| Téma: Orgonaépítés |
|
| keresztkem |
|
"..Kodály Zoltán két lábbal rúgta ki azon hallgatóit, akik Mendelssohn-Bartholdyt per Mendelssohn-nak nevezték."
Élete végefelétájt már ölég sok faksznija volt a Tanár Úrnak.De lehetett is, Neki szabadott..
k.k.
P.s.: Mellesleg én ösmértem egy MENDELZON DEZSŐ nevű zsidó fazont, oszt' azér' írtam úgy--némelyes parafrazeálási szándokkal. |
|
| keresztkem |
|
Ugyanarra gondoltam--természetesen--de egyrészt nem álltam olyannyira közel Hozzá, hogy egészen pontosan emlékezzem arra, hogyan írja a nevét.Másrészt ÉN "dupla vé-s" névírásra emlékeztem--lehet, hogy rosszul, de nem ez az egyetlen dolog, amire rosszul emlékezem. Mindenesetre ha Ön szimpla v-s névirásásról tud, akkor az biztosan "úgy" is van, s nem úgy ahogyan én írtam.
k.k. |
|
| keresztkem |
|
"..Ha feltételezed rólam, hogy nem tudom, hogy WAM, miféle stílusnak volt zsenije, akkor itt be is fejezhetjük a beszélgetést."
NEM(!) feltételeztem, de ANÉLKÜL is befejeztük.
k.k. |
|
| glens |
|
...az elektronikához értenek jobban pl. Koppány Zoltán vagy Walkó László...
Dr. Valkó László - ha ugyanarra a miskolci gépészmérnökre gondolunk - nem W-vel írja a nevét.
(Dzsidzsu néven is ismerik a barátai.  ) |
|
| Zsíros B. Ödön |
|
Ha feltételezed rólam, hogy nem tudom, hogy WAM, miféle stílusnak volt zsenije, akkor itt be is fejezhetjük a beszélgetést.
De még válaszolva a következő bejegyzésedre, egy érdekesség:
Kodály Zoltán két lábbal rúgta ki azon hallgatóit, akik Mendelssohn-Bartholdyt per Mendelssohn-nak nevezték.
Származására nézve (genetikailag) tényleg zsidó volt, de eszmeiségileg (memetika) keresztyén volt és német.
Itt egy kifejezetten JSB által inspirált Miatyánk:
https://www.youtube.com/watch?v=g_wJiPj7XKs
|
|
| keresztkem |
|
P.s.:
Igaz Mendelzont kihagytam, de mivel közismert antiSémita va'ok megtehettem.
k.k. |
|
| keresztkem |
|
"..Ellenberger Mozart igen.."
Jó. De Mozart egyértelműen még "csak" BÉCS KLASSZIKUS tehát semmiképpen nem romantikus!
k.k. |
|
| Zsíros B. Ödön |
|
Jó, akkor kekeckedjünk.(Már most mondom: ne írd azt vissza, hogy "csak is ön kekeckedik, Zsíros úr"!)
Orgonaépítők vs. orgonisták/zeneszerzők:
Makovecz Imre szerintem egy falat nem húzott fel, nemhogy egy templomot.
Templom építőnek hívhatjuk -a te fogalmaid szerint- pedig mégsem volt az. Ő azt mondta, egy-egy terve elkészítésekor, hogy "megrajzolt egy épületet".
(Ezen már ne vesszünk össze!)
E mellett persze, hívhatjuk építésznek. Korunk egyik legnagyobbika volt efajtából.
A templomépítők pedig azok a mesteremberek voltak, akik Makovecz maga mellé fogadott.
Ha tehette, székelyföldi ácsokat. Akik nem estek hasra a Mester által megálmodott és lerajzolt girbe-gurba vonalak láttán, hanem egy-két szavas instrukciók után nekiálltak kifaragni, felrakni, fugázni, simítani és a rajzot életre keltették.
(A hálón találsz efféle MAKOVECZ vallomást. Írásban is és mozgó képen.)
Ugorgyunk -mondaná Pirítós.
De, feltéve, de meg nem engedve, hogy mink itt most összeveszünk, hagy fűzzek még a beszélgetésünkhöz egy-két megjegyzést!
1. Max Reger nem romantikus. Mondod Te. Jó: legyen késő romantikus. (Egyébként szvsz. tisztára Bach-rajongó)
2. Romantikus orgonaépítő: Az az orgonaépítő, aki olyan regisztereket épít be az általa épített orgonába, amik a romantikus szerzők érték/hangzás világának kedvencei. Hogy nem hallottál romantikus orgonaépítőről? Nem igaz. Magad is említetted a Rieger iskolát.
Regisztereket soroljak, vagy szerzőket? Romantikus szerzők közül Lisztet kilőtted. Mendelsohn-Bartholdit kihagytad.
Mint ahogy Boelmannt is.
Az elektróniumokat hagyjuk most -esmég mondok- mert azok hitviták. Kezdve a Hammond-féle szörnyetegektől, az analóg orgonákon keresztül a földid által megszerkesztett orgonákon át a mai digitálisokig.
3. Schubert tudtommal nem írt orgonaművet. Ellenberger Mozart igen.Itt van esti ajándékként egy: https://www.youtube.com/watch?v=xmLrT8lB5QA
(nem valami jó, de ezt találtam hirtelenjiben. Helmudt Walchára keress rá!)
3.
|
|
| keresztkem |
|
Mondom: MINDEZ attól függ hogy, hogyan is DEFINIÁLJUJK AZT A FOGALMAT, hogy "orgonaépitő"--ilyen értelemben valóban "nem őrölünk egy malomban". Merthogy Ön ezt a fogalommeghatározást figyelmen kívül óhajtja hagyni.
Másrészt: "időközben" én is észbe kaptam hogy véletlenűl Rieger-t írtam Reger--aki NEM romantikus, mégha a zenei romantika korára is átcsúszott volna--esteleg-- az élete, akkor sem(!)-- helyett dehát az ember feje nem káptalan.Bevallom: a Riegert nevű "romantikus orgonaépítőről" én nem is hallottam, sőt AZT SE' TUDOM MI AZ, HOGY: ROMANTIKUS ORGONAÉPITŐ!
Harmadrészt: tetszik-nem tetszik, az "elektronikus vonal" semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül--én legalábbis így vélem.
Egyáltalán.A ZENEI ROMANTIKá-t nehezem tudom--Liszt Ferencen kívül--összhangba hozni az ORGONÁVAL magával.Sőt! Nekem pl.már a Liszt: B-A-C-H Fantázia és fuga is inkább kromatizálóan modern,semmint "romantikus".Hacsak Schubert-nek esetleg lettek volna orgonaművei--ami lehet, de kétlem, de mondom Neki, Schubert-nek lehet.
k.k. |
|
| Zsíros B. Ödön |
|
Ad #21-22:
Nem egy malomban őrlünk.
Az Általad említett orgonisták, zeneszerzők egyike sem volt orgonaépítő. Angster meg nem volt orgonista.
Az elektronikus vonalat, meg mondtam, hagyjuk: több felé vezet.
(Szerintem Riegert -a romantikus orgonaépítőt- összekevered Max Regerrel, a szintén romantikus zeneszerzővel.)
|
|
| keresztkem |
|
P.s.:
Még annyit: Angster József talán nem nevezhető valóban orgona MŰVÉSZNEK.De Rieger vagy Buxtehude vagy Paechelbel már igen--pedig ők eredetileg kántorok, s ilyenféle ezermesterek voltak.
k.k. |
|
| keresztkem |
|
"..Se Pécsi Sebestyén, se Szigeti Kilián, de Lehotka még annyira sem volt orgonaépítő."
Én pedig úgy tudom, bizonyos értelemben mégiscsak "azok" voltak mindhárman, persze különbözőképpen.
Persze nem az "orgonaépitésnek" a "bütykölő"-s értelmében, aaaaaz iga. De úgy igenis, hogy szoros kapcsolatban álltak 'olyanokkal, akik "bütyköltek", és nagyon fontos és hasznos SZAKMAI TANÁCSOKKAL segítették őket--KÖZVETZLENÜL MELLETTÜK ÉS VELÜK-- sőt segitettek a próbálgatásokban-kipróbálásokban is.Ráadásként 'ide sorolhatom még Kolos István-t is ugyanilyen értelmű orgonaépitő-ként. Mert Lehotka például Vácott dolgozott, igenis dolgozott(!) orgonaépitőként egy --nevezzük így--gyakorlati-végrehajtó ember mellett sok-sok elektromos(RELÉS) és elektroNIkus hangszer megalkotásában--még koncertező művészként és zeneakadémiai professzorként is.
Mindazonáltal: azt gondolom ennek a kérdésnek az eldöntése A FOGALOM--ORGONAÉPITŐ--TARTALMÁNAK DEFINICIÓJÁTÓL FÜGG.Ha csak az az orgonaépitő aki forraszt, reszel-farag, vagy becsavaroz-illeszt, akkor igaza van, vagy lehet.De "okosabb" értelmezőként: NEM EZ A VALÓDI HELYZET!
k.k. |
|
| Zsíros B. Ödön |
|
Se Pécsi Sebestyén, se Szigeti Kilián, de Lehotka még annyira sem volt orgonaépítő.
Mint ahogy Karasszon Dezső, vagy Sepsy Károly sem.
De nyissuk ki a blendét a barokktól a francia romantikusokig:
Én nem tudok egyetlen egy orgonáról sem, amit Buxtehude, vagy Bach épített volna. Franck és Widor orgonáról sem hallottam.
Az orgonaépítés ugyanis -de ezt minden bizonnyal Te is tudod- rettentően összetett tevékenység: csapat munka.
Az orgonista, az orgonaművész, a zeneszerző karnagy előállhat a kívánságaival egy új orgona építése előtt, sőt meg is tervezheti -hozzávetőlegesen-, megadhatja a diszpozícióját, de farigcsálni, fémet önteni, gyalulni nem fog. Mert nem tud. Nem is ez a dolga.
Angster József, Cavallié-Coll, Silbermann sem a művészi orgonajátékáról híres, hanem a műhelyükből kikerült hangszereikről.
Az más kérdés, hogy az orgonapadon ülőtől elvárható, hogy adott esetben bemásszon az orgonaszekrénybe és kisebb hibákat megjavítson, neaggyisten hangoljon (de már ez is két emberes feladat).
Az elektronikát most felejtsük el! Legalább három felé ágazna el ezeknek a megbeszélésük.
Írtam e sorokat úgy, hogy sem szakma béli, sem hozzáértő nem vagyok, csak van némi rálátásom az "orgonás témára".
Üdv!
|
|
| keresztkem |
|
A legkiválóbb orgonaépitők egyszersmind kiváló orgonaművészek is voltak--többnyire.Igy volt ez Pécsi Sebestyénnél, és bizonyos értelemben Lehotka Gábornál is.A bencés szerzetes orgonaépitőknél pl. Szigeti Kilián OSB-nél és Áment Ferenc Lukács OSB-nél mindenképpen.
Az persze igaz, hogy a fenti művész szakemberek az elektronikához kevésbé, a mechaniká-khoz jobban értettek, ill értenek.Ám olyan is van, akiknél mindez forditva áll: az elektronikához értenek jobban pl. Koppány Zoltán vagy Walkó László, s orgonaművészként talán kevésbé jelentősek.
k.k. |
|
|
| Zsíros B. Ödön |
|
Az OrgonaPont Fesztivál keretében jövő héten hétfőtől szombatig OrgonaPont Kiállítás a WestEnd City Bevásárlóközpontban
Időpont: 2014.05.26-2014.05.31-ig
Helyszín: WestEnd City, Milleniumi Udvar (szökőkút)
- Az orgona története kiállítás (Homolya Dávid összeállítása)
- Angster-hagyomány kiállítás (Hajdók Judit összeállítása)
- Az Aquincumi orgona élőben a WestEnd-ben (Aquincumi Múzeum)
- Kis sípos ládaorgona mini koncerteken
- Fotókiállítás
http://orgonapont.hu/fesztival/page1/page6/index.html
KONCERTLEHETŐSÉG!!!
Naponta négy orgonafélóra lesz a West-Endben, melyre lehet jelentkezni... kisorgonás (1 manuál, pedál nélküli) koncertre vállalkozókat keresnek.
Idézet a fesztivál szervezőjének (Loósz Róbert) levéléből:
A kisszínpadon egy 1 manuálos POM ládaorgona lesz kihelyezve (és kihangosítva), ahol az önként jelentkezők 30 percben orgonálhatnak az érdeklődők előtt. Lehetőség van arra is, hogy esetleg kiegészítő dallamhangszerrel, illetve énekhanggal (esetleg kisebb schola-val) legyen színesítve a műsor.
Megítélésem szerint ez lehetőség arra is, hogy egyházaink, iskoláink megjelenjenek az “utca emberei” előtt.
Örömmel vennénk, ha az ifjabb generáció is képviseltetné magát a színpadon!"
Az érdeklődőknek szívesen adok további segítséget.
AKi Bp-en jár a jövő héten, ne felejtse: WestEnd - orgonakiállítás! |
|
| Zsíros B. Ödön |
|
http://pomorgona.hu/pom/gallery/P32
Kedves Barátok, Ismerősök, Kollégák!
Örömmel tölt el minket, hogy a Pécs-Kertvárosi Református Templomban 2014. április 29-én megtörtént Magyarország első váltócsúszkás rendszerű orgonájának műszaki átadása, mely természetesen már jóval azelőtt megszólalt. Ez az eddig egyedülálló rendszer ötvözi magában a hangszer lehetőségeinek idehaza soha nem látott kiszélesítését és előállítási költségeinek redukálását.
A hangszereken egy regiszter hagyományosan csak az egyik manuálhoz van hozzárendelve, másikon csak kopulázva szólaltatható meg. A Pécs-Kertvárosban megvalósított technikai bravúr azonban lehetővé teszi, hogy sípsorok tetszőlegesen megszólaltathatók legyenek bármelyik manuálon. A váltócsúszkás rendszer, ahogy neve is utal rá, nem engedi meg ugyanazon regiszter egyszerre mindkét manuálon történő bekapcsolását, az orgonistának tehát választania kell, melyiken kívánja használni az adott regisztert. Pécs-Kertvárosban azonban az egyik alapregiszter egyszerre akár mindkét manuálon használható az ún. duplacsúszkás megoldásnak köszönhetően. Magyarországon ez az első orgona, melynek teljes hangképe ezen a rendszeren alapul. Bonyolult, precíz szerkezetének köszönhetően, a viszonylag kis regiszterszámú hangszer lehetőségei és kihasználhatósága megközelíti egy regiszterszámban jóval nagyobb orgonáét, míg árában jelentősen az alatt marad. Az „Értékes Pécs” projekt berkein belül létrejött orgona természetesen a költségtakarékosság mellett helytakarékos megoldást is jelent, mindemellett a hangszer soha nem látott spektrumot nyit a művészi kreativitásnak és szabadságnak.
Az orgona további különlegessége egzotikus hangzásában rejlik. Hangképét és menzúráit a hazánkban is gyökeret vert régizene-praxis igényeit szem előtt tartva Homolya Dávid, nemzetközi orgonaszakértő és orgonaművész dolgozta ki. Az ő közreműködésével történt az intonáció és a hangolás, reneszánsz és barokk minták alapján. Így a modern megjelenésű Pécs-Kertvárosi templom XVIII. sz.-i mintájú mennyezeti kazettáinak analógiájára az elegáns, modern formatervezésű hangszer a megtévesztésig egy többszáz éves orgona hangját idézi meg. Ezt a célt szolgálja az élő szelet biztosító, két ékfúvóval működő szélrendszer is, mely opcionálisan bekapcsolható kiegyenlítő fúvókkal igény szerint egyenletes, modern széllé stabilizálható.
Magyarország legnagyobb orgonaépítő vállalkozásaként ilyen típusú orgonarészeket már mintegy 15 éve készítünk nemzetközi megrendelésre. A mellett, hogy képesek vagyunk ezt a rendkívül bonyolult és precíz technikát gyakorlottan előállítani, arra is büszkék vagyunk, hogy végre Magyarországon is helyet kaphatott egy ilyen hangszer. Ezért köszönet illet mindenkit, aki az alkotásban, lebonyolításban részt vett, és bizalmát belénk fektette.
A Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség új lelkésze, Nagytiszteletű Nagy Zoltán Csaba lelkipásztor beiktatásával egybekötve, 2014. május 17-én megtörtént a hangszer avatása. A lelkészbeiktató Istentisztelet Főtiszteletű dr. Szabó István püspök úr és Nagytiszteletű Peterdi Dániel esperes úr szolgálatával zajlott.
Szívből reméljük, hogy az elkészült hangszer mind megrendelői, mind szakmai oldalon mintául szolgál a jövőben hasonló koncepciójú orgonákhoz.
Amennyiben bárki meg szeretné a hangszert tekinteni, örömmel segítünk a helyszínre jutásban, a bejutásban.
Üdvözlettel:
Budavári Attila |
|
|
|
| Tin Katinka |
|
|
Végül is Viscount orgonát vettünk. Orgonaépítés okafogyottá vált. |
|
|
|
|
| negyven rabló |
|
Idézet:
Nagyon jó látni, hogy
ilyen is van Magyarországon.
Nem gondoljuk úgy, hogy ez a természetes?  |
|
|
|