| Téma: Templom. |
|
|
| R.András |
|
„Az Ars Naturæ legutóbbi száma magyar fordításban adta közre Jean Hani
egy 1995-ös írását a templom szakralitásának mibenlétéről és a formájuk
tükrözte világlátásról. E tanulmányban a francia vallástudós által
megfogalmazott térrendezési elveket vetem össze egyes Árpád-kori
kistemplomok építészeti megoldásaival a Kárpát-medencében, amelyek
speciális elemei lehetőséget teremtenek arra, hogy bepillantást nyerjünk
a kor embere világlátásának egyedi aspektusaiba.”
Németh Zsolt: Különleges térrendezésű Árpád-kori kistemplomainkról
Magyar Hüperión, 5. évfolyam 3. szám (ősz)
... www.facebook.com/MagyarHuperion/photos/a.552862348082929.1073741828.531387343 ... |
|
|
|
|
|
|
| Békáscity |
|
http://boldogozseb.hu/ - nagyon csúnya dolgok történtek a templomunkkal ... várom a híradást és a fényképeket, addig nem teszem itt közzé (de néhány ember már tudja miről van szó ...)
Ha ez egy zsinagogával történt volna már összeült volna az ENSZ BT ! |
|
| keresztkem |
|
NEM(!) "arra" gondoltam, amire te, és soha nem is gondolok "arra".Úgyhogy nagy tévedésben vagy!
keresztkem |
|
| alexander |
|
|
Azt hiszem túlzás egy kalap alá venni a vallásokat. Fontos mozzanat, hogy a Jézusi, vagy a zsiresztény, HIT GYÜLIS, manicheus, vagy a farizeus, spirituális lelki templomépítésre gondoltál, miután a vallások nagyobb része szívfájdalom nélkül elpusztítja riválisait, ergo, hatalomra tör. |
|
| keresztkem |
|
A templom materiális állagának megépitése nagy, fontos és szép dolog.Ettől már csak egy dolog nagyobb, fontosabb és szebb.Tudniillik: a "LELKI TEMPLOMÉPITÉS"! Persze a materiális templomépités küzdelemei, megterhelése és folyamata IS segiti a lelki-spirituális templomépitést--ez igaz.
keresztkem |
|
| Rendes Kis |
|
 November 16-án szentelik fel a németszentpéteri református templomot
Holland fiatalok is részt vettek az önkéntes munkában két évvel ezelőtt (aradihirek.ro)
A németszentpéteri református szórványgyülekezet álma válik valóra november 16-án: ekkor szentelik fel ugyanis a Partium és a Bánság határán fekvő település református templomát, amely főleg a helyi közösség adakozásából és más támogatásoknak köszönhetően épült fel.
... http://erdely.ma/hitvilag.php?id=152281&cim=november_16_an_szentelik_fel_a_ne ... |
|
| keresztkem |
|
Nyilván a római katolikus Habsburgoknak ÉRDEKÜKBEN állt támogatni egy olyan "szárnyat" az egyébiránt bizánci rítusú egyházon belül--mely az elszakadást az ortodoxiától az ú.n. breszt-i nyilatkozattal mondta ki valamikor 1780 körül-- amelyik a "gerinc ortodox egyházakkal" SZÖGES ELLENTÉTBEN a Római Pápa főségét elfogadva sőt hirdetve szembeállt az aktuális helyi DESPOTÁKKAL--a szerb despotákkal, az orosz despotákkal, a román despotákkal a bulgár despotákkal.Mindazonáltal amit írt a nyilván a Habsburg dinasztia által urallni akart akkori Osztrák-Magyar Monarchia problematikája, ahol azárt látni kell azt is: a Habsburgok támogattásl a római Katolikus Egyházat is 'rendesen nemcsak a Görög Katolikust.Az Osztrál császárnak magyar királynak alaposan föl volt adva a lecke sok esetben, pl. hogy hozzájáruljon-e a Habsburg ellenes Magyar Szabadságharcot támogató szent életű Hám János szatmári püspök esztergomi érsekké történő fölszentelésést.Végül nem is tette meg, úgyhogy Hám visszatért Szatmárnémetibe és ott is halt meg.De hasonló volt a helyzet a hatvani plébános Horváth Mihály csanádi püspökké való kinevezésével-fölszentelésével is, aki ráadásul még harcolt is a Szabadságharcban.
keresztkem |
|
| onogur |
|
Úgy tudom I. Lipóttal kezdődően stratégiai érdekből támogatták agyon a Habsburgok a görög katolikus egyházat. Főleg a ruszinok lakta Galíciában és Erdélyben, a románok között, valószínűleg a pánszlávizmust hirdető Moszkvától való félelmükben.
|
|
| keresztkem |
|
Görögkatolikusok és görögkeletiek (ortodoxok) között borzasztó nehéz igazságot tenni.Miért?
Egyrészt azért, mert mindkét felekezet --nevezzük így--"vallásfilozófiájának" gyakorlati alapja a LITURGIA.A liturgia, annak fényeivel, füstjével, illatával, sok-sok aranyával és drágakövével erős, basszus férfihangú kórus intonációjával: MONUMENTALITÁSÁVAL.De! Amig a görögkatolikusok a RÓMAI(?!) pápa FŐHATÓSÁGÁT ismerik el, addik az ortodoxok a mindenkori--és ami még lényegesebb--MINDENHOL-i helyi politikai vezetés FŐSÉGÉT! Moszkvában a cárét vagy az épp aktuális diktátorét, Bulgáriában ugyancsak a cérét vagy aki "annak megfelel" etc...etc...Miközbe' a két(?), KÉT? vallás gyakorlatilag teljesen ugyanolyan. Alapja: a KÜLHATÁS, a MÉRET, a GAZDAGSÁG: BIZANTIZMUS!Dogmatikailag pedig: a római katolicizmustól szigorúbb és merevebb dogmák--már ha ezt lehet.
keresztkem |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
A templom építése a budapesti Városliget szélén, a Damjanich utca tengelyében kezdődött meg. A templom alapkövét 1925-ben rakták le, a tényleges munkálatok 1926 nyarán kezdődtek Kotsis Iván tervei alapján. Az épület, amely a Dózsa György úton állt, 1820 négyzetméter volt, kupolás, erősen emlékeztet a jeruzsálemi Szent Sír templomára. Tornyát, egyedülálló módon a Szent Korona másolata díszítette. A templom véfűl gróf Mailáth Gusztáv támogatásával készült el, délfrancia stílusban, melyet 1931. június 14-én szentelt fel Serédi Jusztinián hercegprímás.
1951-ben Rákosi Mátyás, Sztálin születésnapjára szánt ajándékként építtetni kezdte a nagy felvonulási teret, a templomot pedig lebontásra ítélték. Emberek élőlánca próbálta megakadályozni a pusztítást, ám az ÁVH tagjai szétoszlatták a tömeget, és a templomot 1951. szeptember 23-án felrobbantották. Az ingoványos területen beton cölöpökre épült vasbeton szerkezetű templom bontása több mint fél évig tartott és csak katonai segédlettel, robbantásokkal tudták porba tiporni. A templomnak még a nyomait is igyekezett eltüntetni a szocialista kultúrpolitika, fényképeit még az építészeti szakirodalomban sem engedték megjelentetni, mintha nem is létezett volna. A lerombolt templom helyét hamarosan elfoglalta a szocialista dísztribün és a Sztálin-szobor, majd később a Magyarországi Tanácsköztársaság emlékműve.
2011. februárjában több fórumon került ismét napirendre a templom felépítése. A visszaépítés ügyét a Váralja Szövetség karolta fel egy aláírásgyűjtés indításával. A petícióhoz tízezernél is többen csatlakoztak. A kezdeményezés kapcsán a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága az alábbi közleményt adta ki: A templomépítés az érintett egyház legbelsőbb ügye, nem civil kezdeményezés. A gyalázatosan lerombolt Regnum Marianum-templom helyett az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a '90-es években a Zoborhegy téren nagy templomot és plébániát épített Regnum Marianum néven. Az efféle Budapest más részére vonatkozóan terjesztett javaslatok – különös tekintettel arra a tényre, hogy nem a katolikus közösség, hanem civil kezdeményezés részéről indulnak ki – nem feltétlenül szolgálják a magyarság ügyét. Ha a kormánynak szándékában áll ennek a lelkipásztori használat szempontjából nem nélkülözhetetlen, de tiszteletre méltó nemzeti jelképnek a megépítése és nem emlékműben, hanem templomban gondolkodik, úgy érdeklődéssel várjuk javaslatát. Az egyház álláspontjára a Váralja Szövetség így reagált: "A Váralja Szövetség, noha az MKPK közleménye a kezdeményezés további sikerét jelentősen hátráltatja, kitart korábbi álláspontja és véleménye mellett, amely szerint a Regnum Marianum-templom visszaépítését az egyházi vezetés támogatásával képzeljük el."
... http://miepit.gportal.hu/gindex.php?pg=23541575&nid=6440508 |
|
| keresztkem |
|
Templom épül a Normafánál Natália nővér látomása és kívánsága szerint.
Alleluja!
keresztkem |
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Daniela Marcu Istrate régész szerint Erdély, sőt talán az egész középkori magyar királyság legrégebbi temploma bukkant a felszínre, amelyet az erdélyi Gyula, vagy az államalapító Szent István építhetett, de amely a XI. század második felében, az új római katolikus székesegyház építésének idején már romokban állt.
Mint mondta, az úgynevezett görögkereszt alaprajzi típus a bizánci építészetre jellemző, ezért valószínű, hogy a templom valóban a X. században épült, amelyet ebben az esetben az erdélyi Gyula, Szent István anyai nagyapja alapított. Ha az épület a XI. század elején készült, akkor viszont már Szent István uralkodásához köthető - mondta Istrate.
Kovács András, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem művészettörténet professzora szerint valóban nem zárható ki, hogy esetleg az erdélyi Gyula korában, a 950-es években emelték ezt a templomot bizánci misszionáriusok. A művészettörténész szerint a templom töredékesen és esetlegesen fennmaradt részletformái valóban az úgynevezett görögkereszt alaprajzú, Bizáncban kidolgozott és kedvelt templomtípusra emlékeztetnek, azonban a nagyon egyszerű alaprajzról egyértelműen nem tételezhető fel, hogy csak Bizáncból, s például nem Itáliából, Velence környékéről vagy a Balkán nyugati részéről származott. Szerinte az sem bizonyos, hogy feltétlenül a görög rítusú egyház terjeszkedésének az emléke.
... http://www.veddamagyart.info/szolgalati-koezlemeny/855-gyulafehervar-kozepkor ... |
|
|