| Téma: Felelősségrevonás |
|
| mamácska |
|
A szocialista Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége alatt gyanús körülmények között szereztek be katonai rádiókat Magyarországon attól a norvég, állami résztulajdonú Kongsberg hadiipari konszerntől, amely most súlyos korrupciós ügybe keveredett.
Egy romániai üzlet miatt került megvesztegetés gyanújába a norvég állam résztulajdonában lévő Kongsberg hadiipari konszern a napokban. Úgy tudjuk, hogy a cég ellen a román és a norvég rendőrség is nyomoz.
Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy Magyarországon 2003-ban a szocialista Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter személyes döntése nyomán, egy 2002-es pályázat alapján szerződtek a Kongsberggel katonai rádiók beszerzésére, az ügylet azonban sokáig elhúzódott és pereskedéssel zárult, mert az eszközök egy része használhatatlan volt. A beszerzést már a kezdetekkor perelték a vesztes cégek, a francia Thales és a Siemens. Mint később kiderült, a konkurensek kritikája nem volt teljesen alaptalan, hiszen a magyar szakértők már az első, norvégiai katonai bevizsgáláskor rögzítették, hogy a kézirádiók nem felelnek meg egyes paramétereknek, és emiatt nem kérik a szállítást, de a norvégok mégis elküldték az első szállítmányt. A Kongsberg elismerte, hogy a kézirádiókon szoftvermódosítást kell elvégeznie, így ezeket visszaszállították Norvégiába.
A szerződés 9312 darab katonai rádióról szólt, amelyeket 2013-ig kellett volna leszállítania a Kongsbergnek, a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) pedig 36 milliárd forintot kellett volna ezért fizetnie. Azért csak kellett volna, mert később a szocialista Szekeres Imre honvédelmi minisztersége idején a felére módosították a beszerzés mértékét a sorozatos műszaki és jogi problémák miatt, illetve azért, mert kiderült, hogy valójában nincs is szüksége a honvédségnek ennyi új rádióra.
A szállítások első darabjai 2004-ben érkeztek Magyarországra, de ezt szoftverhibára hivatkozva viszsza kellett utasítania a HM-nek, így az eszközöket Székesfehérváron, egy polgári telephelyen, a Videoton gyár területén őrizték. A norvégok válaszul azzal fenyegetőztek, hogy ha a HM kockára teszi a NATO rejtjeleit, lejáratódik mint szövetséges, ezért meggondolás tárgyává teszik, hogy a 36 milliárd forintos tender 180 millió eurós ellentételezését egyáltalán véghezvigyék-e Magyarországon. Azt állították, hogy a közbeszerzési tenderen vesztes francia cég, a Thales lobbizni kezdet a HM-nél, hogy a norvég társaság azonnal fordítsa vissza a szállítmányt Németországból.
Később a Kongsberg ideiglenes engedélyt kapott a magyar rejtjelfelügyelettől a rádiókra. Ezek azonban még mindig őrzött polgári raktárakban voltak addig, amíg megkaphatták a hatóságtól a végleges engedélyt. Eközben kiderült, több esetben a mobiltelefonjaikon kommunikálnak a katonák a mindennapos gyakorlataikon, mert korszerű rádiók hiányában egyes alakulatoknál szinte teljesen ellehetetlenült a tábori hírszolgáltatás. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a Kongsberggel kötött megegyezés alapján közösen kellett volna bevizsgálni a készülékeket, mielőtt újra engedélyt kérnek rájuk az Országos Rejtjelfelügyelettől. A cég azonban azt a módszert választotta, hogy olyan anyagi igényeket nyújtott be a szaktárcának a bevizsgálás költségeiről, amit már nem tudtak elfogadni. A beszerzési megállapodás aláírása után évekkel is csak 455 rádió csapatpróbáit tudták elvégezni, és összesen 789 hordozható járműfedélzeti és kézi rádiót sikerült vásárolnia a szaktárcának több mint hárommilliárd forintért.
Aztán elérkezett a 2006-os választás, az új Gyurcsány-kormányban pedig a honvédelmi tárcát a szocialista Szekeres Imre vette át, aki felülvizsgáltatta a beszerzést. Ehhez persze megfogalmazták egy hivatalos indokot is. A felülvizsgálat során úgy döntöttek, hogy az előrelátható igények kielégítésére a tervezett mennyiségnek kevesebb mint a fele is elegendő. Juhász minisztersége idején tehát valamilyen megfontolásból túltervezték a beszerzés mértékét, a beszerzési hivatal átalakításával azonban fény derült a turpisságra. Katonai körökben azóta is azt gyanítják, hogy a rádiók nagy részéről azért kellett lemondania a honvédségnek, mert azokat a hibáik miatt nem kívánták használni a NATO-val folytatott kapcsolattartásra a katonák.
Az új megállapodás már csak alig több mint négyezer rádió beszerzéséről szólt, összesen 16 milliárd forintért 2013-ig. A szerződésben viszont kikötötték, hogy a norvégokat kárpótolni kell az árbevétel-kiesésükért, hogy ne követeljenek több tíz milliárdos kártérítést. A HM ugyanakkor arról kezdett el tárgyalni, hogy a fennmaradó összeg (mintegy 19 milliárd forint) fejében a Kongsberg 2013 után újabb fejlesztéseket hajtson végre a honvédségnél. Ezt a kompenzációs megállapodást azonban nem sikerült megkötni 2009 végéig, ezért a Kongsberg - élve a szerződésmódosításban biztosított lehetőségével - választottbírósághoz fordult. Az első tárgyalást 2010. augusztus 10-én tartották, de ezen nem született döntés. Mivel a tárgyalások nem nyilvánosak, nem lehetett megtudni, hogy a Kongsbergnek pontosan milyen kártérítési, illetve kompenzációs igényei vannak az elmaradt szállítások után, illetve miről kíván megállapodni a céggel a minisztérium.
Az ügy szóba került később a 2010-es kormányváltás után, Orbán Viktor norvégiai tárgyalásain is, és sikerült kimozdítani a tárgyalásokat a holtpontról. A céggel új megállapodás született, amely alapján csak a honvédség igényeinek megfelelő számú berendezést vesszük meg, a program határidejét pedig az eredeti 2013-ról 2018-ra tolták ki, ami változatlan ár mellett kedvezőbb költségvetési tehertételt jelent.
Magyar Nemzet |
|
|
| mamácska |
|
A 2006 őszi rendőrterror idején meghurcolt egyetemi tanárember ügyében a Fővárosi Ítélőtábla 2014. december 12-én hozott jogerős ítéletével részben megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék idei áprilisi elsőfokú ítéletét és - jogsértés megállapítása, illetve elégtételre kötelezés mellett - kétmillió forint nem vagyoni kártérítésre és annak a károkozás napjától (2006. október 26.) járó kamatának megfizetésére kötelezte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, a szerveket terhelő perköltség csökkentése mellett.
2006. október 26-án a vidéki értelmiségi észlelte, hogy a Gergényi által jogellenesen "műveleti területté " nyilvánított Kossuth tér környékén posztoló rendőröknek, hogy - véres őszi napokhoz hasonlóan - nincs rajtuk azonosító jelvény, mire a rend éber őrei lerohanták, földre teperték, megbilincselték, kezét maradandó sérülést okozva megtekergették, majd öt órai időtartamra előállították. Rendzavarás miatt szabálysértési eljárást indítottak, amelyben azonban felmentették a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt sértettet. A kormányváltás után a peren kívüli megegyezéstől elzárkózott a rendőrség, mondván az ügy nem tartozik a 2006 őszi jóvátételt elrendelő határozat körébe.
A per során a rendőri szervek körömszakadtukig védték a nyilvánvalóan jogellenes "intézkedést" és azzal mentegették Gergényi és társai rendőrterrorjának végrehajtóit, hogy a károsult civil a "műveleti területen" nem tett eleget a rendzavarás megszüntetésére vonatkozó felszólításnak, és számolni kellett azzal, hogy ha ilyen helyre téved, akkor így jár.
Ezzel jogerősen pont került egy, már több mint 8 éve, még a Gyurcsány érában elkövetett rendőri jogsértés miatti kártérítési ügy végére. Még mindig vannak azonban rendezetlen - 2002-2010 közötti jogsértések időszakából származó - igények.
A több száz rendezetlen kártérítési igény egy része 2006 október 23-i eredetű (Kossuth téri és Nádor utcai jogellenes oszlatások áldozatai), más részük pedig a Bajtársiasság napi, 2009. július 4-én jogellenesen meghurcolt gárdistáké, hazafiaké.
Utóbbiak közül közel százan pert indítottak, amelyben az első tárgyalásra nemrég került sor, folytatás jövő márciusban.
Dukán Dániel 2006 szeptemberi jogsértett pótmagánvádlóként még mindig küzd az őt bántalmazó rendőrök felelősségre vonásáért, kárügyét szintén perre kellett vinni, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságára.
Értük is folyik a nemzeti jogvédő küzdelem, amely előbb-utóbb sikerre vezet szakmai meggyőződésem szerint.
Még mindig nem késő tisztességes egyezséget ajánlani a jogsértetteknek. Ezt kívánná a jog és a tisztesség!
Ennek hiányában végig visszük az eljárásokat.
Budapest, 2014. december 17.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz,hu) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu |
|
| panda |
|
"... A Központi Nyomozó Főügyészség Magyarország moszkvai kereskedelmi képviseletének eladása kapcsán emelt vádat hét ember ellen.
A vád szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést, a vételár 23,7 millió dollár volt. Az ügyészség szerint azonban az ügyletből az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan egy 2008-as értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért.
Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.
A tervek szerint jövő héten Horváthné Fekszi Márta meghallgatásával folytatódik a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatos büntetőper. Várhatóan a jövő év első felében hoz elsőfokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszék. " |
|
|
|
| Békáscity |
|
|
„Meg fogtok dögleni, magyarok! Üsd a parasztot, büdös magyar!” Ezt üvöltötte két cigányasszony miközben férjeik megvertek két magyar kertészt, akik közül az egyik el is ájult a bántalmazás következtében. Most a két cigányasszony felbujtóként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette, valamint felbujtóként elkövetett súlyos testi sértés miatt 3 és fél év börtönbüntetést kapott. Az elítéltek azért verették meg a két közterületen dolgozó magyar kertészt, mert zavarta őket a hangos fűnyírás. A bíróság kimondta: a sértetteket a támadóik a magyar nemzethez tartozásuk miatt verték meg. Bővebben az ügyről az Echo Tv Bírósági történetek című műsorának legutóbbi adásában: http://www.echotv.hu/birosagi-tortenetek-2014-11-05-birosagi-tortenetek-2-resz |
|
|
| mamácska |
|
Folytatódik a nyomozás a 4-es metró körüli vesztegetések gyanúja miatt
Tovább folytatódik a nyomozás a több mint hét hónapja átadott 4-es metró beruházásánál hivatali vesztegetés gyanújával indított büntetőeljárásban - írja a Magyar Nemzet szerdai száma Bagoly Bettinára, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjére hivatkozva.
A lap emlékeztet, a 452 milliárd forintos fejlesztés tanácsadói szerződései miatt négy éve az Állami Számvevőszék, az Alstom-szerelvények beszerzésével kapcsolatban pedig a Fidesz tett feljelentést.
Az újság beszámol arról is, a fővárost terhelő Rác fürdő és hotel több mint 8 milliárdos beruházásához nyújtott 9 milliárdos MFB-hitellel összefüggő nyomozást december 30-ig hosszabbították meg. A gyógyfürdők beléptetőrendszerének ügyében vasárnap lejáró nyomozási határidő meghosszabbítását pedig már kezdeményezte a Fővárosi Főügyészség.
MTI |
|
| mamácska |
|
A gój motorosokat Brüsszelben "fogadásból" vendégül látó szocialista politikus felajánlotta lemondását, azt az EP-delegáció tagjai elfogadták, és Ujhelyi Istvánt választották meg.
Új vezetőt választottak az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) közös európai parlamenti (EP-) delegációjának élére, miután Szanyi Tibor, eddigi MSZP-s delegációvezető felajánlotta lemondását és azt a delegáció tagjai elfogadták. Erről az MSZP-DK európai parlamenti delegációja szerda késő este tájékoztatta az MTI-t, miután ülést tartott. A közlemény szerint a közös delegáció vezetőjévé a szintén szocialista Ujhelyi Istvánt választották meg. Az új vezető megbízatása a pártok közötti korábbi megállapodás értelmében a parlamenti ciklus feléig szól. A két szocialista politikuson kívül a delegáció tagja még két DK-s képviselő is: Molnár Csaba és Niedermüller Péter.
A történtek előzménye, hogy Szanyi Tibor Brüsszelben látta vendégül a gój motorosokat, mert elbukott egy, az áprilisi parlamenti választásokkal kapcsolatos fogadást. Az MSZP országos etikai és fegyelmi ügyek tanácsa szerda délelőtt figyelmeztetésben részesítette Szanyi Tibort a gój motorosok brüsszeli meghívása miatt. Jelezték ugyanakkor: Szanyi Tibor nem sértette meg szándékosan a pártalapszabályt, ezért fegyelmi vétséget nem követett el. Ezután az MSZP országos elnöksége arra kötelezte Szanyi Tibort, hogy fizesse vissza a motorosok utaztatására elköltött teljes összeget.
Szanyi Tibor szerdán megkövette mindazokat, akik "érzékenységéhez óvatlanul" közelített. Sajtónyilatkozatában a DK múlt heti kezdeményezéséről, hogy váltsák le az MSZP-DK EP-delegációjának éléről, azt közölte, "teljességgel nyitott" bármilyen újratárgyalásra, de szerinte ez csak úgy lehetséges, ha ki-ki visszaadja az ő vezetésével szerzett tisztségeit.
Az Index szeptember végén számolt be a motorosok utazásáról. Ezután Szanyi Tibor szeptember 30-án az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, nem lát kivetnivalót abban, hogy meghívta Brüsszelbe, majd uniós képviselői költségkeretéből vendégül látta a Gój Motorosok Egyesület néhány tagját. Szanyi Tibor elmondta, hogy bár valóban elvesztett egy fogadást a motorosok elnökével szemben, a meghívás civilként és családoknak szólt. A csoport 12 fős volt.
|
|
|
| mamácska |
|
Október 8-án, szerdán megkezdődik az egykori moszkvai magyar Kereskedelmi Kirendeltség (Kerki) épületének eladása miatt indított büntetőper a Budapest Környéki törvényszéken – erősítette meg a Magyar Hírlap korábbi információját Koszta János, a bíróság szóvivője.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított eljárásnak hét vádlottja van: Székely Árpád volt moszkvai nagykövet, Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium egykori közigazgatási államtitkára, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Morvai Attila, az MNV egykori jogi és vagyonhasznosítási igazgatója, Bodnár Terézia, az MNV volt ingatlan vagyonért felelős igazgatóhelyettese és Solymosi Ilona, az MNV volt vagyonhasznosítási jogi menedzsere.
moszkvaiA moszkvai kereskedelmi képviselet épülete (Fotó: MTI/EPA/Szergej Csirikov) Ismert, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején történtek miatt indított büntetőpert a Budapest Környéki Törvényszék tavaly májusban felfüggesztette, mondván, olyan lényeges bizonyítékok beszerzésére volt még szükség, amelyek nélkül nem lehetett volna érdemben elbírálni az ügyet. Ezek a dokumentumok az Oroszországnak benyújtott jogsegélykérelemmel megérkeztek, a procedúra lezárásáig viszont nem lehetett újabb tárgyalást kitűzni a büntetőperben.
Az orosz főváros kiemelt központi részén található Kerki egykori épülete a Kreml közelében található, a vád szerint az ingatlan eladását Székely Árpád hozta tető alá, az áron aluli értékesítés miatt keletkezett vagyoni hátrány mértékéről több becslés is született, ezek között van olyan, amely szerint a magyar államot csaknem tizennyolcmillárd forintos kár érte. Nem tisztázott még, hogy a volt moszkvai nagykövet kinek az utasítására járt el, annyi bizonyos, hogy a Gyurcsány-kormány 2005-ben döntött a Kerki eladásáról, mivel a kabinet megítélése szerint a komplexum fennartása drága volt, és nem is volt indokolt a fenntartása.
A 2008-ban eladott épület vevője egy luxemburgi hátterő, Diamond Air nevű cég volt, amely Viktor Vekszelberg orosz oligarcha érdekeltségébe tartozott. A Kerki egy évvel későbbi, újbóli értékesítése Oroszországban is büntetőeljárás tárgya lett, mivel azt a Magyarországnak kifizetett vételár hétszereséért vásárolta meg az egyik orosz minisztérium.
- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/6489/Ismet_birosagon_a_moszkvai_ingatlanugy#sthas ... |
|
| Cirus |
|
|
Inkább tűosztogató programnak kellene nevezni.. nem cserélték, hanem csak úgy odaadták a tűt. |
|
| mamácska |
|
Bár korábban tagadta az ombudsman, hogy hivatala egyeztetett a TASZ-szal a tűcsereprogramról szóló jelentésről, most olyan iratok jelentek meg, amelyek igazolják, hogy leveleztek a dokumentum megjelentetéséről.
Az Ombudsmani Hivatal beleegyezésével hozta nyilvánosságra azokat a dokumentumokat az Index, amelyek a Magyar Nemzet korábbi állításait támasztják alá. Korábban tagadta Székely László ombudsman, hogy hivatala egyeztetett volna a TASZ programvezetőjével. De a most közölt részletek a lapot igazolják. A levelezés alapján a TASZ programvezetője valóban azt kérte a Hivatal Főosztályvezetőjétől, hogy a nyaralására tekintettel más időpontban hozzák nyilvánosságra a józsefvárosi tűcsereprogramról készült jelentést. A Magyar Nemzet kereste Székely Lászlót, aki csak azután nyilatkozik, hogy a jövő héten meghallgatja az Országgyűlés igazságügyi bizottsága. |
|
| mamácska |
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felfüggesztette az Ökotárs és a Demnet adószámát, így a Norvég Alap pályázatait kezelő konzorcium tagjai közül már csak az Autonómia Alapítványnak van érvényes adószáma - írta a Népszabadság.
A lap emlékeztet arra, hogy a múlt héten a Kárpátok Alapítvány adószámát függesztette fel a NAV a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kezdeményezésére. A vád az volt, hogy nem működtek együtt a hivatallal.
Szerző: MTI |
|
| mamácska |
|
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kiterjesztette a Norvég Alappal kapcsolatos vizsgálatot az Ökotárs Alapítvány által a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében kapott, illetve egyéb költségvetési forrásból származó támogatásainak ellenőrzésére is - közölte a Kehi.Az Ökotárs Alapítvány 2008 óta vesz részt a Norvég Alap forrásainak szétosztásában, 2008 és 2013 között 2,5 milliárd forint "közpénz" sorsáról döntött. Ezt persze véletlenül sem a szélsőjobb kapta, hanem a sok mocskos liberális.
Az alapítvány nyilvánosan közzétett beszámolói alapján megállapítható, hogy ugyanebben az időszakban a saját működésére közel 180 millió forint közpénzt költött úgy, hogy átlagosan mindössze 6 munkatársat foglalkoztatott, és eközben 111 millió forint nyereségre tett szert.
A Kehi megjegyezte azt is, hogy az 1994-ben 200 ezer forintos induló vagyonnal alapított alapítvány 2013 végére 469 millió forint saját tőkét halmozott fel, vagyis a vagyona nem egészen 20 év alatt az eredeti több mint 2000-szeresére nőtt.
Az Ökotárs Alapítvány, mint civil szervezet valójában közfeladatot ellátó szervként közpénzt oszt szét, így az ezzel a tevékenységgel kapcsolatos adatok a hatályos magyar jogszabályok szerint közérdekből nyilvánosak, vagyis azokat bármely magyar állampolgár jogosult megismerni - fogalmazott a hivatal. Ennek ellenére az alapítvány a tevékenységével kapcsolatos számos kérdésben hónapok óta titkolózik - olvasható a Kehi írásos válaszában.
A Kehi a Norvég Alapból származó támogatások szétosztása és felhasználása terén már az eddig rendelkezésére bocsátott adatok alapján is átláthatatlan döntéshozatalt, fegyelmezetlen elszámolást, illetve esetenként súlyos visszaéléseket tapasztalt - közölte a hivatal.
Ezért terjesztették ki a Norvég Alappal kapcsolatos ellenőrzést az Ökotárs Alapítvány által a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében kapott, illetve egyéb költségvetési forrásból származó támogatásainak ellenőrzésére is.
A kiterjesztés következtében a Kehi többek között ellenőrizni fogja, hogy az Ökotárs Alapítvány milyen hazai és egyéb nemzetközi támogatásokban részesült és azokat mire használta fel. A vizsgálat kiterjesztésével kiszűrhetővé válnak azok az esetek, amikor ugyanazokat a költségeket visszaélésszerűen, több forrás terhére is elszámolták - közölte a Kehi. |
|
| mamácska |
|
Kilenc évre súlyosbította a bíróság Eva Rezesová első fokon hatéves börtönbüntetését. A szlovák nő az ítélet szerint a legkorábban hat év után helyezhető feltételesen szabadlábra.
Eva Rezesová az M3-ason okozott balesetet 2012. augusztus 21-én hajnalban. Ittas volt, amikor körülbelül 165 kilométeres óránkénti sebességgel hátulról belerohant egy személyautóba, melyben négyen életüket vesztették. |
|
| tiszavirág |
|
Felfüggesztett börtönbüntetés....menjenek az ügyészek, az ügyvédek és a bírák a jó büdös francba. Szerintem ki kellene rúgni az összeset és egyenként kihallgatni őket és csak alkalmassági vizsga után feltölteni az állásokat a legrátermettebbekkel, a többi pedig menjen rézbányába. Rohadék, nyomorult bagázs. Itt mindenki fröcsög Matolcsy 200 milliárdja miatt, ezeket a léhűtőket mennyiért tartjuk az állásaikban??? |
|
| Időszakos Állat |
|
Az ügymenet úgy néz ki, hogy tanúként vagy gyanúsítottként kihallgatják, de az még nyomozati szakasz. Vádlott akkor lesz, ha a vádhatóság vádat emel a nyomozás adatai alapján.
Tanúkénti kihallgatás ott röptében átminősülhet gyanúsítottiba, egyébként. |
|
| mamácska |
|
2014-09-08 06:34:00
Újra elrendelték a nyomozást Hajdú-Bét-ügyben
A Kecskeméti Járási Ügyészség új információik alapján csődbűncselekmény gyanúja miatt elrendelte a nyomozás folytatását a Hajdú-Bét 2004-es csődjének ügyében, ismeretlen tettes ellen – tudta meg a Magyar Hírlap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi igazgatóságának szóvivőjétől.
Sárközi Alexandra az újság hétfői cikke szerint elmondta, hogy a nyomozást a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytatja le, ám erről a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre bővebb tájékoztatást nem adott.
A lap emlékeztet arra: a Hajdú-Bét iratait előbb Diósjenőn egy marhaistállóban tárolták, majd a Csepel Művek egykori biharkeresztesi gyáregységébe kerültek egy magánportára. A Magyar Nemzeti Levéltár célellenőrzést rendelt el a felszámoló által bérelt telephelyen, felfüggesztette a Hajdú-Bét-iratok selejtezését és jogszabály-módosítást is kezdeményezett, mert a felszámolt cégek iratanyagának őrzése során sok anomáliát tapasztaltak.
A Magyar Hírlap Fülöp Tamás főigazgató-helyettestől megtudta, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár még 2013 őszén átvette a felszámolótól a Hajdú-Bét maradandó értékű iratait, amit 2014. május 7-én a nyomozóhatóság le is foglalt.
MTI / Magyar Hírlap / hvg.hu |
|
| mackó |
|
|
Ez számomra akkor lesz hír, ha nem tanúként, hanem vádlottként áll a bíróság előtt. Jogerős ítéletét hallgatva. |
|
| mamácska |
|
Biztosan beidézi tanúként Gyurcsány Ferencet a bíróság a 2006. őszi események kapcsán indult büntetőperben - írta szerdai számában a Magyar Hírlap a Fővárosi Törvényszékre hivatkozva. Beidézése inkább jövőre várható. Völgyesi Miklós nyugalmazott tanácsvezető bíró az M1 Ma reggel című csütörtöki műsorában súlyos kritikákkal illette a vádat, amelyet a lényeget illetően csak katonai bűncselekmények miatt emeltek.
Évekbe telik, mire a rendőri vezetők perében érdemi döntés születik – állapította meg Völgyesi Miklós nyugalmazott tanácsvezető bíró. Ez alátámasztva rámutatott, hogy a sajtóhírek szerint 120-150 tárgyalási napot tervezett a katonai tanács elnöke, az egyik héten három, a következőn kettőt tart meg, amiből le kell számítani az ítélkezési szüneteket és az ünnepnapokat, továbbá hozzáadódik a védői indítványok érdemi kitárgyalása.
Völgyesi Miklós súlyos kritikákkal illette a vádat, amelyet a lényeget illetően csak katonai bűncselekmények miatt emeltek. A hivatalos személyek, azaz a rendőrök által elkövetett köztörvényes cselekmények miatt ténybeli vádemelésre nem került sor, csak a katonai szervezet belső működését sértőket tették vád tárgyává. „Ebben nincs egyetlen pofon sem, vagy szemkilövés” – állapította meg. "Ami itt folyik, egy olyan színjáték, amely nem viszi előbbre a valós tények megismerését és a megérdemelt büntetések kiszabását" – tette egyértelművé.
A nyugalmazott tanácsvezető bíró tisztázta: Gyurcsány Ferenc a magyar jogrendnek megfelelően akkori miniszterelnökként nemcsak jogosult, de kötelezett is volt a rendőrség munkájának az irányítására, a rendőrség tevékenységében pedig minden olyan jogsértés vagy törvénytelen esemény megakadályozásában köteles volt lépni, ám nem tette meg. Ehhez képest a rendőrtábornokok ellen indult büntetőügyben a volt kormányfő nem ül a vádlottak padján, mert vele szemben nem emeltek vádat, csak tanúi minőségben hallgathatják meg, ami óriási különbség – nyomatékosította.
Völgyesi Miklós úgy vélte, rejtély, hogy a vádlottak eddig miért nem hivatkoztak arra, hogy mindaz mögött, amit cselekedtek, egy miniszterelnöki akarat húzódott meg, amely a törvényes alkotmányos rend megsértésével érvényesült. A kormányfő akaratát ugyanis Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter vagy Kondorosi Ferenc akkori igazságügyi és rendészeti államtitkár útján kellett volna gyakorolnia, de őket kihagyta – hangsúlyozta. Völgyesi Miklós megemlítette azt is, hogy amikor Gergényi Péter hajdani budapesti rendőrfőkapitányt kényszerítették a nyugdíjba vonulásra, Gyurcsány Ferenc közvetlenül magához rendelte, és visszavonatta vele a szándékát. Ezt sérelmezte Bene László egykori országos rendőrfőkapitány, akinek „átnyúltak a feje felett” – fogalmazott.
Az ügyészség a nyolc évvel ezelőtti események kapcsán tizennégy volt vagy jelenlegi rendőr ellen emelt vádat, közöttük Bene László és Gergényi Péter egykori országos és budapesti rendőrfőkapitány, valamint Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat volt parancsnoka ellen. Gergényire és társaira a vádirat szerint felfüggesztett börtönbüntetést kértek. |
|
| Békáscity |
|
T.Bíróság ! Indítványozom a tanú visszamenőleges igazságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálatát, tetteinek véleményezését.
Tisztelettel :
a NÉP egyszerű gyermeke |
|
| mamácska |
|
Biztosan beidézi tanúként Gyurcsány Ferencet a bíróság a 2006. őszi események kapcsán indult büntetőperben – írta szerdai számában a Magyar Hírlap a Fővárosi Törvényszékre hivatkozva.
A lap ismertetése szerint a csaknem egy évvel ezelőtt indult büntetőeljárás a nyári bírósági szünet után, szeptember 16-án folytatódik. Az FT Katonai Tanácsa december közepéig tizenhét, 2015. április 28-ig további huszonnégy tárgyalási napot tűzött ki. A bíróságtól kapott tájékoztatásra hivatkozva a Magyar Hírlap azt írta: az idén meghallgatandó tanúk között az egykori kormányfő nincs ott, ezért beidézése inkább jövőre várható.
Gyurcsányon kívül kormányának egy meg nem nevezett államtitkárát is meghallgatná a bíróság, amely előtt már korábban megjelent Petrétei József volt igazságügyi és rendészeti miniszter és államtitkára, Kondorosi Ferenc – írta a lap.
Az ügyészség a nyolc évvel ezelőtti események kapcsán tizennégy volt vagy jelenlegi rendőr ellen emelt vádat, közöttük Bene László és Gergényi Péter egykori országos és budapesti rendőrfőkapitány, valamint Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat volt parancsnoka ellen. Gergényire és társaira a vádirat szerint felfüggesztett börtönbüntetést kértek.
2006 ősz – ami eddig történt
2006. szeptember 18-a a rendőrség fekete napja volt – mondta Ignácz István volt Pest megyei rendőrfőkapitány a Fővárosi Bíróságon zajló, rendőri vezetők ellen indult eljárásban április 22-én.
Nem volt egyszemélyi vezetője a rendőri biztosításnak a tévéostromnál, ez okozta a kudarcot – mondta a jelenlegi országos főkapitány a Gergényi-perben. Papp Károly azért is hibáztatja Gergényi Pétert, hogy a Szabadság téren nem alakítottak ki vezetési pontot, és későn rendelték el a riadót.
Bár tanúként hallgatták ki, parancs iránti engedetlenség gyanúját veti föl a bíró szerint, hogy felettese utasítása ellenére Kalmár Tamás volt rendőr alezredes az egységével együtt elhagyta az ostromlott tévé épületét 2006 szeptemberében – írta a Magyar Nemzet.
Még a rendőrség számára fővárosi viszonylatban talán legdurvább biztosítási feladatokat jelentő Fradi–Újpest-meccs sem hasonlítható ahhoz, ami 2006 szeptemberében, a tévészékház ostrománál történt – mondta egy rendőr tanú az események kapcsán a rendőri vezetők ellen indult büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
Gyakorlatnak gondolták
Közös parancsnoki döntés volt, hogy az életveszélyessé váló füst miatt hagyják el az MTV-székházat az épületet védő rendőrök – mondta az ottani állomány irányításában részt vevő, ma már nyugalmazott százados a február 4-ei tárgyaláson. A januárban meghallgatott komlói rendőrök hiányos felszerelésről, széteső irányításról és folyamatos életveszélyről számoltak be.
2006. szeptember 18-án a fővárosba vezényelt rendőrök több tanú vallomása szerint is azzal indultak útnak, hogy ez csak gyakorlat.
Annak ellenére, hogy a közrendőröket irányítás nélkül hagyták, felsőbb szinteken állandó volt az egyeztetés az ostrom alatt, és Gergényi is a helyszínen lehetett.
Gyurcsány utasított
Korábban elismerte az országos rendőrfőkapitány volt általános helyettese, hogy Gyurcsány Ferenc utasította a tévészékház ostromakor. A Demokratikus Koalíció ok nélkül vádolta hamisítással a távirati irodát, amiért Kondorosi Ferenc tanúvallomásáról tudósítva azt írta: Gyurcsány „a minisztériumot megkerülve, közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel”.
|
|
| mamácska |
|
Háborús bűnöket követ el Izrael a gázai övezetben, az ENSZ emberi jogi vezetője szerint. A világszervezet politikusa azt mondta, ki kell vizsgálni, hogy az izraeli offenzívában átlagosan egy óránként hal meg egy palesztin csecsemő. A béketárgyalásról az amerikai külügyminiszter egyeztet Izraelben, de egyelőre a zsidó és a palesztin vezetés se hajlandó kompromisszumra. A rakétatámadások miatt a nemzetközi légitársaságok leállították izraeli járataikat. Tel-Avivban több ezer utas ragadt a repülőtéren. A két hete tartó izraeli offenzívában eddig több mint 650 palesztin és 31 izraeli halt meg, a palesztin áldozatok 80 százaléka civil.
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!
Palesztin rendőrök oszlattak palesztin fiatalokat Hebronban. A tüntetők egy közeli izraeli bázist akartak megtámadni. Betlehemben a palesztinok kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálják az izraeli rendőröket, miután katonák lőttek le egy férfit. Az izraeliek szerint gumilövedékkel találták el.
Egy Gázából kilőtt rakéta pedig a tel-avivi repülőtér közelében csapódott a földbe. Az amerikai légügyi hatóság ezután döntött úgy, hogy 24 órára leállítja az összes tel-avivi járatukat. Hasonló intézkedést hozott több európai légitársaság is. Az izraeli hatóságok szerint továbbra is biztonságos a térség fölötti légtér, az izraeli miniszterelnök pedig arra kérte Washingtont, hogy indítsák újra a járatokat. Benjamin Netanjahu kiemelte: a zsidó állam a gázai alagútrendszer megsemmisítését akarja elérni. Azt is hangsúlyozta: amíg ezt nem érik el, addig tűzszünetre sem fog törekedni.
Közben a francia külügyminiszter felszólította Izraelt, hogy azonnal vessen véget a mészárlásoknak. A politikus azután nyilatkozott erről az egyik francia televíziónak, hogy a halálos áldozatok száma meghaladta a hatszázat. A palesztin elnök más országokat is a palesztinok melletti kiállásra szólított fel. „Eljött az idő, amikor mindenkinek fel kell emelnie a hangját az igazság nevében az izraeli gyilkolás és pusztítás ellen. A megszálló erők minden határt átléptek, és megszegtek minden humanitárius és nemzetközi jogszabályt” – mondta Mahmúd Abbász palesztin elnök. |
|
|