| Téma: Antikvárium |
|
| Rendes Kis |
|
Aratás anno az anyai ági dédszüleim birtokán...
Világos ruhában a nagymamám, aki kivitte az akkor 7,5 éves édesanyámat, hogy lássa, a kenyér nem a péknél "terem" !
Divat szidni az akkori időket, de pl a dédszüleim birtokán konvenciós cselédek dolgoztak, akik lakást kaptak a birtokon,
fizetést és természetbeni juttatást.
... https://www.facebook.com/marta.suhayda |
|
|
|
| negyven rabló |
|
A romantika reménytelensége reménytelenül elhatalmasodott rajtad!
(Persze ez nem baj, én is szeretem!) |
|
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Uppsz, elfeledtem hogy hol találtam. Nem saját ... |
|
| negyven rabló |
|
Forrás?
Csak azért kérdem, mert nem látni, hogy ki készítette ezt a képet, mikor, kikről és milyen körülmények között?
Mondjuk az nyilvánvaló, hogy bármelyik helyi hitközség magáénak vallja. 
(Ha mégsem, akkor az azért lehet, mert, mert... aki hátratett kézzel megy az utcán, az bizony gázkamra- kremaérett.)
(Áhhh, ez egy kedves, aranyos kép!) |
|
|
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Rekviem egy aradi magasságjegyért
Illusztráció
Román anyanyelvű városvédő barátom majdnem éjfélkor hívott telefonon (vagyunk olyan viszonyban, hogy megengedhetjük a kései időpontot), s felháborodva közölte, hogy eltűnt egy magasságjegy a városközpont egyik épületéről.
Arról az öntöttvasból készült kerek jegyről van szó, amelyen Arad szabad királyi város neve szerepel, valamint az Adria tengerszintje feletti magasság.
Ezeket a magasságjegyeket több mint száz esztendeje az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének a topográfusai helyezték el, utána nélkülözhetetlen kellékei voltak mindenfajta nagyobb építkezésnek.
Barátom felháborodása annak szólt, hogy valaki mérnöki engedélyt adott ki a város tulajdonát képező tárgy eltávolításához a falról. Amint fogalmazott: egy olyan tárgyról van szó, amely igazolja, hogy mi már akkor Európához tartoztunk, amikor az ország másik felén azt sem tudták, mi az a telekkönyv.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=155442&cim=rekviem_egy_aradi_magassagje ... |
|
|
|
|
|
|
|
| alexander |
|
TRIANON - NTKHS
Fájás szúrt, ha kergettem kutyát,
Hóval mostam a Hold árnyékot,
Könnyem sózta, hogy ne sajnáljam,
Mikor a tej már forrva habzott -
Éreztem lázat éjszakákon,
Légy szállt a tejbe, mikor alvadt,
Pereltem néha Istenemmel,
Hogyha szeret - miért sanyargat?
Nyomor és jóság hajlott össze,
Áldott a bárány és a bűnbak,
Hiába szánjuk bűneinket,
A bölcsek bölcse most is hallgat.
Mi vagyunk, akit megveretnek,
Megszórnak sárral, utcakővel,
Mi vagyunk, akit megcsúfolnak,
Nimrud fiakért szenvedőket.
|
|