker, egy ilyen palotában, elképesztő.
Azt mondják, a klasszikus zenei előadások 90%-os kihasználtsággal mennek.
Ez mindent elmond. |
|
| mpd |
|
|
Egyébként, nemtom hol laksz, de fél kilenckor már kihajtottunk a parkolóból, tizenegyre a pestiek is otthon tudtak lenni. Az én jegyem 3990 Ft. volt. Ennyiért..... ingyen volt. |
|
|
| mpd |
|
Nos hát, megvolt.
Fekete Gyyula-darab érdekes, ahogy a beharangozó is mondja, ironikus és komoly elemeket is tartalmazó, kicsit populárisa átirata az eredeti, opera formájában írt műnek. Bevezetőnek jó volt.
Pusker kisasszony a jövő nagy ígérete szerintem, roppant átéléssel, precizitással, a megfelelő helyeken kiválóan ráérző dinamikával játszotta Mozartot, ahol kellett, csillogott, ahol kellett finom volt és visszafogott. Szép volt, jó volt. Ráadásnak egy Bach Largót játszott, az is szép volt.
Maga a Dante-szimfónia.....hát az hátborzongató, lúdbőröztető, helyenként döbbenetes, helyenként magasztos, az öttagú ütős-szekció fortissimójától a szoprán szóló gyönyörű pianojáig minden van benne.
Eleve lehetett látni a zenekarból, hogy itt nem akármi készülődik. Nyolc cselló, hat bőgő, két üstdob, egyéb ütőshangszerek, egy jókora létszámú zenekar már jelezte, hogy na most itten bele lesz adva minden.
Az első tétel (Inferno), az helyre tette az embert alaposan, főleg az eleje és a vége amikor bizony igénybe volt véve a fülünk. A Purgatórium fenyegető és reménykeltő végletek között, éppen visszafogottságával volt vészjósló, az ember ugye megmérettetik, de még nem tudja, mi lesz az ítélet.
Aztán a Magnificat..... gyönyörű, magasztos és fenséges.
Na most, a Kodály-központ páratlan akusztikájával ez az egészen súlyos, tömény zene hihetetlen hatással van a közönségre. Nem hiszem, hogy bármilyen űber-hifi hanghordozó még csak közelítőleg is visszaadná ezt az élményt.
A Pannon Fülharmónikusok megint bizonyították, hogy megfelelő karmesterrel klasszis zenekarként tudnak működni. Még azokat a századmásodperceket is helyre tudták tenni, amekkora eltéréssel érkezik a karzaton elhelyezkedő kórus hangja hozzájuk képest a színpad elé. Nagyon-nagyon komoly feladat ez a szimfónia, de kiválóan megoldották!!!
Na persze, könnyű egy zenekarnak, ha Kesselyák dirigálja őket, mondhatni, dehát ez a mű nem könnyű sehogysem.
Egyszóval, csodálatos előadás, remek program, világszínvonalú zenekar és szólisták (az első darabban a zongora epizódszereplő, de erre a kis szerepre sem akárki ugrott be: Holics László zongoraművész, a szimfónia szopránját meg Váradi Júlia énekelte)
Meg hát a Kodály-központ...... magában is egy élmény, még üresen is. Sokadszor voltam ott, de öröm már a parkolóból a lépcső felé menni is, kívülről is csoda ez az épület. Belül meg, gyöngyszem, a személyzet aranyos és kedves, a székek kényelmesek, a lábnak is van hely, aztán ha beülsz korábban, fél óráig csak csodálod a különböző építészeti megoldásokat (az akusztika érdekében szinte semmi sem szimmetrikus, párhuzamos vagy szabályos). És aztán, amikor megszólal a zene, csak hátradőlsz: igen, EZ AZ.
|
|
|
| mpd |
|
|
Na majd elmesélem jól. |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Jó volna, sajnos a pénztárcám túlságosan kong ... |
|
|
|
| keresztkem |
|
"..A dúr-moll tonalitás uralkodása előtt is volt zene."
Volt.De minek? Nekem az az ú.n. "zene" ami annakelőtte volt nem tetszene.
Másrészt NEM ÁLLITOTTAM AZ ELLENKEZŐJÉT annak, hogy ne lett volna zene "annakelőtte".Csak éppen azt állitom, hogy NEKEM a CEZÚRA ott van ahol a dúr-moll tonalitás kezd fölbomlani a XIX. sz.-ban: Wagnernél (Trisztán és Izolda) Mahler- nél (szimfóniák). Más meg oda teszi a határvonalat ahova ő akarja.
k.k. |
|
| Rendes Kis |
|
A dúr-moll tonalitás uralkodása előtt is volt zene.
És, ha tetszik, a terc megjelenése már az első lépés volt a kromatikus zene felé.
Vagy már nem is az első, mert a kvint megjelenése törte meg az egyszólamúságot. |
|
| keresztkem |
|
Minden felosztás önkényes bizonyos szempontból.
Jómagam inkább a Dúr-Moll TONALITÁS uralkodása alatti időről és az azt követő Kromatikus Zenék ( a Dúr-Moll tonalitás felbomlása) és ATONALITÁS kialakulása idejéről beszélnék, mint általam lényegesnek gondolt elválasztási sszempontokról--tartalmi cezurákról.
A dúr-moll tonalitás ideje a preklasszikusok-a barokk--a bécsi klasszikusok--és romantika ideje, kora.
A második nagy szakasz: a kromatikus zene és a tonalitás felbomlásának átmeneti ideje: tehát a későromantikusok (Liszt-Brahms-Wagner-Richard Strauss-Gustav Mahler-Anton Bruckner-Wolf-Rachmaninoff-Prokofjev). És végül a XX.sz.-i "modernek" kora, atonális zenék: Schönberg, Alban Berg, Sztravinszkij, Bartók, Kodály, Enescu, Lutoslawski, Penderecki, Boulez,Sosztakovics. Messiaen, Stockhausen időszakai és műveik.
k.k. |
|
| gajo |
|
|
Maradjunk a zenénél: "Ócska banda de jól játszik", ócskák és nem is játszanak jól. |
|
|
| gajo |
|
No, valakinek elhúzzák ma a nótáját!  |
|
| Rendes Kis |
|
Egy koncertről, amelyet középkori, kora-reneszánsz és XX.sz.-i művekből állítottak össze:
a 2 időszakot összekapcsolja, hogy a korai zenében még nem használták a tercet,
csak a kvintet és az oktávot, a XX.sz.-ban pedig már nem. Vagyis a zenetörténetet
3 korszakra oszthatjuk: a terc előtti-, a terc- és a terc utáni korra.
... http://hangtar.radio.hu/bartok#!#2014-04-06 19:00  |
|
|
| Rendes Kis |
|
Ezt az előadást a kritikusok "neonormális"-nak nevezték ...  |
|
|
|
|
| keresztkem |
|
Sok kiváló magyar vagy magyarnak is tekinthető zeneművész élt ill. származott Pozsonyból--Gruber Edithez hasonlók.Én például fontosnak tartanám megemliteni Reuter Lajos karmestert, vagy ahogyan a tótok nevezték Ludovit Rajter-t.Azt hiszem iskolateremtő tanár is volt a pozsonyi Zeneakadémián és a szlovák(?!) Filharmonikusok évtizedeken át vezető karnagya.
keresztkem |
|
|