| Téma: Minden a halálról. Végállomás vagy átszállás? |
|
| negyven rabló |
|
Senki nem akar kiszállni, de kénytelen lesz.
A metró, a villamos olyan, hogy tudom mikor jön az utolsó állomás. Le kell szállni, de rövidesen újra elindul a másik oldalon visszafelé. Némelyik busz, villamos körbe is megy, soha nincs vége, bár a vezetők változnak.
Mindenki magától értetődően használja, de nem tudja/tudja, de nem törődik vele, hogy a jármű vezetője az, aki a biztonságát garantálja a végső távozás előtt. A jövőt senki nem ismeri, senki nem jött vissza, senki nem üzent onnan, legföljebb néhány álomban, de az a normál létezés/agyműködés bizonyítéka annak ellenére, hogy nekem volt egy-két dermesztő látomásom.
(Na jó, ennyire nem akartam primiegyszerű lenni, de ez jött ki.)  |
|
| pandala |
|
A halál az valami olyasmiféle végállomás, ahol senki sem akar kiszállni! Semmiféle célból! 
|
|
|
| R.András |
|
Nem minden költő örül a halál gondolatának:
Idézet:
...
Úgyis csak az Úr lát mindenki szemével,
s hamit temagadból szégyenkezve nézel,
tudd meg, lelkem, s borzadj, mert szemeden által
az Isten is nézi, az Isten is látja!
Krisztus urunk, segíts meg!
Óh jaj, hova bujhatsz, te magadnak-réme,
amikor magad vagy az Itélő kéme?!
Strucc-mód fur a percek vak fövenye alá
balga fejünk - s így ér a félig-kész Halál,
s akkor mivé leszünk mi?
...
... www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse- ... |
|
| R.András |
|
A szellem nem élő.
Ha élő volna, akkor halandó volna.
A szellem idea, abszolútum, létezik, de nem él.
Éltet.
Mint a talaj.
Megtermi a gondolatainkat.
Mi élünk.
Megtestesítjük Isten halhatatlan gondolatait.
Test nélkül nem lehet élni.
Ez nem materializmus, ez dualizmus is meg nem is.
A lírai halálpropaganda nem öngyikézés, de majdnem.
Passzív eutanázia.
Alapvetően két tudatállapot van: igen és nem.
Éber állapot és alvás.
Persze, lehet számos átmeneti állapot is: félálom.
A keresztény halálvágy félreértésen alapszik.
A keresztény terminológia a tudatra ébredést ("buddhává válás"-t) az Új Ember születésének nevezi.
És ahhoz hogy az Új Ember megszülethessen, a Régi Embernek "meg kell halnia".
De ez nem biológiai halál, hanem "figyelem és odaadás": biológiai értelemben "a test átlátszóvá válása".
Ahhoz, hogy a test alkalmas legyen az átlátszóvá válásra, nem szabad kényeztetni, de nem szabad sanyargatni
sem.
Szent Ágoston írja, hogy az volna az ideális, ha úgy tudnánk jóllakatni a testet, hogy közben ne érezzünk
biológiai örömöt, csak mulasszuk el a test követelődzését, ami elvonja a figyelmünket a szellemi örömökről. |
|
| R.András |
|
Azt hiszem, a Logosz a Mesterszó: "Én vagyok".
A Létige. |
|
| R.András |
|
Az Apukámtól én azt tanultam, hogy a gondolkodásunk mindenképpen intuitív.
Gondolkodásunk modellje a Magvető példázat.
A megoldandó logikai feladat az elvetett mag, a termőtalaj az intuíció.
Nehezebb feladat megoldásához hosszabban kell aludni, hogy a mag termést hozzon,
egyszerűbb feladat megoldásához néhány tizedmásodperces alvás is elég. |
|
| pandala |
|
Ettől még, igaz amit írtam. Azért is folyamatos!
Az Allah-hívő, az más tészta... Ő Mohammed tanait hiszi. Slussz-passz.
|
|
| negyven rabló |
|
Mivel arról is beszéltünk, hogy Idézet:
Bennünk és általunk
, soha senki nem tudja bizonyítani a létezését. Egyetlen esetben lehet: A halál után, de erről még soha senki nem nyilatkozott.
Ebből az következik, hogy amíg itt vagyunk, hiszünk, vagy nem hiszünk, esetleg tagadjuk!
Van más?
Mondjuk kérdezzünk meg egy Allah-hívőt. |
|
| pandala |
|
Nincs legvége. Ez a dolog folyamatos.
Amíg nem jelentkezik valaki, aki bizonyítani tudja, hogy azért 'hisz' Istenben, mert neki személyesen megnyilvánult, addig mindenképpen lesz a három kategória:
- hisz Istenben
- nem hisz Istenben
- tagadja isten létezését
A legutolsó a legérdekesebb, mert nekik még annyi ""bizonyítkuk"" sincs, mint az elsőknek!!
|
|
| negyven rabló |
|
Tagadom, vagy nem hiszem? Tényleg két külön fogalom.
A legvége mi lesz? |
|
| pandala |
|
Ehhez meg, csak annyit tennék hozzá, hogy az két külön izé, hogy valaki tagadja Isten létét, vagy csak nem hisz a létezésében!
|
|
| negyven rabló |
|
Bennünk és általunk
Ez azt jelenti, hogy Isten nem halhatatlan: pontosan ugyanannyira halandó mint mi.
Nincs "általános" Isten! Mindenkinek "saját" Istene van! De van! Még annak is, aki tagadja! |
|
| pandala |
|
Na ja, de ezzel meg azt is állítjuk, hogy az ember a Világmindenség csúcsa lenne!
De ebben nem könnyű hinni, hogyha megpróbáljuk elképzelni azt az Univerzumot, amit már elég jól ismerünk....
Szerintem, meglehetősen valószínütlen, hogy ne lenne az emberhez hasonló vagy még magasabb szinten levő lény az Univerzumban!...
Az viszont igaz, hogy az irdatlan nagy lépték miatt, ez még az időben is nagyon el lehet csúszva! .. 
|
|
| R.András |
|
Azt hiszem, a kétfajta logika megkülönböztetése a bölcsészi gondolkodás terméke.
Azt hiszem, valójában egyfajta logika van, amely "többé-kevésbé" rosszul definiált
fogalmakkal operál.
Hirtelen nem is tudok tökéletesen jól definiált fogalmat mondani.
Az olyan egyszerű fogalom, mint az "alma" sem pontosan definiált: miután az almafa
elvirágzott, mikor lesz a "még nem" almából érett gyümölcs, és azután mikor lesz
abból, ha túlérlelik vagy beléharapnak, "már nem" alma.
A "matematikai logika" tökéletesen jól definiált fogalmakkal dolgozik - és jut
elméleti eredményekre.
A "mérnöki logika" fogalmai "egészséges mértékben" (plusz/mínusz 3%) pontatlanok,
és így az eredményei a gyakorlatban használhatóak.
A "bölcsészi logika" fogalmai olyan mértékben pontatlanok, hogy bármit és bárminek
az ellenkezőjét is be lehet bizonyítani velük. |
|
| pandala |
|
A'szem, fogalmam sincs, hogy ebben az esetben erről van-e szó, márminthogy a "logika todományát tekintve",
de elvileg nincs azzal baj, hiszen egyéb dolgok is lehetnek olyan 'torzító' hatással, melyek "felül írják" a kimenetet!....
Viszont, a'szem ott a bökkenő, hogy valójában az "egyéb dolgok"-at is bemeneti értéknek kellene tekinteni!!
S akkor már ott vagyunk a másik logikánál!! ))
|
|
| R.András |
|
Isten él.
Bennünk és általunk.
Ez azt jelenti, hogy Isten nem halhatatlan: pontosan ugyanannyira halandó mint mi.
Isten nem tud túlélni minket.
Isten nem élhet kívülük és nélkülünk. |
|
| R.András |
|
"A bemenet értéke nem határozza meg a kimenet értékét."
Őszintén kíváncsi vagyok, hogy az ilyen kimenetet mire lehet használni ! |
|
| negyven rabló |
|
Azt írtam: "Nem. Isten nem ilyen. Ő idea. Szükséges idea!"
Anélkül, hogy bármi általad leírttal vitatkoznék, elfogadom azt, hogy: Inkább mondjuk azt, hogy "bennünk és általunk él" és mi "benne és általa élünk".
Szükséges! Minden népnek van valamilyen hite! Még a neolibsik is "hisznek" valamiben: abban, hogy nincs semmilyen hit! |
|
|
|
|
| pandala |
|
Hmmmm, értem már, hogy Rendes Kis mit akart mondani.... Tulajdonképpen, csak annyit, hogy a sok-sok logika közül a "mérnöki logika" az egyik, a "bölcsész logika" pedig a másikban, tehát nem ugyanabban van...  (1.extenzionális logika vagy 2.intenzionális logika) ...
|
|
| menta |
|
"kétfajta logika van: bölcsészi és mérnöki."
Szerintem nem így szerencsés megközelíteni. A gondolkodás milyensége alapján valóban kettő van. 1. ratio discursíva, 2. intellectus intuitíva. Most le kellene fordítani ezeket, de szerintem magunkban, tapasztalati úton teljességében nyerjük az értelmét. Tudjuk, milyen tudatállapot, amikor racionálisan töprengünk, és mindenkinek volt intuitív élménye is. Ilyen téren úgy gondolom, nagyon igazságos az élet. (az más kérdés, hogy gyakorta nem tudatosítják, vagy lehazudják az intuitív élményeket, mert annak elemzéséhez ki kellene mozdulni az évtizedek óta gyakorolt materializmusból, és ez nehéz)
Scaligero úgy fogalmaz: intuitív állapotban az ember "elhagyja saját diskurzivitását" - akkor jöhet létre ez az intuitív élmény. Ez az Egy-ség élmény, ebben az állapotban minden világos. Világosságban van! Az alkotó ihlet és a befogadó részéről a katarzis ide tartozik. És ez nem a művészek kiváltsága - hanem emberi mivoltunkból eredő lehetőség. De nem folyik át egymásba a kettő - nem lehet kiváltani sok racionális gondolkodással - csak ha azt "elhagyja" elengedi (illetve, sajnos az ihletből kiesik, leesik a racionálisba a tudat). Erre jó példa, hogy a tudós/mérnök/de bármilyen akár írástudatlan ember gyötri magát egy feladaton - majd elalszik és megálmodja intuitíve a megoldást, vagy felébredve hirtelen -villámszerűen - megpillantja a megoldást. Születtek így nagy felfedezések.
*
"A líra: logika; / de nem tudomány" - ezen sokat gondolkodtam, egy jó, elgondolkodtató tanulmányt is olvastam (keresés alatt) de szerintem az imént említett két tudatállapot közti különbség van itt.
És kezdetnek addig is: mi a LOGIKA? LOGOSZ? A kapcsolat? |
|
| pandala |
|
A matematikai logika az se nem az, se nem a másik, hanem az amit leírtam. ....
Még annyit tennék hozzá, hogy tkp. itt nem is a "mérnöki logikát" kellene hasonlítgatni, egyébként!! Hamár ....
Hanem, a természettudományi és a bölcsészettudományi logikát! A "mérnöki logika" az "something completely different" thing....
https://www.youtube.com/watch?v=dlCbFu5dpc8
|
|
|