AZ ANTIKÜTHERAI KOMPUTER
Antiküthera kis szigete Kréta és Peloponnészosz között található. A közelében, a tenger fenekén véletlenül fedezték fel 1900 húsvétján a régészeti szenzációnak számító leletet. Éppen búvárok vizsgáltak egy hajóroncsot, amely Kr. e. 87 táján süllyedhetett el. A roncsban lévő különféle tárgyak között hevert egy szokatlan, mindeddig ismeretlen szerkezet, mint később kiderült, valamilyen mechanikus óraféle fogaskerekekkel és számskálával. Ennek megalkotása máig is kibogozatlan rejtély.
A búvárok rögtön értesítették a leletekről az athéni régészeket, s azok felszínre hozatala után az archeológusok hónapokig dolgozta a különfélemárvány- és bronzfigurák, amforák és egyéb tárgyak megtisztításán, majd restaurálásán. A leletek végül az athéni nemzeti régészeti múzeumba kerültek, de több figyelmet nem fordítottak rájuk, csak feljegyezték, hogy Kr. e. 87-ből származnak.
Néhány kisebb, teljesen korrodált tárggyal nem is foglalkoztak, csak két évvel később figyelt fel egy neves régész, Szpiridon Sztaszisz egy négy darabra tört kisebb leletre. Igen aprólékos munkával megtisztogatta őket, s közben apróbb-nagyobb fogaskerekek körvonalait fedezte fel, s ez lázba hozta a tudományos világot. Némelyek egy asztronómiai szerkezetet véltek felfedezni benne, amelyről az egyiptomi Alexandriában élt Philoponusz tudósított Kr. u. 625-ben. De biztosan nem tudták azonosítani, ezért megint félretették egy polc sötét sarkába.
A lelet csak az ötvenes években keltette fel a Yale egyetemen dolgozó Kerek Price professzor figyelmét, aki további alapos vizsgálat alá vetette ezt a különös, egyedi darabot, aminek funkciója tulajdonképpen máig is ismeretlen.
Price professzor megállapította, hogy a szerkezetet egy 30 cm magas fadobozban tartották. Az elülső oldalán skálabeosztás volt a görög-egyiptomi naptári év tizenkétszer harmincnapos hónapjaival, de leolvasható volt még öt hozzáadott nap is, összesen tehát 365. Ugyanakkor meghatározott skálajelzések segítségével kimutatható volt rajza a Hold és a Nap állása is, s ezek a jelölések megerősítették a műszer csillagászati funkcióját.
A későbbi vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a több mint 2000 évvel ezelőtt keletkezett antiküthérai lelet nem csupán asztronómiai célokat szolgálhatott, mert egykori megalkotója nemcsak az akkoriban ismert öt bolygó mozgását jelölte be rajta, a napfelkelte és a napnyugta idejét, a különböző holdfázisokat, napéjegyenlőségeket, az időjárás kánikulai napjait. A hátlapon lévő táblázat 18 évre előre meghatározta a holdciklusokat, egy másik finom fogaskerék-szerkezet pedig leolvashatóvá tette a holdév 12 szinódikus hónapját is.
Price professzor vizsgálatával bebizonyította a különös szerkezet egyedülálló voltát A közel harminc egyedi fogaskerék összekapcsolása epiciklikus, differenciál meghajtású szerkezetet eredményez, amellyel némiképp egyezőt csak 1928-ban szabadalmaztattak. Leonardo da Vinci is leírt egy hasonló technikát, amelyet 1575-ben Eberhard Baldwin meg is szerkesztett, de ennek mechanizmusa némileg különbözött az antikütherai leletétől.
Érdemes megjegyezni, hogy a hajóroncsban talált műszerféle 1500 évvel a mechanikus óra feltalálása előtt készült, s az is furcsa, hogy nem találtak róla írásos feljegyzést. Arisztotelész Kr. e. 300-ban ugyan leír egy különféle fogaskerekekből álló műszert, de az nem hasonlít ehhez a lelethez.
Akadnak, akik földönkívüliek művének tartják a különös műszert, de ez azért kétsége, mert csupán az akkor ismert öt bolygóra vonatkozó adatok találhatók benne, a feltételezett idegeneknek pedig nyilvánvalóan ismerniük kellett a Naprendszer többi planétáját is.
Egyelőre tehát rejtély marad, miért nincs nyoma a régi írásokban ennek a találmánynak, s miért csak egyetlen példányban készítették. De lehet, hogy a jövő régészei még találnak hasonlót…
|