Téma: Élet |
|
|
|
gajo |
|
Egyszer berágott, valaki onugornak nevezte. |
|
Walaki |
|
A holland nyelvet meg állítólag a részeg német matrózok találták fel .. |
|
R.András |
|
A Felvidéken olyan magyarok élnek, akik rosszul beszélik a cseh nyelvet ! |
|
Walaki |
|
onogur volt a rendes, becsületes neve! !!!
|
|
gajo |
|
onugor, mindjárt idekiabál! |
|
Walaki |
|
Kiváncsi lennék onogur véleményére... Neki meglehetősen határozott elképzelése volt (magyar) nyelvi kérdésekben (is). Jelen van vajon, onogur vagy esetleg más néven a zInterneten? ....
|
|
rafiki |
|
Itt van például a "coche" Nem mondják olyan autentikusan, mint mi magyarok, de ez mégiscsak a kocsi megfelelője. Vagy itt van a "cebolla". Ez kérem a cibulka. Ja, bocs, ez szlovákul van és hagymát jelent. Latinul: Allium cepa. |
|
Walaki |
|
bizony, a latint is a magyarok találták ki |
|
gajo |
|
Fénytelen, világtalan. Világos? |
|
rafiki |
|
A szülni igét a spanyolok úgy mondják "dar a luz". Azaz világosságot adni. Nagyon hasonlít ez a mi "világra hoz" kifejezésünkre. (Egyébként a spanyolok tulajdonképpen magyarul beszélnek, csaknem tudnak róla. Ők azt hiszik az egy másik nyelv, pedig csak egy tájszólás.)
|
|
Walaki |
|
"A Fény születésének ünneplését" bármilyen napra teheti bárki... nincsenek "lefoglalt" napok!
|
|
|
menta |
|
Nem a csillagok fázisai ünnepeltetnek - a Fény, a világ világossága. Hozzákötve a kozmoszhoz. A teát iszom, csészéből, mert hozzárendeltem, mert gyarló emberi mivoltomban csésze nélkül nem tudnám inni. Az ünnep akkor ünnep, ha nem múltba révedés, hanem jelenlétbe képes hozni az ünnep lényegét. Ez a legnagyobb kegyelmi ünnepnél ragyogóan átélhető. Nagyon-nagyon más, ha nem jelenlétben éljük át. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00629/20102.htm |
|
R.András |
|
Egy csillag fázisainak ünneplése: materializmus. Egyáltalán, az ünneplés: múltba révedés. |
|
menta |
|
nein Köztudomású, hogy a materialista te vagy. A Fény születése egy jelenlétben átélhető transzcendens élmény, a nagy sötétség után a téli napforduló - így több közöm van hozzá, mint ahhoz mi történt messze valahol valamikor. |
|
R.András |
|
Kétféle hagyomány van: jó és rossz. A Fény születésének ünneplését Karácsonyra tenni: rossz hagyomány. Materializmus. Szellemi elsötétedés, amelyet később "Felvilágosodás"-nak csúfoltak. A Jordán vizéről lebeszélhető vagyok. Az is csak szimbólum. A Fény akkor született meg, amikor a mi Urunk, Jézus először megszólalt. |
|
|
|
menta |
|
1 jelen! mármint, aki csak vegetál. Ige születését Karácsonykor ünnepelni = A FÉNY születésekor, A Világ Világossága születése - jó az. Tradicionális és szellemi döntés volt. Hagyd már a francba a Jordán vizét. |
|
R.András |
|
Ez a "szervetlen biológus" ugyanolyan reménytelenül próbálkozik az élet titkának meg- fejtésével, mint az összes többi materialisták. Pedig a mi Urunk megmondta, hogy mi az élet: az Ő maga, a Tudat. És a biztonság kedvéért azt is megmondta, hogy a biológiai tenyészet NEM élet (hanem csak vegetálás): Egy másik tanítványa kérte: „Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat!” Jézus azonban ezt felelte: „Kövess engem, hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat!” ... http://szentiras.hu/SZIT/Mt8,21.22 Sajnos, az élet materialista fölfogása az Egyházban is már az ősidőkben gyökeret vert. Amikor az Ige születését elkezdték (Vízkereszt helyett) Karácsonykor ünnepelni. Nem. Az élet NEM Betlehemben született meg, az Ige NEM a jászolban testesült meg, hanem a Jordán vizében. Ezen a ponton azon is érdemes elmerengeni, hogy az emberiségnek hanyadrésze él, és hányan vannak, akik csak vegetálnak ... |
|
gajo |
|
2011-es a videó, azt mondta "két éven belül megcsináljuk" Megcsinálták? Szegény fejünk, nem elég nekünk ez a migránshelyzet, választások, még új életet is csinálni teccenek. |
|
R.András |
|
Szerintem a koma nem a nem-biológiai életet keresi, hanem csak a nem-szén alapú biológiát. Az a definíció, hogy "az élet az evolúcióra képes anyag" sovány. Nem. Az élet: Jézus. A Tudat. Az Ige. |
|
R.András |
|
Persze abban is van valami, ha azt mondjuk, hogy ahány ember, annyi nyelv van. És vannak nyelvcsaládok, amelyeken belül egy szó hallatán többé-kevésbé ugyanarra gondolnak az emberek. |
|