|
Téma: Vasárnap |
|
keresztkem |
|
AMILYEN AZ "ADJONISTEN", OLYAN A "FOGADJISTEN".Avagy: mindenkivel csak olyan módon tudunk kommunikálni, ahogy abból az illető ért."panda" BAROMÁLLATSZUPERSEGGFEJ ebből a szóból ért vele így köll! Sajnos.Ő az oka.Mellesleg: módja van változtatni a helyzeten...neki. |
|
keresztkem |
|
Aháááá...Utánna hanglemezek..... AZ ÖN BAROMSÁGA VISZONT LÉTEZIK. |
|
mpd |
|
Lélek nem létezik Isti bátyám. |
|
Békáscity |
|
hát... nem túl jámbor keresztényi ez a stylus - még ha jó ügy mellett is szól |
|
keresztkem |
|
A LÉLEK=SZENTLÉLEK, a 3. ISTENI SZEMÉLY a keresztény hittanításban, maga született BAROMÁLLAT, HÜLYESEGGFEJ, CSÚCSHATÖKÖR! Maga pofázik, mikor olyan hülye, mint a sötét éj? Kussoljon, MAGA OKÁDÉK! BOÁ......! |
|
panda |
|
Azt mondtam volna, hogy nincs neki?... Csak nem tudja, hogy mi az. Ennyi.
|
|
negyven rabló |
|
Biztos megteszem, ha nem az alfele nyelvvel történő kitisztításáról van szó! Panda nevében nem tudok nyilatkozni. |
|
keresztkem |
|
Mindketteen tehetnek nekem egy szivességet. |
|
|
panda |
|
te beszélsz lélekről? na hiszen ... |
|
keresztkem |
|
1.) Elmondhatatlanúl, szavakkal kifejezhetetlenűl JÓK(!!!) az alábbi(fentebbi?) gondolatok. 2.) Jelen sorok "papírravetője" nem is tesz kisérletet arra, hogy azokat "überelje"-megkontrázza. 3.) Legföljebb tétován annyit mond: MÁS VOLT AZ ÉLET--JOBB, SOKKAL JOBB "LELKILEG"--akkor, amikor a vasárnap még vasárnap volt.S a szóbanforgó "kisérlettel" mely az üzletiességet az ordenáré hétköznapiasságot megkisérli visszaszoritani, ADNÁNK EGY ESÉLYT a LÉLEKNEK arra, hogy valamelyest tisztábbak próbáljunk lenni. S a többi az Úr dolga, mert Ő mindent megtehet. 4.) Még azt is, hogy megjavitja ezt a végsőkig elszúrt Világot.Hiszem. |
|
Rendes Kis |
|
Ady Endre:
AZ ÖRÖMTELENSÉG ÜNNEPE
Mosolytalan szám tegnap este Egy gondolatra rámosolygott, Mint Krisztus a durva keresztre.
Arra gondoltam: Nap-nyugvással Milyen öröm már nem örülni S milyen rekedt az élet-nászdal.
Áldottam a muszájt, a rendet, Rendjét a nem-lehet-máskéntnek S azt, aki engem megteremtett.
Ime, elértem a tetőre, Kihullott minden a lelkemből, Ami mosolygós, ami dőre.
Elhagyott az óráknak kedve S nem nézek már ezentul semmit Sem örömmel, sem keseredve.
Nem kell reménységgel dolgozni S tépett lelkemet, mint rossz ponyvát Újból és újból megfoltozni.
Hogy nem lesz több mosoly-vetésem, Ezért volt az én mosolygásom, Legutolsó örvendezésem.
Mosolytalan szám tegnap este Egy gondolatra rámosolygott, Mint Krisztus a durva keresztre.
... www.facebook.com/attila.botar.1?fref=nf |
|
Rendes Kis |
|
Ünnep-e a vasárnap? − Egy keresztény töprengései, nem csak keresztényeknek ... A helyzet az, hogy ha a vita a körül forog, hogy a vasárnapi bevásárlás tiltásának gazdasági haszna vagy költsége nagyobb-e, abból a zárva tartás mellett érvelők bajosan jöhetnek ki győztesen. A vasárnapi munkaszünet mellett más érvet kell keresniük. Ennek pedig, mint igyekszem világossá tenni, keresztény szemszögből kifejezetten örülnünk kell.
Azt hiszem ugyanis, hogy az egyetlen fajsúlyos érv az lehet, hogy a vasárnap ünnep. Ünnep, amiért érdemes áldozatot vállalni. Amiért érdemes lemondani a „GDP” akárhány százalékáról, a kényelmesebb bevásárlásról, a fizetéskiegészítésről, a többletmunkahelyekről. A bökkenő persze az, hogy ez egy alapvetően keresztény gondolat. Egyik keresztény érvelhet így a másiknak. Sőt, nem csak megteheti, hanem így is kell tennie, ha komolyan veszi a parancsot, hogy az „Úr napját szenteld meg”, és az Egyház évezredes tanítását. Ez egyáltalán nem csak a templomi liturgiában való részvételt jelenti. A katolikus Katekizmus szavaival, amelyekkel ez esetben vélhetően a protestánsok is egyet tudnak érteni: „A vasárnapot az egész egyházban őseredeti, kötelező ünnepként kell megtartani… a hívek tartózkodjanak az olyan munkától és tevékenységtől, melyek az Istennek kijáró tiszteletet, az Úr napjának sajátos örömét, az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlását, valamint a test és a lélek pihenését akadályozzák, [továbbá attól], hogy másokra szükség nélkül olyan terheket rójanak, ami akadályozza őket a vasárnap megtartásában” (2193-2195).
*
Keresztény szemszögből az az érvelés, ami a vasárnap hasznát bizonygatja a költségével szemben, valójában a vasárnapot a hétköznapok porába rántja le. Akaratlanul is az ünnep voltát tagadja. Ha azért kell a munkaszünet, hogy jobb, könnyebb legyen az embereknek, akkor ezzel az érvvel a vasárnapot a hasznosság, a kényelem szintjére helyezem, megfosztva ünnepi lényegétől. Amikor két éve Olaszországban a gazdasági válságra hivatkozva a törvényhozás liberalizálta a vasárnapi nyitva tartást, a tiltakozók pontosan fogalmaztak: „A vasárnapnak nincsen ára”.
A közéleti problémát természetesen az jelenti, hogy ma Magyarországon a vallásukat gyakorló keresztények kisebbségben vannak, és az iménti érvek a nem keresztény többségnek közvetlenül nem hozhatók fel. Szerencsétlen, önbizalmat nélkülöző válasz azonban, ha keresztényként eltagadjuk, hogy a probléma lényegét tekintve vallási gyökerű. A lóláb rögtön kilóg. Ráadásul saját vallásunknak, de még hitünknek sem teszünk jó szolgálatot, hiszen indirekten ugyan, de mégis csak eltagadjuk a vasárnap ünnep voltát. Persze álságos lenne egy-egy pártpolitikuson csattantani az ostort, és a kereszténydemokrata szándék, hogy nem keresztények számára is releváns érvekkel próbálkozzanak, tulajdonképpen dicséretes. A politikus azokból az érvekből győz, amelyeket a működése szellemi közegében talál. Lássuk be, sem a laikus értelmiség (köztük e szerző), sem a klérus nem jeleskedett ez ügyben a szellemi homály oszlatásával! Nehéz szabadulni attól az érzéstől, hogy a vitának ez a félrecsúszása, a vallási alapú érvelés elmulasztása a magyar keresztény élet sanyarú állapotának tükre. Pedig a helyes érvek régről jól ismertek. ... http://mandiner.blog.hu/2014/12/05/unnep-e_a_vasarnap_egy_kereszteny_toprenge ... |
|
|
Tovább ... |
|