Téma: Mindent vissza |
|
R.András |
|
Karakó völgyhídja. Az első nevezetes híd a Csíkcsicsó/Ciceu-Egyedhalma /Adjud vasútvonalon,Csík felöl jövet. A híd előtt van az ajnádi állomás ill Karakó megállóhely /Halta Caracau, majd utána a Lóvész-i megállóhely /Halta Livezi. Mindkettőnél/mindháromnál leszállva szép sétákat lehet tenni a közeli Köd vonulatán ill. az 1290 m magas Lóvészi tetőre, ahonnan be lehet látni a Felcsíki medencébe, a Gyímesekbe s jó időben el lehet látni egészen Moldváig. A völgyhidat a MÁV építette könnyúszerkezetű acélból, mely két terméskő tartóoszlopon állt. 1897. október 18-án adtak át. Az 1916-os román betöréskor felrobbantották, német vasútászcsapatok újjáépítették azonnal, 1917-re készen állt. A második világháború végén , 1944-ben teljesen elpusztították. A bevonuló szovjet csapatok 1944 decembere és 1945. február 15-e között a régi helyére ideiglenes völgyhidat építettek, kizárólag fából ami a helyi vasúttörténet egyik egyedi teljesítménye volt. A jelenlegi hídat 1946. szeptemberében adták át, amely akkor az ország legnagyobb vasbeton hídja volt. A híd teljes hossza 264 méter, magassága 100 méter. Vasúti megközelítés esetén az említett karakói megálló, illetve az ajnádi /halta Nadejdea megálló lehet a kiindulópontunk, műúton Ajnád érintésével Lóvész/Livezi faluból lehet kiindulni, ahonnan egy köves úton a völgyhíd/viadukt alá lehet majdnem hajtani. Gyalogosan a vasúti megállóktól lehet megközelíteni vagy Lóvészről a kék kereszt jelzésen ami felvisz a Lóvészi tetőre is. Azért írtam kettőt mert, ugye függ milyen vonattal megyünk, mert nem minden esetben érvényes az hogy "ez a vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll" bár a tetőn a völgyhíd előtt mindenképp megpihen, sokszor még a gyors is, ha még nem is hivatalos megálló. Személyvonatok minden bizonnyal megállnak a kicsit lennebb levő Ajnádnál. ... https://www.facebook.com/groups/279680017233992/?multi_permalinks=28463418673 ... |
|
R.András |
|
1. Vöröskő vára A Kis-Kárpátok erdőségében megbújó vár. Kép forrása Pozsonytól északra, a Prágába vezető út egyik hágója fölött, annak védelmére épült az óriási vár. Ma is álló, reneszánsz formájára a Fugger-család építette. A famíliának rengeteg érdekeltsége, bányája, földje volt a Felvidéken, bár hozzáállásukat jól jellemzi, hogy nevükből származik a "fukar" szavunk. A biztonságos, de meglehetősen rideg épületet a későbbi tulajdonosok, a Pálffyak építették át, így a vastag falak könnyed és pompás barokk tereket rejtenek.
2. Kopcsány, kápolna Az ezeréves határt alkotó Morva-folyó partján álló kápolna. Kép forrása A cseh határ mellett álló kis egyszerű kápolna valószínűleg a Kárpát-medence legrégibb, ma is álló épülete. A későbbi átépítések miatt sokáig egy "átlagos" barokk kápolnának gondolták, míg egy feltárás során kiderült, hogy az ablakai gótikusak a 14-15. századból. Egy újabb feltárás után további évszázadokat "öregedett" az épület, a felhasznált (és fennmaradt!) faanyag vizsgálata kimutatta, hogy a felhasznált fákat 950 körül vágták ki.
3. Nedec, vár A Dunajec-parti Nedec vára, a háttérben az egykori lengyel "ellenvár", Czorsztyn. Kép forrása Magyarország és Lengyelország határát egy szakaszon a Dunajec-folyó alkotta. A folyót a régi Magyarországon egyébként gyakran a "hűtlen" névvel illették, ugyanis ez volt az ország egyetlen folyója, ami nem a Duná, hanem a Visztula felé tartott. A folyó stratégiai szakaszain végig várakat emeltek, több helyen "párban", vagyis egyet-egyet egymással szemben. Ezek közül a legnevezetesebb a Neced-Czorsztyn vár-pár, ami a Szepességből Krakkó felé tartó utat őrizte. A két erőd közül a magyar szinte teljes épségben maradt meg, a lengyel rommá vált, bár falai máig állnak. Nedec községet a környező vidékkel, Szepes vármegye "csücskével" együtt Trianonban nem Csehszlovákiához, hanem Lengyelországhoz csatolták.
4. Szepeskáptalan A "szepességi Jeruzsálem" a fölé magasodó Szepesvárral. Kép forrása Az egykor önálló Szepeskáptalan város a régi Magyarország egyik legkülönlegesebb települése volt. Csupán a román-gótikus stílusú székesegyház, és a környező mintegy tucat egyházi épület (püspöki palota, kanonoki ház) alkotta, és természetesen városfal övezte. Ezért, mint egyfajta "szent várost" szepességi Jeruzsálemként is emlegették. Ma Szepeskáptalant a szomszédos Szepesváraljához csatolták, ami fölött emelkedik a vármegye névadója, a romjaiban is impozáns Szepesvár.
5. Nagyvárad, Darvas-La-Roche-ház A frissen felújított házban a szecesszió múzeuma kap helyet. Kép forrása Nagyvárad fénykora a 19. század végére, 20. század elejére esik, mikor a "Pece-parti Párizsban" sorra épültek a szecesszió különböző irányzatait képviselő lakóházak. Találhatunk itt Lechnert követő magyaros, bécsi, brüsszeli irányzatokat képviselő épületeket. A színháztérről nyíló utcában álló házat egy gazdag faipari vállalkozó építette, akinek cégtársa egy bázeli kereskedő volt (innen a ház részben francia neve). A tervező építész-testvérpár Vágó József és László a szecesszió bécsies, korai modernbe hajló irányzatát képviselték. Váradi épületük is ilyen, a viszonylag egyszerű homlokzat pompás lakrészeket rejt, ahol minden kis részletet kidolgoztak a tervezők. A sokáig romos épület felújítását épp a napokban végzik, a tervek szerint a váradi szecesszió múzeuma nyílik meg benne.
6. Szászmuzsna, erődtemplom és falu A szászmuzsnai erődtemplom uralja a környező vidéket. Kép forrása Erdély szászok lakta vidékein mintegy 250 erődtemplom áll. Ez a jellegzetes épülettípus a 15. századtól kezdve alakult ki, mikor rendszeressé váltak a török betörések a Kárpátok déli hágóin át. Erre válaszul a szászok fokozatosan erőddé alakították templomaikat: köré bástyás védőfalrendszert építettek, de magukat a templomokat is átépítették, megerősítették. A legtöbb helyen a falakon belül minden család számára kamrát alakítottak ki, hogy ott vészeljék át a támadást, és oda menekítsék legfőbb értékeiket. A szászok Németországba való visszaköltözése óta a legtöbb templom állapota sajnos rohamosan romlik, több össze is dőlt már. A kevésbé ismert szászmuzsnai viszont jó állapotban van, sőt, a falu máig őrzi a szász építészeti jellegzetességeket.
7. Oravica-Anina vasútvonal Az egyik völgyhíd a 14 közül. Kép forrása Az ország akkor egyik legfontosabb vasútvonalát már 1847-ben elkezdték építeni, de csak 1863-ra készültek el vele. Két fontos bánsági bányavárost, Oravicát és Aninát kötötték össze, lehetővé téve a kitermelt szén szállítását. Noha a két település csak 16 kilométerre fekszik egymástól légvonalban, a vasútvonal 33 kilométer hosszú, és tíz alagutat és 14 völgyhidat tartalmaz. Ráadásul a vonal jelentős részben sziklák között vezet, így az utazó szinte Svájcban érezheti magát.
8. Bács, vár A legjobb állapotban megmaradt épületrész, a lakótorony. Kép forrása Az alföld déli részén, ahol középkori emléket a legkevésbé vár az utazó, magasodik a gótikus vár óriási együttese. Viszonylagos épségét fekvésének köszönheti: a törökök korán elfoglalták, és 1686-ban a császáriak harc nélkül foglalták vissza. Sajnos, amit a seregek nem tettek meg, elvégezte az idő, és a környező falvak lakossága: a vár jelentős részét elhordták az évszázadok alatt.
9. Városszalónak, vár A környező tájat uraló vár. Kép forrása Az egykori nyugati határszélen sorakozó várak közül Városszalónak kevésbé ismert. A teljes épségben megmaradt középkori vár a 17. század óta a Batthyány-család tulajdona volt, Batthyány Lajostól kobozta el az állam 1849-ben. A váron jól láthatók az építési periódusok, a "kövér" öregtorony, és az ahhoz hagymahéj-szerűen hozzáépített későbbi szárnyak. A Batthyányak fejlesztgették a várral szomszédos kisvárost is, ami így városias formát öltött, noha csak kétezer lakosa van.
10. Fertőmeggyes Jellegzetes fertőmeggyesi udvarköz. Kép forrása A Fertő-táj egyik jellegzetes falva a gyümölcsöseiről elnevezett Meggyes. A kis falu a történelem során szinte végig Sopron város birtokát képezte, lakói borászatból és halászatból meggazdagodott gazdák voltak. Jellegzetes meggyesi építészeti forma az udvarköz (Hofgasse), a lakosság növekedésével az udvarok hátsó részeire is építkeztek, így az udvarok kis utcácskákká alakultak.
Szende András tájépítész ... https://gondola.hu/cikkek/119656-101_ev__10_kevesbe_ismert_epulet_.html |
|
R.András |
|
WasS Albert: Üzenet haza Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem a földnek: csak teremjen, ha sáska rágja is le a vetést. Ha vakond túrja is a gyökeret. A világ fölött őrködik a Rend s nem vész magja a nemes gabonának, de híre sem lesz egykor a csalánnak; az idő lemarja a gyomokat. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem az erdőnek: ne féljen, ha csattog is a baltások hada. Mert erősebb a baltánál a fa s a vérző csonkból virradó tavaszra új erdő sarjad győzedelmesen. S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda a gyilkos vasat rég felfalta már s a sújtó kéz is szent jóvátétellel hasznos anyaggá vált a föld alatt... A víz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem a háznak, mely fölnevelt: ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot. Jön ezer új Kőmíves Kelemen, ki nem hamuval és nem embervérrel köti meg a békesség falát, de szenteltvízzel és búzakenyérrel és épít régi kőből új hazát. Üzenem a háznak, mely fölnevelt: a fundamentom Istentől való és Istentől való az akarat, mely újra építi a falakat. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. És üzenem a volt barátaimnak, kik megtagadják ma a nevemet: ha fordul egyet újra a kerék, én akkor is a barátjok leszek és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag. Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk és leszünk Egy Cél és Egy Akarat: a víz szalad, de a kő marad, a kő marad. És üzenem mindenkinek, testvérnek, rokonnak, idegennek, gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak, annak, akit a fájás űz és annak, kinek kezéhez vércseppek tapadnak: vigyázzatok és imádkozzatok! Valahol fönt a magos ég alatt mozdulnak már lassan a csillagok a s víz szalad és csak a kő marad, a kő marad. Maradnak az igazak és a jók. A tiszták és békességesek. Erdők, hegyek, tanok és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik! Likasszák már az égben fönt a rostát s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillagfordulás megint és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia s ki mint vetett, azonképpen arat. Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad. ... www.facebook.com/Szekelylatvanyossagok/posts/340804780803088 |
|
|
|
|
|
|
|
pandala |
|
éééééééééééééééééééééééééééééé .. |
|
|
|
|
|
|
tiszavirág |
|
Öröm, hogy így megújul a Vár.
Van egy ismerősöm, aki itt volt kollégista.
|
|
|
|
|
|
|
pandala |
|
Sopron hivatalosan Magyarország! És, Velkovics meg mér' ne lehetne akár szerb, ha esetleg az a nemzetisége!!
|
|
R.András |
|
Erdély - Az örökösöké marad az árkosi Szentkereszty-kastély ... Az árkosi egykori udvarházat az 1870-es években báró Szentkereszty Zsigmond és felesége, gróf Haller Anna bővítette kastéllyá, jelenlegi alakját báró Szentkereszty Béla, Háromszék vármegye főispánja alakította ki az 1890-es években. Az impozáns épületben 1982-ben a Román Kommunista Párt rendezett be vadászkastélyt Nicolae Ceausescu diktátor számára. A rendszerváltozás után a Művelődési Minisztérium alárendeltségébe tartozó, 1994-ben létrehozott Árkosi Kulturális Központ kapott helyet benne. ... https://gondola.hu/hirek/257062-Erdely_-_Az_orokosoke_marad_az_arkosi_Szentke ... |
|
|
|
|