|
| Téma: Kudarc |
| R.András |
|
Who were the four most powerful individuals in history? Russell's answer:
“If I had to select four men who have had more power than any others, I should mention Buddha and Jesus Christ, Pythagoras and Galileo. No one of the four had much success in his own lifetime. No one of these four had the support of the State until after his beliefs and propaganda had achieved a great measure of success. No one of the four would have affected human life as he has done if power had been his primary object. No one of the four sought the kind of power that enslaves others, but the kind that sets them free—in the case of the first two, by showing how to master the desires that lead to strife, and thence to defeat slavery and subjection; in the case of the second two, by pointing the way towards control of natural forces. It is not ultimately by violence and war that men are ruled, but by the wisdom of those who appeal to the common desires of mankind, for happiness, for inward and outward peace, and for the understanding of the world in which by no choice of our own, we have to live.”
— Bertrand Russell, Power: A New Social Analysis (1938), Ch: XVII: The Ethics of Power, p. 284
... www.facebook.com/russellbertie/posts/pfbid0vbzyM1LXCHo28i4FyVEhjxDkQ8dpSbNbww ... |
|
| R.András |
|
In memoriam Fekete András ofm
Fekete László P. András szerzetespap, tanár, a szentendrei Ferences Gimnázium egykori igazgatója advent negyedik vasárnapján, 64 éves korában elhunyt. Lelki üdvéért január 5-én a budai ferences templomban 10.30-kor napközi imaórát imádkoznak, a szentmise 11 órakor kezdődik, majd ezt követően kerül sor a temetésre a rendház kriptájában. A rendtársak nevében Lukovits Milán emlékezett meg az elhunytról, a Katolikus Rádióban december 30-án. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor.
... https://www.ferencesek.hu/hangtar/in-memoriam-fekete-andras-ofm/ |
|
| R.András |
|
Magánlevélben kaptam, de azt nem tudom ide beidézni ...
... Kénytelen voltam valami publikus forrást keresni ...  |
|
| gajo |
|
Te miket olvasol! nlc |
|
| R.András |
|
A kudarc nem azt jelenti, hogy selejt vagyok,
Hanem azt, hogy nem arattam sikert.
A kudarc nem azt jelenti, hogy nem értem el semmit,
Hanem azt, hogy tanultam valamit.
A kudarc nem azt jelenti, hogy bolond voltam,
Hanem azt, hogy volt bennem hit a kísérletezéshez.
A kudarc nem azt jelenti, hogy dicstelenné váltam,
Hanem azt, hogy volt merszem próbálkozni.
A kudarc nem azt jelenti, hogy nem értettem a lényeget,
Hanem azt, hogy valamit másképp kell csinálnom.
A kudarc nem azt jelenti, hogy alábbvaló vagyok,
Hanem azt, hogy nem vagyok tökéletes.
A kudarc nem azt jelenti, hogy elvesztegettem az időt,
Hanem azt, hogy van ürügyem az újrakezdéshez.
A kudarc nem azt jelenti, hogy fel kell adnom,
Hanem azt, hogy még jobban kell igyekeznem.
A kudarc nem azt jelenti, hogy sohasem fog sikerülni,
Hanem azt, hogy türelmesebbnek kell lennem.
A kudarc nem azt jelenti, hogy Istenem elhagytál engem,
Hanem azt, hogy Neked bizonyosan van egy jobb ötleted.
... https://nlc.hu/forum/?fid=441&topicid=134504&step=1&page=217 |
|
| rintintin |
|
P.s.:
Illyés politikai köpönyegforgatásairól el köll olvasni Márai Sándor: Föld! Föld!....c. művét.Ő, Márai ott részben névvel részben név nélkül de ráismerhetően PONTOSAN(!) prezentálja azt, amit az előző h.sz.-ban megpendítettem. |
|
| rintintin |
|
1.) Illyés Gyula zseniális költő volt.Egyrészt.
2.) Ám Nála nagyobb POLITIKAI KÖPÖNYEGFORGATÓ NEM VOLT AZ EGÉSZ MAGYAR MŰVÉSZETI ÉLETBEN--2000 év alatt.
Ő volt az, aki a leghathatósabban köszöntötte Rákosi Mátyás "apánkat" 60. "szülinapján" az Operaházban.
3.) S nem Rajta, Illyésen múlott--hanem Kodály Zoltánon--hogy ma nincs új magyar himnusz.
Ugyanis Rákosi azt ötlötte ki, hogy kell egy Új Himnusz, melynek szövegét Illyés, zenéjét Kodály írja.A dologra Illyés hamar "ráállt" csak Kodány mondotta volt az: "A RÉGI MAGYAR HIMNUSZ NEM HELYETTESITHETŐ!".PUNKTUM.
4.) Épp ezért is történt, hogy Rákosi kiadta a "feladatot": Kodályt MERÉNYLET RÉVÉN "likvidálni kell!" ELSŐKÉNT ŐT, és még vagy 15 nagy magyar embert.
5.) Vannak vélemények, melyek szerint József Attila Illyés miatt lett öngyilkos.
Mindenesetre Kozmutza Flóra-J.A. menyasszonya, aki még egy nappal a halál előtt is meglátogatta Attilá-t Balatonszárszón-- Attila halála után 'nemsokkal Illyés felesége lett...Második felesége. |
|
| Rendes Kis |
|
Illyés Gyula
A REFORMÁCIÓ GENFI EMLÉKMŰVE ELŐTT
Száznegyvenhármat léptem: ez a hossza
a szobor-sornak. Hírnök, ki megölt
milliók végső tisztelgését hozza,
úgy mentem el rajvonaluk előtt.
Kálvin, Knox, Farel, Béza! S bika-fővel
a hadrakelt hit zord hadnagyai,
a Vilmosok! és Coligny és Cromwell
– ők néztek rám – s a szablyás Bocskay!...
Hátrálnom kellett közelükből: mindet
nem fogta össze csak messzibb tekintet.
Fölhúzódtam a kert felé, a fákig
s lelkemben is hűs tárgyilagosságig.
S most mintha ők
álltak volna kaszárnya-számadáson
az én szemem előtt,
feszesen-katonásan
kilépvén éppen akkor
a hátterül kapott nagy szikla-falból
s abból a másik, épp oly teli tömbből,
a mögéjük kövesedett időből.
Addig jöhettek, maguk is meredt
kövek a napfénybe, hol nem lehet
szavuk már. Szavuk immár csak a tett,
mely idővel ad magyarázatot!
Holtak, vigyázz-ban állók, szóljatok!
Vagy előbb én beszélhetek?
Kik ott álltatok, "nem tehetve másképp",
mert ez vagy az, de megalkuvás nincsen,
mert a langyosat kiköpi az Isten,
kik után tárgyként maradt fönn a szándék,
mennyi az igazság még öklötökben,
mely négy százada oly nagy esküt markolt,
mely kőbe s öröklétbe görcsösödten
tartja ma is a bibliát s a kardot?
Mit adott, melyre fölgerjedt szerelmes
dühével törtetek, a cél, ahogy
elértétek?
Ti kérditek?
S ha nem lesz
örömötökre meghallanotok?
Elmondom. Épp mert nékem is keserves.
Álltatok égve az Úr igazától;
állt szemközt épp oly tűzzel teli tábor;
aztán dönteni kezdett ezredegyszer
az ész helyett a fegyver
s a láng.
Hogy várja örök üdv a lelket:
rángtak milliószám kínban a testek
csatamezőn, bitófán, vérpadon,
karón, keréken, meg a fájdalom-
szerzés új mestergépein; növesztett
egymással szemben erdőnyi keresztet
Jézus példája, végig Európán;
égtek, hogy égjen itt a kép s a "bálvány",
ott a "csalárd könyv" – városok és falvak,
hol újra emberhúst faltak a félvad
zsoldosok, eladdig míg tűz a tűzzel,
nem állt egymással szemben bűn a bűnnel,
eladdig, míg nem jött – a győzelem?
Az idő. Okosan, türelmesen
s némi humorral.
A kétféle had
és hit várai szemközt állanak
ma is, az én hazámban is:
a zordon fehér-falú s arany-cifrázta templom
vén tornyai még ágyúként vitáznak
minden beharangozáskor, vasárnap
papjaik bent még ősimód dörögnek,
de kijövet az utcán átköszönnek
s ujjon mutatják, hogy hány órakor
s kinél lesz ferbli-kör vagy harcsa-tor
s egy kis ital.
Szép. Magam is helyeslem;
ha pap vagyok, magam is így cselekszem:
"értsük meg egymást!"
De nem volt nagy ár
mégis a harminc évi döghalál,
d'Aubigné dühe, Coligny halála,
Szent Bertalan bosszútlan éjszakája,
fél Németország, a ketté törött
Európa s hogy itt volt a török
százötven évig és a mi hazánk... -
Ez lett a "győzelem"! Ezt küldte ránk
Isten azzal, hogy "napként kimutatta":
nem érte folyt a harc, hanem miatta;
ilyen volt, mit díjul szánt, a jövő:
mert volt-e vajon győztes, kit nem ő
rendelt eleve győzni?
Győztetek.
Maga a Sátán győzött veletek!
Balekok voltatok, mind! Hátra arc!
Nincs jogotok egy lépés sem előre.
Törlődjetek be kőbe és időbe.
Elveszett – eleve! – a harc!
mondtam keményen, mint aki magára
támad először is az igazával;
majd:
Megbuktatok! A haddal simára
törölt kontinens – e fekete tábla -
közepére mi iratott eredmény?
Egy betű, egy már tréfának sem új
buta betű s az is csak magyarul:
mért több a keresztyén, mint a keresztény?
Értelmet annyi millió halott
véréből ennyit párolhattatok,
midőn – feledve, kinek mi a dolga -
karddal csaptatok ti is a Csomóba:
a Föladatba, mely épp a kötés
kibogozásával szép és merész.
Ez az "eredmény"!
És ha – ez se volna?!
– kondult bennem is, ahogy várható volt,
a tulsó torony az innen valóra
(és attól fogva mind a kettő bongott)
s kelt ezredszer is – alig finomodva -
bennem a két ős ádáz szó-birokra:
a mindig úrhitű tolnai pásztor
s a csupa dac sárréti prédikátor.
Mert mi szorította kézbe a fegyvert?
Nem a Rossz ellen támadt, aki felkelt?
S ha annyi sem lett volna harc? Ha szótlan
"hal el a hit" a "római mocsokban"?
Ha arra tart eszme s világ, amerre
a "tiarás templom-kufár" vezette,
ha nincs, ki a bűnnek ellenszegül
s – ha úgy fordul, hát reménytelenül,
de csak annál szebb önfeláldozásképp -
odavágja, hogy "nem tehettem másképp!",
ma hol vagyunk?! Akkor tán elmarad
a kín, a vér, akkor nincs áldozat,
nincs – inkvizició?!
Ha – bár "hiába" -
Gusztáv Adolf nem ül harci lovára,
jobbágy-iga helyett nem vágynak inkább
fegyvert ölteni a toulouse-i tiszták,
valdeusok, husziták, Bocskay
írást-imát se tudó hajdui,
hiszed, hogy lett volna béke, olyan bár,
amilyet az imént lemosolyogtál?
Hiszed, hogy volna olyan-amilyen
magyarság, ha nincs – Kálvin?
Nem hiszem.
Vagy mást mondok: szobádban volna villany,
ha nem lép Giordano Bruno a tűzbe?
Hol kezdődött, hogy atomerő is van
S holnap rakétán repülsz ki az űrbe?
Övék az érdem, kiket sem a máglya
nem riaszthatott vissza, sem a gálya -
sem harcaik bukása,
a léptenként fölmeredő "hiába"!
Látták, vagy nem a céljuk,
azt jól látták, hogy nincs visszafelé út;
a mult, ahogy füst-vetve összeomlott,
úgy lökte őket, mint lőpor az ólmot:
előre! és ők vállalták e sorsot -
Mondd hát velem, hogy dicsőség reájuk!
Álltam némán, hírhozó katonájuk,
már azt forgatva, hogy én mit kapok,
nem is őtőlük magyarázatot:
a tettektől, melyek – akár a gyermek -
magukért csak felnőttsorban felelnek.
Végül, ezt mondtam, önvigasztalásképp:
volt bárkié a szándék,
maga az Isten se tudhatta másképp.
... http://tar.infotars.hu/ppl513/private/toronyor/II_evf_3/reformaciovers.htm |
|
|
| Tovább ... |
|